Hirdetés
- Távol-keleten debütált az LG 17 hüvelykes, hordozható monitora
- Videószerkesztés
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Egymilliárd dollárra is büntetheti az USA a TSMC-t
- Projektor topic
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Milyen egeret válasszak?
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Vélemény: kulcstényező lett a telemetria a meghajtók fejlesztésében
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya
#64081
üzenetére
Abban a szövegben akadnak csúnyább dolgok is, de talán így érthetőbb:
– A készülék 0,1-1000 µF kapacitású kondenzátorok megnövekedett ESR-értékét mutatja ki.
– A megadott tartományban az ESR-értéket kapacitástól függetlenül mutatja ki.Viszont kijelző hiányában nem konkrét értéket mér, csak jó-közepes-rossz jelzést ad. Használható lehet éppen, de Kínából kaphatunk kijelzőset is, olcsóbban.
Az ESR-mérés 100 kHz-en történik, miután a gyártók is 100 kHz-re specifikálják ezt az értéket, meg egyébként is a fizika szerint ez egy optimális érték erre a célra.
Például 100 kHz-en egy 100 µF kapacitású kondenzátor kapacitív reaktanciája már elhanyagolható, nem szól bele az ESR-mérésbe.
Mivel a mérőfeszültség a félvezetők nyitófeszültsége alatt van, maga az ESR pedig általában kisebb a környező alkatrészekhez képest, ezért beforrasztva is sok esetben értékelhető eredményt ad, de kivételek itt is akadnak, odafigyelést / megfontolást igényel.
-
#64078
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#64072
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#64072
üzenetére
Ez nem erről szól.
Az aszimmetrikus jelátvitel alapvető tulajdonsága és egyben hátránya, hogy a GND-szintet képviselő árnyékolóharisnya (vagy rézfólia stb.) maga is részt vesz a jelátvitelben,
De mivel annak ellenállása nem lehet 0 ohm, ezért a különböző kiegyenlítőáramok, tápáramok feszültségesést hozhatnak létre rajta, ami a jelbe is beszűrődik.
Elvileg a kimeneti és bemeneti GND-t kellene úgy összekötni, hogy 0 ohm legyen közöttük, ami lehetetlen. Másik a nemkívánatos áramok "eltüntetése", az sem mindig egyszerű.
Differenciális bemenetű erősítő viszont nem a saját GND-hez viszonyít, hanem a bemeneti hidegpont átköthető közvetlenül a jelforrás GND-szintjére.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#68216320
#64070
üzenetére
Nem kell hozzá műszerezettség, atomórától eltekintve.
A trimmerrel korrigálod, ha siet vagy késik az óra. Ha fixre építed, akkor vagy jól jár, vagy nem. Esetleg kondik próbálgatásával is lehetséges.
(#64069) terapeuta007
A GND-hálózat megfelelő kialakításával, de ebbe legkevésbé tartozik bele az említett dióda. Arról kell gondoskodni, hogy az audio ki- és bemeneti GND-szintek között a tápimpulzusok ne hozhassanak létre feszültségesést.
Saját tervezésű panelnél egy lehetőség (de az sem 100 %), hogy kétoldalas rézfólia, abból egyik csak a GND-felület.
Vagy kihasználni a differenciális bemenet lehetőségeit.
-
Kernel
nagyúr
válasz
ZTE_luky
#64054
üzenetére
amelyik nem támogatja a huawei QC-ot annak is csak 2A-t fog leadni ugye?
Qualcomm Quick Charge és Huawei Supercharge (Smart Charging Protocol / SCP) más műfaj.
A QC feszültséget emel, vagyis a távvezetékek elvét követi (nagyobb feszültség, kisebb áram, kevesebb veszteség a vezeték ellenállásán), illetve esetünkben az USB-csatlakozó terhelhetőségének is van korlátja, ami így részben megkerülhető.
Viszont később rájöttek, hogy a telefonban pl. a 9 V-ot lekonvertáló áramkörnek is van bizonyos vesztesége, ami növeli a belső hőmérsékletet, ezáltal ráfűt az akkura is, emiatt a töltőáramból kell visszavenni valamennyit. Így töltés közben nem használható ki az akku teljes terhelhetősége:
Ezért a Huawei SuperCharge más utat követ. A vezetékek és csatlakozók terhelhetőségét 5 A-ig növelik, a feszültséget viszont 5V alá csökkentik.
Szinte már nem is a telefon szabályozza a töltést, ha töltő kimenetén van mondjuk 4,5 V, mire az akkuhoz jut, lesz belőle 4,2 V.
Mindkét rendszernél processzoros kommunikáció van a dugasztáp és a telefon között. A QC valamivel egyszerűbb (feszültségszintekkel kommunikál), az SCP digitálisan.
A hagyományos 5 V-os rendszereknél a dugasztáp az adatvonalon tájékoztatja a telefont a terhelhetőségről (rövidzáras / ellenállásosztós trükkök). Ezek bármivel leterhelhetők, "buta" eszköz lévén a dugasztáp nem is tudja, hogy mit kapcsolnak rá. Csak a saját max. áramkorlátját figyeli (mint a legtöbb tápegység), a felvett áramot pedig a táplált eszköz határozza meg.
-
#64035
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#64031
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#64031
üzenetére
Annál még az IC közepe is le van forrasztva (hőátadás), így pláne nem érdemes vele fáradozni, annyiért.
Trafós töltést meg kellene próbálni, hogy meddig húzza fel. 13,6 V tartófeszültség már nem olyan rossz.
-
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
Ha a potméter sorosan van beiktatva, akkor terhelés nélkül nem nem érzékeled a hatását, miután a multiméter nem terhel rá.
Ha a potméter feszültségosztóként lenne bekötve, akkor értelemszerűen osztaná a feszültséget. Ha nem, akkor az lenne hiba.
Egyébként az ilyen ventilátorokra jutó feszültség soros ellenállással jól csökkenthető, mivel olyan nagy áramot nem vesznek fel, hogy túl nagy lenne a veszteség, vagyis elfűtendő különbözet. Vagy attól függ, de nem írtál áramot.
Step down modult is be lehet iktatni, de az meg stabilizálni igyekszik a feszültséget, hacsak nem szól bele a soros potméter, amit szintén nem tudunk, pontosan hogyan is van bekötve.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#33253120
#63973
üzenetére
Eddig csak egy szabványos fejhallgató szerintem:
Ez meg egyfajta USB "hangkártya" gondolom, ami nem kártya:
A felhallgató bekötése multiméterrel is mérhető, illetve mérés közben recseg általában a multiméter hatására, ezáltal is azonosítható.
A PC-mikrofon lehet kétvezetékes:
Vagy három:
-
#63972
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63971
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63971
üzenetére
Ártani nem fog, mert amikor az egyik rátáplál a másik kimenetére, utóbbi negatív visszacsatolása érzékeli, hogy túlment a feszültség, ezért ott a PWM leszabályoz, megszűnik a táplálás lényegében.
A probléma csak az, hogy a kettő kimeneti feszültségét hajszálpontosan egyformára kellene beállítani ahhoz, hogy a terhelőáram is egyformán oszoljon el. De már a beállítást is úgy kellene elvégezni, hogy valamennyi terhelés legyen rajta (ugyanannyi).
