Új hozzászólás Aktív témák
-
04ahgy
nagyúr
Ha leosztod a feszültséget, meg az áramot, műveleti erősítővel kezelhető szintre, na meg analóg szorzót alkalmazol, akkor már pontosan hogy figyelembe veszi, ugyanis az váltófeszültséget szoroz váltófeszültséggel, és a kimeneten a szorzat váltófeszültség jelenik meg. Tehát pillanatnyi értéket szoroz pillanatnyival. Azaz a fázishelyzet, és feszültségváltozás automatikusan figyelembe vevődik. Mint egy szorzótekercses analóg műszernél, pl. fogyasztásmérő, wattmérő.
Tehát itt félreértés ne essék, nem mérünk egy feszültséget, egyenirányít, örül. Áramot soros ellenálláson ejt, egyenirányít, feszültséget kap, örül. Két egyenfeszültséget mikrokontrollerrel összeszoroz, eredmény wattra kalibrálva, örül. Na, itt mérte szépen kompletten a látszólagos teljesítményt. Tehát egy analóg szorzó az valósat mér. Megépíteni sem nehéz, elég végtére egy tok 747-es OPA. Csak ember legyen a talpán, aki azt tisztességesen bekalibrálja, meg legyen megfelelő műszerparkja. Tehát visszajutottunk a wattot is kijelzős, gyári, konnektoros fogyasztásmérőhöz, vagy a szekunder oldali, egyenfeszültségű, ezáltal egyszerű méréshez.
HGyu
-
edipqe
senior tag
Kérdés, hogy a hálózati feszültség ingadozásából ill. a fázishelyzet változásából adódó pontatlanságok egy mai táp és egy átlagos vételezési hely esetében mekkorák lehetnek - illetve összevethetőek-e azokkal a hibákkal, amik a szekunder oldali egy mérőpontos mérésből adódhatnak, pl. táp hatásfokának változása, ágak terheléseloszlásának bizonytalansága, mittudomén.
hujjjjjjjjujjjjjjjjjjj kezdem megbánni, hogy kérdeztem.
kb felét értem annak amit irogattok.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged