Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bici

    félisten

    válasz MineFox54 #67316 üzenetére

    Egy gyakorlati példa: AMD Raven Ridge APU-hoz a 4.19-es kernel óta van stabil grafikus driver.
    Ez azt jelenti, hogy a legtöbb nem-rolling disztrón a mai napig nem megy normálisan ez a hardver.
    Persze, pl. a Fedora kivétel, mert ott majdnem olyan gyorsan pörögnek az események, mint egy rolling esetén.

  • Frawly

    veterán

    válasz MineFox54 #67316 üzenetére

    Ezt neked kell tudni, hogy mennyire van szükséged új verziós csomagokra. Jellemzően akkor van szükséged ezekre, ha nagyon új hardvered van, vagy játszol (Wine, Lutris, Stream, Proton, DXVK, stb.), vagy streames, multimédiás dolgokkal foglalkozol.

    Az extrém hosszú élettartamú csomagokkal meg az a baj, hogy egy idő után elavulnak, és nem tudják kielégíteni az újabb alkalmazások függőségeit.

    Véleményen szerint a Debiannak nem a hosszú csomagélettartam az előnye, hanem
    1) ez a disztró támogatja a legtöbb architektúrát (arm, arm64, sh, powerpc, m68k, mips, sparc). Ez persze egy Gentoo-n is megoldható, de azon neked kell mindent fordítgatni, meg kínlódni vele. A Debian ezt készen nyújtja. Ugyanezt egy Arch, Fedora, Ubuntu nem tudja nyújtani, azok már csak jellemzően x86_64-re vannak és kifújt, se x86, se semmi (jó, van Arch32 és Arch Arm is, de az külön disztró). Ezzel szemben egy Debian elindul elvileg egy 486-oson is (386-oson is ment, amíg a 3.8-as kernelből ki nem szedték a támogatását), igaz köszönet nem lesz benne, csak a boot tart percekig, míg a modern disztrók már dobták a 686-os támogatást is lassan.
    2) ehhez van a legtöbb csomag. Valami jóval 40 ezer fölött van, és még erre jön rá egy csomó PPA, meg egyéb weboldalakon fellelhető .deb csomag. Ehhez képest egy Ubuntu-n már kevesebb csomag elérhető, de még mindig szép szám, meg jók hozzá a .deb csomagok. Archon pl. ezzel szemben kb. 10 ezer csomag van mindössze, zusammen, tehát hivatalos tárolók + AUR. Persze, forráskódból forgatás is játszik, de akkor megint nem vagyunk előrébb egy Gentoo-hoz képest, a Debian meg ezt nélkülözhetővé teszi
    3) nagy szervezet áll mögötte, sok fejlesztő, sok csomagfenntartó, nincs az, hogy ha valaki kiesik, annyi a projektnek, meg holnaptól egyszer csak megszűnik. Persze már egy Arch-ot sem fenyeget ez a veszély, elég széles tábora van, már jelen van 17 éve, elég sok disztró épül már rá, nagyon nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben hanyatlásnak indulna.
    4) Debianhoz előbb találsz segítséget, többen ismerik, több tutorial, blogpost, stb. van róla, ha problémába ütközöl, előbb találsz hozzá megoldást a neten, mint Archhoz. Archhoz ott a Wiki meg a fórum és kifújt.

    De ha rollingot akarsz, de nem akarsz Debianról váltani, akkor válts át SID tárolókra. Azzal is kvázi rollingot kapsz.

  • Dave™

    nagyúr

    válasz MineFox54 #67316 üzenetére

    Két előnye van, az egyiket meg is válaszoltad: nem kell régi verziókat használni vagy külső tárolókkal trükközni a'la Ubuntu, ha valamiből újabbat szeretnél használni (mert abban már kijavítottak valami meglévő bugot, vagy újabb szolgáltatások jelentek meg). A másik, hogy nem disztribúciót frissítesz ami mindig elég nagy kockázat, hanem folyamatosan frissülnek a csomagok kisebb léptékben, ráadásul sok felhasználónál fut le kb. ugyanúgy, ahol a hibák a testing/unstable ágon valószínűleg kijönnek, a stabilon meg pici késéssel megkapod a biztonságot meg a viszonylag friss csomagokat is. A Debian a fentiek szöges ellentéte, de az Ubuntu is közelebb van ahhoz, mint amit egy tetszőleges rolling/half rolling rendszer nyújt.

    A Debian híresen stabil egyébként, csak az sokszor kimarad, hogy ez elsősorban a baromi régi csomagoknak köszönhető, amiben persze már rengeteg dolgot javítottak az idők folyamán, csak közben azért történtek fejlesztések is.

    #67315: ez tényleg erősre sikeredett, de sebaj, ez is egy vélemény :)

Új hozzászólás Aktív témák