Az egyenlőbb árameloszlást esetleg a kimenetnél sorosan beiktatott tizedohmos ellenállásokkal lehetne segíteni, tehát azokon keresztül közösíteni a kettőt, ami némi veszteséggel is járhat.
Dióda ezen nem segít.
-
#63970
Kernel
nagyúr
Darthforce92
#63967
Kernel
nagyúr
válasz
Darthforce92
#63967
üzenetére
Négyszögjelet nem is mérhetne, mivel a forgás leképezése a szinuszhullám, ezt tudják az erőművi generátorok is. Négyszögjelet így lehetetlen lenne előállítani.
Ezeket a motorokat egyszerűen azért nevezik DC-nek, mert DC tápról működik. Hogy a betáp után mi történik, az a motor "magánügye".
Amikor csak 3 fázisvezeték van, ha jól megnézed az ábrát, a tekercsekben az áramirány két irányban változik, tehát az már AC. Mégsem ez számít az elnevezés szempontjából.
Viszont ennek van egy másik módja is, amikor a csillagpont pl. GND-re megy, az egyes tekercsekre pedig pozitív tápot kapcsolgat az elektronika. Azt is eltolt fázisokban, de ilyenkor az áramirány nem változik, ilyen értelemben csak DC. De ez kevésbé igényes meghajtásnak számít egyébként.
PC-ventilátor 4-pólusú, 2 fázisú, kicsit hasonlít a segédfázisú megoldáshoz, de ezek egyenrangú fázisok, az elektronika pedig megoldja, hogy végül forgás legyen belőle.
Egyébként két fázis (első ránézésre mondhatnánk) majdnem alkalmatlan lenne forgatásra, de azért mégis vannak ilyen motorok, működik a dolog.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Kernel
#63947
üzenetére
Tegnap elfelejtettem említeni, az érdekesség kedvéért, hogy mennyire semmiből kihozható egy használható hőlégfúvó:
Amikor megjött a kézi egység, a ventilátornak adtam 24 V-ot, a fűtőbetétet pedig egy triac-szabályzóra kötöttem. Nem pont ilyen, de lényegileg ugyanez.
A kifújt levegő hőmérsékletét multiméterrel belőttem, már működött is. Másik lehetőség a benne lévő K-típusú hőelemet rákötni egy multiméterre (ami 1:1-ben kompatibilis, hiszen a multiméter tartozéka is egy ilyen hőelem), így is mutatja a hőfokot. A belső hőfok persze mindig nagyobb, távolabb egyre csökken.
De már ekkor kiderült, hogy a fűtőbetét 230 V-on feleslegesen nagy teljesítményt ad le (talán nem is 230 V-os?) ezért diódával vágtam belőle félhullámot. Így finomabban lehetett szabályozni a hőfokot, bár a potméter mozdítására még így is elég érzékenyen reagált. Ezen lehetett volna még alakítani, de nem ez volt a végcél.
Tehát alkalmi használatra már így is elmenne, de természetesen sokkal praktikusabb egy szabályzóra bízni, ami stabilizálja is a hőfokot, így munka közben nem kell erre figyelni.
Ehhez a hőelem, feszültségét egy műveleti erősítővel növeltem. Az erősítést úgy állítottam be, hogy 300 °C = 3.00 V és így tovább. Tehát ezt mutatja a kis kijelző, a tizedespontot ki kell takarni vagy kikötni / elfelejteni.
Utána egy komparátor, a potméterrel állítható referenciához képest vezérel egy optotriacot, ami nullátmeneti kapcsolót is tartalmaz, a fűtőszál kímélése érdekében. Végül van értelemszerűen a triac, vagy inkább tirisztor (miután a tirisztor eleve csak félhullámot enged át).
Vagy lehet triac, de akkor meghajtókörbe kell egy dióda, úgy csak félhullámot kapcsol (ez a dióda viszont kötelező, ha tirisztort hajtunk meg az optotriac segítségével, mert a tirisztor kapuelektródája nem kaphat fordított irányú feszültséget).
-
#63950
Kernel
nagyúr
gordonfreemN
#63942
Kernel
nagyúr
válasz
gordonfreemN
#63942
üzenetére
Ez mindig azon múlik, hogy valaki mennyire tudja kihasználni. Mindenesetre építettem valamikor erősítőket, nem volt hozzá szükség ilyenekre.
Egy erősítő vagy működik normálisan vagy nem, különösebben nincs mit vizsgálgatni rajta, ilyen szempontból legalábbis (DC-ellenőrzés szükséges, hangszórót nehogy leégesse, illetve egyéb károk kivédésére, a beüzemelés során). Javítás is hasonló.
Az egységek összeépítése, földhurok és egyéb zavarforrások kivédése persze külön feladat, de ahhoz sem kell jelgenerátor.
-
Kernel
nagyúr
Forrasztóállomás és hőlégfúvóként próbáld inkább keresni, úgy jobban vannak találatok.
Magam mégis inkább Kínából rendeltem, de csak a kézi egységet, mert vezérlővel együtt a vámhatár fölé esnek ezek a szerkezetek, viszont én nem akartam vámeljárásba bonyolódni.
Ezért inkább drótoztam hozzá egy szabályzót:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_61821-61821.html
-
Kernel
nagyúr
18650 LFP adatlapokat megnézve 3,6 esetleg 3,8 V-ig tölthető típust is látok, a power bank viszont 4,2 V-ig tölt. Legfeljebb úgy lehetne használni, hogy valami mással töltöd.
Kisütés nem lenne probléma, mert 2,5 vagy 2,0 V-ig meríthető típus is van, miközben a Li-ion védelmek lekapcsolási értéke 2,5 V szokott lenni, vagyis annál lejjebb nem meríthet a power bank sem.
Itt legfeljebb az kellemetlen, hogy ha 2,0 V-ig meríthető, akkor marad még benne kihasználatlan töltés.
(#63915) gyenesmartin
Egy végfokot standard környezetben használnak, olyannak nincs értelme, hogy van egy erősítő, amit nem is lehet használni semmivel gyakorlatilag.
Vagy akkor a terheléssel nem stimmel valami (pl. impedanciában nincs leterhelve rendesen a kimenet) vagy belső hiba, ami viszont általában féloldalasan szokott jelentkezni először, de ez is olyan dolog, hogy meg kell vizsgálni alaposabban, kiderülhet akármi.
-
#63912
Kernel
nagyúr
tordaitibi
#63910
Kernel
nagyúr
válasz
tordaitibi
#63910
üzenetére
Zumtobel vészvilágítás, ahol fehér középső rész világít, zöld LED a készenléti jelző:
https://www.zumtobel.com/hu-hu/products/resclite.html
(#63909) gyenesmartin
Életszerűtlen még anélkül is, hogy látnám az adatlapját, vagy még a hátát sem kell ehhez látni.
Végfokoknak vonalszintű bemenete szokott lenni, valami más gond lesz ott.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63903
üzenetére
Utóbiak gyengék, a Darlinton valamivel több bázisfeszültséget igényel, ami valószínűleg nem lenne probléma, a végeredmény egyébként is ellenőrizhető, csak a kollektorfeszültséget kell mérni, hogy sikerül-e leültetni tizedvoltos szintre.
De ilyenkor praktikusabb olyat nézni, amelyiknél középen van a kollektor. Nem mintha nem lehetne kitekerni a lábakat szükséghelyzetben, de így egyszerűbb és esztétikusabb is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63899
üzenetére
Előbb elnéztem, lényegében az M7 katódja a betáplálási pont, abból esik 0,35 V a stab. IC irányába, ezért van ott már kevesebb. A mérési pontatlanságoktól eltekintve, ami természetes, mert a GND-ágon folyó áram is beleszól, vagyis nem mindegy a viszonyítási pont sem.
Egyébként is, a 11,27 V-hoz jön még legalább 0,1 V C-E feszültség, úgy jobban kijön a 11 V is.
Tehát az IC irányába elfolyik 35 mA, de téged nem az érdekel, hanem a relén folyó 46 mA, amiból kiderül, hogy abból kettőt is el kell bírni a tranzisztornak. A melegedést attól még célszerű ellenőrizni, tartós üzem mellett.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63894
üzenetére
+5V-ról kap tápot a LED, ezek ilyen érzékenyek, hogy 1,5 mA árammal is tud világítani.
Egyébként bírhat 20 mA-t is, mint határérték. A feszültség pedig a diódán is esik az áram hatására, majdnem úgy, mintha ellenállás lenne. Csak a diódának van még egy feszültséghatároló jellege / képessége is, ami típus-, illetve színfüggő.
Ezért nem szabad mellesleg egy LED-re feszültséget direktben kötni (CV jelleggel, vagyis alacsony belsőellenállás mellett), mert akkor elvesszük a diódától azt a lehetőséget, hogy magának korlátozza be a feszültséget, így tönkre is mehet, a kialakuló túláram miatt.
A relé viszont a 10 ohmos ellenálláson keresztül, az AMS1117 bemeneti pontján mérhető stabilizálatlan feszültségről működik. A relétekerccsel van párhuzamosan az M7 dióda, ami az induktív hatás ellen védi a kapcsolótranzisztort.
Tehát még ezek a feszültségek is számítanak, illetve a 10 ohmos ellenállás önmagában is használható árammérésre és/vagy a relétekercs is.
-
#63892
Kernel
nagyúr
pataslogeza
#63890
Kernel
nagyúr
válasz
pataslogeza
#63890
üzenetére
Az IC kimenetén kellene ellenőrizni a jelet, hogy az működik-e egyáltalán.
Ha ott van jel, akkor az utána lévő néhány alkatrészen mérni a feszültségviszonyokat.
Előző hozzászólásban valamiért lemaradt:
202 vagyis 2 kΩ
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63888
üzenetére
A tekercs ellenállását egyszerűbb mérni, két irányban is ellenőrizve, az áramkörben lévő félvezetők hatásának kizárása érdekében, bár ebben az esetben nem hinném, hogy lesz különbség.
LED-áram is számolható, az ellenálláson eső feszültség mérésével, ami ott 202 vagy 2 kΩ.
Mivel a kollektor itt kapcsolóüzemben leül tizedvoltos szintre, attól nem kell tartani, hogy a C-E feszültség és az áram szorzata túl sokra jönne ki, ettől függetlenül meghúzott állapotban a tranzisztor melegedését célszerű ellenőrizni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63877
üzenetére
De arról volt szó, hogy analóg műszer, ami nem mérvadó, mert a mutató tehetetlensége miatt túlszaladhat. Az áramfigyelőn eső feszültséget egy műveleti erősítő figyeli, ami olyan gyorsan reagál, hogy azt ember nem veszi észre.
Nincs jelentősége ilyen szempontból a kimeneti 100 μF-nak, mert az már csak lassítja a terhelésre jutó áram felfutását. Pl. az áramgenerátor határol 1 A-nél, kezdetben abból valamennyit felfog a 100 μF, ezért az indulás pillanatában kevesebb jut a terhelésre.
Van olyan relés vezérlő, aminek érintkezője függetlenül beköthető bárhová, a 230 V ágba is, ez nem olyan.
A relét és a LED-et a kis tranzisztor működteti, annak áramát kellene kalkulálni, hogy elbír-e kettőt:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63871
üzenetére
Tápjavítás nem egészen így működik, trafó eleve ritkán megy tönkre (főleg a vastagabb huzalból tekert, masszívabb típusok), vagy legalább rá kell mérni.
Ha mégis trafó kellene, pont olyat nehéz találni. De nincs értelme ezen gondolkodni, amíg nem biztos, hogy tényleg trafó hibás. Egy kapcsolóüzemű tápegység több más alkatrészből áll, nagyobb eséllyel szokott egyéb hibája lenni.
Szerk: csak most látom az előzőt.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#63866
üzenetére
Nemrég egy step up panelt beüzemelve, nekem sem akart először szabályozni, pedig úgy tűnt, hogy eleget tekertem már. De végül csak elkapta.
Rajz szerint a CV-trimmer két lába össze van kötve, a harmadikhoz képest lehetne mérni ellenállást, hogy csinál-e valamit a tekerés. Noha ezt befolyásolja a többi alkatrész is, de egyik végállásban zárlatig kell menni.
Vagy rövidre is zárhatod a trimmert, az felel meg a teljes visszacsatolásnak, a kimenetnek olyankor a belső referencia értékére kellene beállni (1,25 V), ha hibátlan az áramkör:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_63567-63567.html
(#63867) CPT.Pirk
100 Hz hullámzás szűrésére 10 μF tényleg komolytalan, nem is szokás ennyivel elintézni, mivel nem is lehet általában.
-
#63865
Kernel
nagyúr
pataslogeza
#63864
Kernel
nagyúr
válasz
pataslogeza
#63864
üzenetére
Meg lehet nézni, de nem jellemző, mivel nincs kitéve nagy impulzusterhelésnek, noha rémlik valami kondiprobléma, de azt is az elemből kifolyó lúg támadta meg a lábánál.
-
#63862
Kernel
nagyúr
pataslogeza
#63861
Kernel
nagyúr
válasz
pataslogeza
#63861
üzenetére
Át kell nézni hajszálrepedések szempontjából, lekövetni az IC-kimenet utáni LED-meghajtás áramkörét, mérésekkel is.
Ha van IR-kibocsátás (ld. kamerás teszt), de ennek ellenére sem jó, a kerámia rezonátor elhangolódhatott.
-
#63858
Kernel
nagyúr
pataslogeza
#63855
Kernel
nagyúr
válasz
pataslogeza
#63855
üzenetére
Annyiból nem értem, hogy még nyugdíjas ügyfeleim is azzal szokták kezdeni, hogy "kivettem az elemet és újat raktam bele".
Magam ennél kicsit "rafináltabban" kapom elő a multimétert a helyszínen, amikor gond van és már mérem is az elemeket.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#63843
üzenetére
A felső jó, de a két szintérzékelőt nem lehet kihagyni. Ezek nem terhelt, vagyis vékony huzalok lehetnek, legfeljebb arra kell vigyázni, hogy a szigetelés sérülni, zárlatot okozni ne tudjon.
Meg az is fontos, hogy a töltés és terhelés egyaránt az output, csak azért írom, mert volt már, aki félreértette.
-
Kernel
nagyúr
Használhatóság szempontjából nem teljesen mindegy a szint sem (tehát a végállásnál tapasztalható hangerő), mindenesetre beteszem ide is a képet. Ebből nem pont azt vonható le, ha jól értem.
Logaritmikus (B) követi jobban a hallás fiziológiai sajátosságát, C (antilog) szokott lenni a hangszínszabályzókhoz, lineáris (A) műszer, tápegység stb. alkalmazásokhoz.
Elektronikus szabályzónál az IC tervezésén múlik, ahogy az adatlapon leírják, illetve előírják.
-
Kernel
nagyúr
válasz
draco31
#63830
üzenetére
Bekötés igen, a lemeznek pedig teljes felületen fel kell feküdni a jó hőátadáshoz és pasztázni vagy legalább tiszta szilikonzsírral kenni, de még a lítiumos csapágyzsír is alkalmas, ha csak az van kéznél (bármilyen zsír ezerszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő).
(#63832) hentes555
Konkrétan B a logaritmikus, A lineáris, de volt már erősítőm az utóbbival, az sem volt használhatatlan vagy fel sem tűnt.
Az átkötéshez sodrott huzalból származó elemi szál is alkalmas, amivel esetleg könnyebb dolgozni, mint valami vastag huzallal.
-
Kernel
nagyúr
válasz
draco31
#63826
üzenetére
Ha jól látom, néhány adatlapot megnézve, 85 °C még elmegy normál üzemi hőmérsékletnek. Határérték lehet 100-105 °C egy márkás LED-nél.
Kettős szigetelés vagy védőföld szükséges hozzá, mert hiba esetén könnyen átég a vékony szigetelés az alu hordozón.
Kettős szigetelés azt jelenti ebben az esetben, hogy a fémrész, illetve ahhoz kapcsolódó borda komplett elszigetelt legyen, ne lehessen érinteni. Vagy pedig a hordozót (bordát) védőföldre kell kötni.
-
#63814
Kernel
nagyúr
DrojDtroll
#63807
Kernel
nagyúr
válasz
DrojDtroll
#63807
üzenetére
Kommutátoros DC-motor és PWM-szabályzó, paraméterek is hasonlók, ilyen szempontból nem látni összeférhetetlenséget.
(#63813) weiss
Látatlanban nem tudom, de volt már olyan, hogy egyszerűen szikével rövidebbre vágtam a külső szigetelést, amikor túl hosszú volt egy adott multiméterhez és máris belement.
-
#63805
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63803
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63803
üzenetére
Össze lehet kötni direktbe, gyakorlatilag túl sokat nem számít általában, amúgy is van egy kimeneti impedancia, vagy konkrétan ellenállás is lehet már beépítve a panelon.
Elvileg illik ellenállásokkal keverni, de ezen már nem fog múlni szerintem.
Ha ellenállás, akkor nagyjából a bemeneti impedancia fele lehet darabonként, de ez sincs kőbe vésve, csak nagyságrendileg valami ilyesmi.
(#63802) tordaitibi
-
#63801
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63800
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63800
üzenetére
Lehet látni némelyik adatlapon is párhuzamosított kimenetű végfokokat, természetesen csak azonos fázisban összekötve, bár azt nem tudom, hogy mindegyik alkalmas-e erre.
Nem is érdemes ilyenben gondolkodni, illetve gányolni, annyira olcsó kis modulok, ami akár 2 hét alatt is megérkezhet az Aliexpressről.
Sztereó jelet (mármint a bemenetnél) 1-1 ellenálláson keresztül lehet keverni, monósítani. Féloldalasan nem jó felhasználni, mert hiányos lesz a hangkép.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Attix82
#63793
üzenetére
Pontosan 370 mV-ot nem tudsz belőni egy diódával sem, ráadásul azt is részben áramfüggő, ellenállás meg pláne.
Tehát nem mindegy az áram sem, de még több körülmény lehet, ami az optimális megoldás kiválasztásában szerepet játszat ilyenkor.
Másképp fogalmazva a kontextus nagyon nem mindegy.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
#68216320
#63788
üzenetére
Általában épp a 4148 vagy ekvivalens típust nem mindig szokás feltüntetni, ami egyfajta alapnak számít, standard. Ha a szokásoktól eltérően, Schottky típust igényelne, azt viszont illene feltüntetni.
Nem mondom, ha pont 5V tápot kap, akkor már működés szempontjából határeset lenne, de az sem kizáró.
μA tápáramokról beszélünk, ilyen szinten egy 4148-on 500 mV esik nagyjából.
-
#63787
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63786
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63786
üzenetére
Nem tudom, mennyire ismerős a klasszikus Palmatex, illetve újabb nevén Henkel Pattex Palmatex, kapható kisebb és nagyobb kiszerelésben is.
Meg azt sem tudom, hogy megfelel-e a célra, legfeljebb ha veszel egy kisebb tubust, ki lehet tapasztalni.
-
#63785
Kernel
nagyúr
tordaitibi
#63784
Kernel
nagyúr
válasz
tordaitibi
#63784
üzenetére
Az csak teszt volt gondolom, a kezdeti elképzelés kipróbálására.
Asztali lámpába én is egy CV-modult tettem (az volt kéznél) és 10Ω / 1W ellenállást.
Trafós, teleszkópos lámpa, 12 V halogénizzó helyett kezdetben egy hűtőcsillagos LED-et használtam. Az is jó volt, csak az érdekesség kedvéért rendeltem később egy ilyen 3W-os példányt, ami névlegesen 9V / 300 mA lenne, de nincs kihajtva teljesen, mert nem kellett olyan erős fény.
Trafó --> Graetz-híd --> 2200 μF / 25V puffer --> LM2596 --> 10 Ω
-
#63782
Kernel
nagyúr
Sixkiller6
#63780
Kernel
nagyúr
válasz
Sixkiller6
#63780
üzenetére
Az sajnos pont az a fajta (DT-830B klón), ami nem sípol, ezért nem ajánlott típus, az eBay-topikban is szokták kérdezni időnként.
Így mindig figyelni kell a kijelzőt, ami alkalmi használatra elmegy éppen, de nem praktikus. Lehet 200 ohm vagy diódavizsgálatra is kapcsolni ilyenkor.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63773
üzenetére
Mindenképpen áramra lőném be, alapból mondjuk 200 mA (az a kicsi amúgy sem számít), majd ezt növelve, melegedést is megfigyelve, ha tuningolni akarnám.
Ha nagyon komolyan venném magam, lézeres hőmérővel kontrollálva stb., de nincs kéznél egyébként ilyen, valamint a kritikus hőmérsékletnek is utána kellene nézni.
Ha nincs korrekt áramgenerátor, az pedig a hőmegfutás szempontjából lehet érdekes. Ha az áram nem növekszik, akkor elmehet igénytelenebb meghajtással is.
-
Kernel
nagyúr
Mindegy, mert sorosan vannak kötve, vagyis egy áram folyik rajtuk, néhányszor 100 mA általában.
Viszont egy tokban lehet szimpla vagy dupla, ettől függően nevezik 3 vagy 6 V-osnak. Ami persze csak kerekített érték, a formaság kedvéért, hiszen egyébként a LED-eket áramra kell meghajtani, a feszültség ehhez képest csak kialakul.
Vagyis elvileg, aki kicsit is ad magára, nem nevezhetne egy LED-et 3 V-osnak, mégis az egyszerűség kedvéért szoktuk így mondani.
Addig nincs is gond, amíg valaki tudja is, hogy miről van szó. Sőt, még az is hagyján, ha egy laikus nem tudja, nem is kötelező neki. Engem inkább csak az szokott zavarni, amikor például állítólagos TV-szerelőknek fogalmuk sincs, ilyen elemi dolgokról.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63769
üzenetére
A panelon lévő A705N 190 mA áramgenerátoros meghajtást biztosít, vagyis ez már adott, nem kell külön áramgenerátor.
Magát a panelt táplálhatod fix 5V-ról, akkor is csak 190 mA-t kap a LED. Hogy efelett mennyit bírna, azt nem tudhatjuk, ennyire tervezték, valószínűleg ennyit bír tartósan. Vagy manapság már az sem biztos, ha szándékosan korlátozott élettartamban gondolkodtak.
Vagy lehetne beépíteni jobban terhelhető LED-et, de akkor a fokozódó melegedés miatt esetleg jobb hűtés is szükséges, illetve a 190 mA-es szabályzó helyett is valami más.
Mindamellett ez egy disszipatív szabályzó, minél nagyobb feszültséggel táplálod, annál többet kénytelen elfűteni az A705N. Konkrétan a rajta eső feszültség és a 190 mA szorzatát. Ezt lehet érzékelni a melegedés alapján is. Amíg tűrhető, addig jó.
A feszültség másik része esik a LED-en, ami a cikk szerint 2,42 V, de ez kevésnek tűnik, fehér LED-nél 3 V körül szokott inkább lenni, illetve ennyi áramon még több is. Ebből következik az is, hogy a nyitófeszültségnél valamivel több betáp szükséges, különben nem jön létre a 190 mA sem.
Tehát az érthető, hogy kell legalább 3,4 V betáp nagyjából. Az már kevésbé, hogy utána miért esik vissza az áram. Elvileg ennél sokkal pontosabban kellene határolnia, hiszen ez nem egy bonyolult és nehezen megoldható feladat. Talán valami mérési, összeállítási hiba zavarta meg, esetleg a cikkben említett hiányzó kondenzátor miatt gerjedés áll elő, ezt így látatlanban nem tudni.
-
Kernel
nagyúr
Ahogy már említettem párszor, az LM2596, noha sok mindenre alkalmas, de jó ideje elavult, tranzisztoros kapcsolóval működik, méghozzá emitterkövető (B-E feszültségesés).
Ezzel szemben az XL4015 FET-kapcsolós. Ezeket árusítják 5A step down néven, CV vagy CC/CV változatban is. Tapasztaltam, hogy tizedvoltnyi, vagy kis áramon szinte semmi többletet nem igényel a bemenetén. (Más kérdés, hogy az adatlap szerint ennek is kellene némi tartalék, de a gyakorlat mégis kedvezőbb).
Vagy vannak még apróbb méretű modulok, akár dióda nélkül is (szinkron-egyenirányítós), amin elkót sem látsz, hanem kerámia szűrőkondit, mert ezek nagyobb kapcsolófrekvencián dolgoznak, ezért kisebb kapacitás is elegendő a szűréshez.
-
Kernel
nagyúr
válasz
xxxjjjkkk
#63743
üzenetére
Ezt legfeljebb úgy tudom értelmezni, hogy az konkrétan nem is kimenet, hanem a két piros 1-1 bemenet, a kék pedig a közös GND.
A bemenet pedig talán valami 24 V-ra felhúzott szint, amit GND-re kell zárni.
Nem teljesen mindegy a bemenet áramköri kialakítása, lehet közösíthető is vagy nem, létezhet diódás elválasztású közösítés is. Jobb ilyenkor pontosan látni az áramkört, mint vaktában kötögetni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kelna91
#63740
üzenetére
Testhez semmiképp, földelt rendszerekben az a közös viszonyítási pont, ami két készüléket, illetve minden áramkört azonos szintre kell, hogy hozzon.
Bal és jobb bemenetre kellene, vagy azokat közösítve lenne egy monó bemenet, akkor csak szimplán. Utóbbi esetben a 25 kΩ bemeneti impedancia is feleződne, ami az osztásviszonyt is módosítja. (Ha feltételezzük, hogy 2 x 25 kΩ-os bemenetekkel bír a szerkezet.)
Jelenlegi állapotban így elég rosszul jön ki a helyzet, ha valójában sztereó felvételt készítesz az ellenfázisú kimenetekről, amit neveznek néha álsztereónak is, de nevezhetjük kellemetlen, zavaró hangzásnak is. Különösen fejhallgatóval lehet ezt érzékelni.
Ha normális monó felvételt szeretnél, az L-R bemenetet közösíteni kellene.
A 3. pontról jövő vezeték annyiból érdekes, hogy azt ilyenkor testelni szokták, de itt ismét a korábbi hozzászólásomra tudnék hivatkozni: ha szimmetrizáló-trafós kimenet hajtaná meg (ami talán kevésbé valószínű), akkor szükséges a 3. pont testelése, egyébként mindegy lenne:
Összehasonlításként a kábeled jelenlegi állapotban, a feltételezés szerint:
-
Kernel
nagyúr
válasz
kelna91
#63738
üzenetére
Az előzményben szimmetrikus mono kimenetet vázoltunk, de a jelforrás lehet sztereó is, akkor másképp alakul a bekötés:
Neked az utóbbi kábel van.
Bemenet sztereó:
De azt sem ártana egyértelműsíteni, hogy a jelforrás monó vagy sztereó, mert ahogy említettem, a szimmetrikus monó kimenet elektronikusan majdnem olyan, mintha sztereó lenne, csak ellenfázisban dolgozik:
Ilyenkor pusztán a működés tényéből még azt sem lehet tudni, hogy melyik variáció, miután mindkét csatorna kap jelet, mindkét esetben. Csak egyiknél sztereó, rendes térhatással, másik esetben monó ellenfázisú. Aki utóbbit hallotta már, az tudhatja, hogy elég fura hatást kelt (a rendes monó középről szól, ez viszont nagyjából leírhatatlan).
-
#63737
Kernel
nagyúr
DrojDtroll
#63736
Kernel
nagyúr
válasz
DrojDtroll
#63736
üzenetére
Emiatt nem érdemes kidobni, magam részéről a felesleges kondicserék híve sem vagyok, de egy öreg tápnál azért nem lennék nyugodt, míg nem ellenőriztem legalább a kritikus pozíciókat.
Ezek a kimeneti, nagyáramú terhelésnek kitett kondik, primeroldalon a bázisköri / környéki kisebb kondik.
A nagy főpuffer hibája nem szokott halálos következményekkel járni, de méréssel ellenőrizhető, készenléti tápkör pedig itt nem jön szóba, mert nincs.
Az ellenőrzés másik, illetve további módja, terhelés alatt a hullámosság (maradék kapcsolófrekvencia) megfigyelése oszcilloszkóppal.
Érdekes egyébként, régebben egy TV-szerelők által látogatott fórumon került szóba PC tápfelújítás kérdése. Valaki olyan félősen / leugatósan állt hozzá, hogy ezen a téren márpedig tilos kockáztatni az adatokat stb., feltétlenül új tápot kell venni, mert az a biztos.
Ez már azért is vicc, mert új táp is lepusztulhat, ha olyat fog ki valaki, hiszen volt már ilyen.
Az meg, hogy valaki állítólagos szakember létére (aki kapcsolóüzemű tápokkal napi szinten foglalkozik), ilyen szinten áll hozzá, az számomra komolytalan. De ez külön téma lenne, hogy TV-szerelő fórumokon milyen szintű elszólások akadnak néha, amit persze a valódi szakemberek ne vegyenek magukra, de vannak azért szégyenletes dolgok.
Amellett természetesen forrasztások ellenőrzése, kritikus pontok átforrasztása is alap dolog.
Amikor új tápot vettem, azt is átnéztem. Ha használtat állítottam üzembe, azt is. Sőt, én jobban megbízom egy általam rendbe tett példányban, mint vakon egy újban.
-
Kernel
nagyúr
válasz
bibi55
#63722
üzenetére
Volt valamikor mikrohullámú közelítésérzékelőm, az is hasonló műanyag doboz, csak laposabb volt és a műszerfalon kellett elhelyezni.
Az érzékenységét be lehetett játszani úgy, hogy ha valaki az ablakhoz közelítve leskelődik befelé, akkor még csak figyelmeztető "vakkantásokat" adjon a riasztó, később pedig rendes riasztást.
De egyszer megfőtt a napon, vagy nem tudni, de úgy megbolondult, hogy összevissza jelzett, javítani sem lehetett. Azóta nem vettem ilyet, amúgy is sok kínlódás volt a beállításával, bizonytalankodásával.
Nem állítom persze, hogy a képen is ilyen van, a fémoszlop közelében nem is lenne ideális elvileg.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kelna91
#63719
üzenetére
Ha a kábel készen adott és még működik is (csak túlvezérel), az egyik végével már nem kell foglalkozni, csak az elmenővel:
Egyébként a szimmetrikus, földfüggetlen, balanszírozott vagy csúnyább szóval balanszolt (bár nem tudom, hangmérnököknél mi a szokásos szleng, nyilván úgy mondják, ahogy akarják, de szakmailag nem a legszebb az utóbbi) kimenetek úgy foghatók fel, mint egy trafó földeletlen szekundere, illetve sok esetben az is:
Logikus, hogy az egyik végét földelni kell, másképp nem lenne semmi, legalábbis a szóban forgó esetben (kapacitásokon átszivárgó jelekről most nem beszélve).
Más kérdés, hogy sok esetben viszont elektronikusan kivitelezett az ellenfázisú kimenet, ilyenkor az egyik lényegében rövidre záródik, de marad egy másik:
-
Kernel
nagyúr
válasz
kelna91
#63710
üzenetére
Egyszerűbb kipróbálni, mit találgatni, de nagyobb arányú osztásnál célszerűbb lehet a bemenetet is söntölni, vagyis két ellenállásból álló osztót építeni.
Sztereónál mindez kétszer, ha olyan a mikrofonbemenet, de nem figyeltem ilyen szempontból a szóban forgó típust.
(#63709) Met
– Sípolás, ciripelés lehet ártalmatlan mechanikus rezonancia, avagy parasztosan úgyis szokták nevezni a fórumokon, hogy coil whine, amikor kényszeresen idegenkednek magyar szavak használatától.
– Vagy előállhat kondenzátor elhasználódása miatt is, aminek nem mindig jó a vége.
Az igazság eldöntése alaposabb vizsgálattal lehetséges.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63705
üzenetére
Egy step down szabályzónak sem kellene ilyen lomhának lenni, mutatós műszerről inkább fel lehet tételezni, hogy a lendülettől túlszalad.
De ha biztosra akarsz menni, a rajta lévő 7805 megfelel a célnak, mivel az áramfelvétel sem jelentős, így nem kell sokat fűtenie.
Elvben +3 V minimum a stabil működéshez, vagyis 8-10 V-ra lehet állítani a bemenőt és biztosan megvédi az áramköröket a kimenetén.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kelna91
#63702
üzenetére
Az volt a konklúzió, hogy a DR-05 bemenete minden esetben átmegy az előerősítőn, és a jelszintállítás csak ezután történik, aminek csekély értelmét látom, de így működik.
Mióta világ a világ, vagyis az elektronika hőskorától kezdve:
Előerősítő --> hangerő- /hangszínszabályzó ---> teljesítményerősítő.
Alacsonyszintű jelforrások feszültsége egyre jobban közelít az erősítőfokozatok saját zajfeszültségéhez, illetve egyéb lehetséges zavarokhoz.
Tehát így a hangerőszabályzó leosztja az előerősítő saját zaját is. Ha nem így lenne, akkor viszont direktbe kapná a végfok, de ezt meg lehet figyelni sok esetben, amikor hasznos jel nélkül feltekerjük a hangerőt, úgy megnövekszik a zaj, ami a normál használatban már tényleg zavaró.
Mivel esetedben a bemenet impedanciája 25 kΩ, lehetne osztót képezni úgyis, hogy a bemenetre sorosan kötsz próbára mondjuk 100 kΩ-ot. Tehát így ötödére osztódna le a feszültség, hátha az már elég lenne.
Nagyobb impedanciákon ez már nem lenne járható út, ráadásul az sem mindegy, hogy a kábel elején vagy végén iktatjuk be az ellenállást.
Végén, vagyis a bemenetnél jobb, mert úgy a kábel meghajtása még alacsony forrásimpedanciával történik, ez pedig a zavarérzékenység és az RC aluláteresztő szűrőhatás miatt számíthat (forrásimpedancia --> kábelkapacitás).
Egyébként természetesen lehet osztót képezni 2 db ellenállással is, csak amíg van egyszerűsítési lehetőség, lehet próbálkozni másképp is.
-
#63700
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63699
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63699
üzenetére
Tölteni árammal kell, nem feszültséggel, de töltés közben 1,4-1,5 V-ig is emelkedhet a feszültség. Konkrétan az imax B6 cellánként 1,5 V-ig tölt, de ahhoz 1C-2C áram is szükséges, hogy elérje.
Zener rövidre tudja zárni a CV tápot, de épp ezért kell a Zener-diódának áramkorlátozott meghajtás, ami itt adott.
-
#63698
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63696
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63696
üzenetére
Stabilizálatlan tápoknál van ilyen, hogy a rajta feltüntetett feszültség a megadott terhelésre érvényes, anélkül feljebb ugrik, ezek ilyenek. Áramgenerátoros jellege miatt akkutöltésre alkalmas, de az áramot is célszerű ellenőrizni.
Végfokra, ami max. 5,5 V-ra van specifikálva, esetleg úgy lehetne kötni, ha már a nyugalmi áram lehúzza.
-
#63695
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63694
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63694
üzenetére
Egyenirányítónak néz ki, ami a segédtekercs feszültségével tölti a kék elkó negatív lábát, ha jól látom, arra megy az anód.
Egyszerű stabilizálatlan, önrezgő táp, terhelés nélkül mennyit ad le?
-
#63693
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63692
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63692
üzenetére
Lehetne akár TVS-dióda, túlfeszvédő, de nem látom így a felépítését, hogy milyen áramkörben van.
-
#63690
Kernel
nagyúr
terapeuta007
#63689
Kernel
nagyúr
válasz
terapeuta007
#63689
üzenetére
Stabilizálást nem kiiktatni kell, mert akkor felpörög maximumra és el is szállhat, hanem a feszültséget nagyobbra állítani.
Csak ehhez nem a legjobb alanyt választottad, mert a legelterjedtebb konstrukcióknál optocsatoló, illetve Zener-dióda vagy jobb esetben TL431 figyel a szekunderen, amit egy osztó értékének módosításával át lehet állítani, reális határokon belül. Ez lesz a CV érték.
Utána primeroldalon a kapcsolóeszköz source / emitterkörében találunk egy áramfigyelő ellenállást, aminek növelésével a primer áramkorlátot lehet csökkenteni, azzal pedig szépen be lehet játszani a szekunder CC-értéket. De azt nem rövidzár mellett célszerű konfigurálni, hanem a munkafeszültségen, mert ezeknél nem olyan lineáris a karakterisztika, vagyis rövidzárban kisebb áramra állhat be, mint mondjuk rendes töltés közben.
Meg egyébként is a primer áramkorlát tulajdonképpen a szekunder teljesítményt korlátozza áttételesen, tehát a kimeneti feszültség sem mindegy.
Így lehet akár egy 12 V vagy 15 V-os dugasztápból autós csepptöltőt is csinálni, belőve a kívánt feszültséget és áramot. Persze úgy, hogy a kettő szorzata a gyárilag tervezett határ alatt maradjon.
Ami nálad van, ott viszont nem optocsatolón keresztül stabilizál, hanem egy visszacsatoló tekercs van a primeroldalon és azt figyeli lényegében, ami nem is olyan jó megoldás, mert azért mégsem pont ugyanaz, mint a tényleges kimenet figyelése.
Ráadásul ehhez a 6 lábú IC adatlapját jó lenne megnézni, ha módosítani szeretnéd az áramkört. Mivel ez nem olyan, mint a fent említett szokásos konstrukciók, ami ránézésre is egyszerűen korrigálható.
-
Kernel
nagyúr
Piacon szokott előfordulni a képen látható ormótlan fejlámpa, amiben kétcellás ólomakku van, tehát ez egy létező dolog, szerintem esetedben is. Ugyanis ezt lehet nagyon primitív áramkörrel is tölteni, 2 x 2,2 V névleges feszültség, ami töltés közben majdnem 5 V-ig is felmehet.
Ha nem, azt okozhatja az akku hibája, vagy a töltés gyengesége, talán elméreteztek valamit.
Formára is valami hasonló volt benne, egy kis műanyag fedelet is ki tudtam pattintani, ami alatt volt két gumikupak, alatta beláttam az átitatott savas akku belsejébe. (Valamikor régen másnak vettem megbízásból, magamnak nem vennék ilyet.)
Li-ion töltést még a kínaiak sem szokták úgy elnagyolni, rendes aktív szabályzót igényel, nem ilyen passzív, kapacitív előtétes áramkört.
Ha jól látom, két fényerőfokozat van, egyik állásban közvetlenül megy az akku a LED-re, másik állásban beiktat egy ellenállást.
Azt nem lehet látni, hogy a LED-nél van-e további áramkorlátozó beiktatva, vagy csak az akku saját belső ellenállása korlátoz, de vagy az áramot kellene mérni, hogy amikor teljesen fel van töltve, mennyit küld a LED-nek, illetve mennyi rajta a feszültség.
-
#63679
Kernel
nagyúr
tordaitibi
#63678
Kernel
nagyúr
válasz
tordaitibi
#63678
üzenetére
Példával szemléltetve, legyen az akku kapacitása 1 Ah, aminek normál töltése 1C és a CV-szakaszban addig kell tölteni, míg az akku által felvett áram C/10 vagyis 100 mA értékig esik vissza.
– 1 A-os töltő, ami a CV-szakaszban 100 mA-ig tölt.
– 500 mA-os töltő, ami a CV-szakaszban 50 mA-ig tölt.Ez konkrétan így működik a TP4056 moduloknál, attól függően, hogy mennyi töltőáramra konfigurálom a CC-szakaszt, a 10 %-ot ahhoz képest értelmezi, illetve figyeli és állítja le a töltést.
Itt látszik, hogy a kisebb áramú töltő gyakorlatilag tovább pumpálja ugyanazt az akkut, ámbár hosszabb idő alatt, de összességében mégis több töltést visz be.
Viszont ez akkor kérdés, ha valaki rosszul párosít egy akkuhoz egy töltőt. A telefon belső töltése az adott akkuhoz van méretezve, így az tudni fogja, hogy pontosan meddig kell engedni az áramot, illetve annak csökkenését, függetlenül a CC-szakasz áramától.
-
Kernel
nagyúr
válasz
anorche1
#63675
üzenetére
Ha csak abba belegondolsz, hogy az akkut 4,2 V-ig szabad tölteni (most mellékes, hogy továbbfejlesztett Li-ion típusok 4,3-ig is mehetnek).
Akkor nem mindegy? Már régen kinyírtad volna, ha a telefonban lévő vezérlő nem lenne annál okosabb, minthogy kárt okozzon magában.
Amivel növelni lehet az élettartamot, ha nem töltik fel teljesen, csak 4 vagy 4,1 V-ig, mivel a csúcson tartás öregíti az akkut főleg.
-
#63672
Kernel
nagyúr
pataslogeza
#63671
Kernel
nagyúr
válasz
pataslogeza
#63671
üzenetére
Mivel a Panasonictól eltekintve máshol még ilyen hex editor sem jellemző, illetve a saját plazmámon sem tudom ellenőrizni ezt a dolgot, sőt a szervizgyakorlatban sem szükséges ennyire belemenni, így nem tudom, hol lesz erre válasz.
Elektrotanyán volt valamikor NAND FLASH téma, de az sem ilyen szinten.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Grizzlu
#63660
üzenetére
Milyen motor van rajta, nem tudom. ....Annyit tudok róla, hogy 2,1 kW-os egyfázisú motorral szállítják gyárilag.
Akkor mégis tudod, egyfázisú motort nem lehet háromfázisúként kötni, mivel nincs három fázistekercse. Egy főfázis (munkatekercs) és egy segédfázis van csak, utóbbi sem egyenértékű általában, de ez már mindegy is.
Egyébként valóban hatékonyabb egy háromfázisú motor, az áramfelvétel is háromfelé oszlik, valamint a három fázis 120° eltolása eleve magában hordozza azt az elektromágneses forgómezőt, ami gyakorlatilag az erőművi generátor tengelyének forgását képezi le és továbbítja három vezetéken.
Ehhez képest a segédfázisú trükközés csak egy tökéletlen pótmegoldás.
-
Kernel
nagyúr
válasz
darvinya
#63645
üzenetére
Ez csak egy információ, ami jelez valami működést, de még nem 100 % bizonyíték.
Például leejtik a távszabályzót, vagy egyéb okból elhangolódik benne a kerámia rezonátor, ami az időalapot adja. Akkor is világít, de nem jó frekvencián, nem is működik rendesen.
Van még az AM-rádiós teszt, de az sem árul el többet. (Ferritantennás rádióhoz közelítve rázavarnak a LED áramimpulzusai, illetve a panel vezetékszálai antennaként sugároznak.)
-
#63639
Kernel
nagyúr
DrojDtroll
#63638
Kernel
nagyúr
válasz
DrojDtroll
#63638
üzenetére
Talán nem véletlenül néz ki másképp az egyik. Lehet, hogy szemre megtévesztő a kötés, miközben valójában sorosan van egy dióda, ami nem engedi a visszirányú rátöltést. Alábbi doksiban soronként ajánlanak egy leválasztó diódát, tehát így nem csak az áramkörből esetleg visszafolyó áramot zárja ki, hanem még azt is, hogy a gyengébb sorra rátöltsön az erősebb:
Amellett itt szerepelnek azok a párhuzamos diódák is, amit előbb említettem.
Forrás: http://www.tadiranbatteries.de/pdf/Technical-Brochure-LTC-Batteries.pdf
(#63637) sanyie70
Itt is vannak Darlingtonok.
Annyiból kellemetlen a helyzet, hogy az erősítő átkapcsolható táppal működik:
8 Ω --> 104 V
4 Ω --> 78 VHa esetleg 220 V-ra készült, akkor még ennél is feljebb megy. Így 100 V-os tranzisztorok nem jók hozzá, ezért használnak 140 V-os példányokat.
-
#63635
Kernel
nagyúr
DrojDtroll
#63633
Kernel
nagyúr
válasz
DrojDtroll
#63633
üzenetére
Amikor a leggyengébb cella lemerül, átfordulna rajta a feszültség (mintha megszakadna lényegében), emiatt a másik két cellában maradó energia sem használható ki. Diódával is átfordul ugyan, de az legalább 0,7 V körül behatárol.
Ennek viszont úgy lenne értelme, hogy mindegyik cellára diódát tenni, egyébként honnan lehet tudni, hogy melyik fog először lepusztulni?
Meg itt hangsúlyozottan elemről van szó, gondolom (amit nem kell védeni túlmerítés ellen), tehát nem akku.
-
Kernel
nagyúr
Ni-MH akkut kevésbé strapabírónak tartják a Ni-Cd-hoz képest, belső ellenállás szempontjából is jobb az utóbbi, vagyis terhelésre jobban tartja a feszültséget. Ettől még vannak persze Ni-MH szerszámgépek is, de ahhoz úgy van méretezve a motoráram, hogy illeszkedjen.
Ugyanakkor nem mindegy a kapacitás, illetve a belső felületek kialakítása, olyan is lehetséges, hogy kisebb kapacitáshoz nagyobb terhelhetőség tartozik és fordítva, ezért kell inkább adatlapot keresni hozzá.
-
Kernel
nagyúr
Ni-MH akkut is lehet párhuzamosan kötni, de ha már használt, akkor párba válogatva van értelme.
Legegyszerűbb a gyári adatlapokon is szereplő standard töltés, vagyis C/10 árammal 150 % bevitele, azaz 15 óra. Ez nagyjából kiegyenlíti a soros cellák nem egyforma töltöttségét is, ami ilyenkor előfordul. De C/10 áramot még a telítődés után is el kell viselnie, ezért nem gond, hogy némelyik cella már 15 óra előtt tele lesz, ami általában megkerülhetetlen.
Tehát ennek megvan a logikája, másik topikban hiába is vitatkozott ezzel nemrég a krónikus negatív áspiskígyó troll.
Feszültséget ekkor nem fontos kontrollálni, csak az áram van meghatározva ennél a töltési módnál. Párhuzamosított celláknál értelemszerűen többszörös áram szükséges.
imax B6 gyorstöltéshez 1C-2C áramot javasol és cellánként 1,5 V-ig engedi a feszültséget. Utána lekapcsol, csepptöltést sem alkalmaz.
Ez persze nem zárja ki, hogy C/10 normál töltés ennél is beállítható, de akkor előfordulhat, hogy a 1,5 V lekapcsolási értéket akár 15 óra alatt sem érik el a cellák, végül manuálisan kell levenni. Mindamellett ez csak 15 celláig tölt (18 V névleges / 22,5 V végérték).
-
Kernel
nagyúr
válasz
vizimento
#63595
üzenetére
Aszinkron motor szabályzásának szokásos problémája, hogy a jó megoldáshoz a frekvenciát kellene csökkenteni. Ehelyett szükségmegoldásként triac-fázishasítót is szoktak alkalmazni, kisebb teljesítményre, aminek hátránya lehet a zúgó hang, illetve instabil működés.
Ez a motorfajta egyébként is késéssel követi az 50 Hz által meghatározott szinkronfordulatot, ezt nevezik slipnek. Bizonyos fordulat alatt viszont már annyira "aszinkronná" válik (megnő a slip), hogy teljesen elveszti a kapcsolatot a forgómezővel, rángatni kezd, vagy épp nulláról nem bír elindulni sem.
Tehát lehet próbálkozni (egyszerű triac-fényerőszabályzóval) azután vagy beválik, vagy nem. Tekercset ehhez nem kell megbontani.
-
#63598
Kernel
nagyúr
tordaitibi
#63593
Kernel
nagyúr
válasz
tordaitibi
#63593
üzenetére
Földhurok ilyen sajnos. Közvetlen bekötéssel egy esetben sikerült megoldani, amikor a hangkimenet közelébe, egy USB-csatlakozóra építettem rá egy PAM8403 modult, minimális hozzávezetésekkel. Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy a modul és az USB-dugó lényegében egybe volt építve.
További lehetőségek:
https://www.ebay.com/itm/132135331908
Vagyis galvanikus leválasztó a bemenetre, én nem próbáltam, de akinek ajánlottam autóba, neki bevált.
https://www.ebay.com/itm/122732646076
PAM8610 vagy más olyan végfok, ami földfüggetlen, vagyis differenciális bemenettel bír:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_57827-57827.html
-
Kernel
nagyúr
A LED konkrétan áramgenerátoros meghajtást igényel.
De például egy LED-szalagon az ellenállások biztosítják az áramgenerátoros jellegű meghajtást, ezért a szalag egésze már fix 12 V CV táplálást igényel, amit nem is szabad CC-módban tolni neki.
Autós célú eszközben, akár egyszerű ellenállás, akár aktív áramgenerátor képezi a drivert, a betáp CV, vagyis maga az akku, illetve a generátor, ami rátölt.
Ez olyan, mint a boltban sem 14,4 V-os akkut vásárolunk, hanem 12 V névleges feszültségűt. Ha egy autós eszközt valaki úgy gyártana, hogy 12 V-nál többet nem bír ki, az nyilván valami másik világban él. De annál is írják az adatlapon:
Rated Working voltage: DC 12V (9-16V)
Esetleg, ha valaki kímélni akarja (ismerve a LED-ek "szeszélyeit", illetve alulméretezéseit), lehet éppen csökkenteni, de azt is CV-jelleggel, mert az ellenállás már benne van, mint áramkorlátozó.
-
Kernel
nagyúr
válasz
t72killer
#63575
üzenetére
Az a visszirányú szivárgóáram, aminek szilíciumdiódáknál gyakorlatilag nincs jelentősége, a legtöbb esetben. A példa szerint is csak 10 μ A, tehát elhanyagolható.
A hozzávezetések ellenállása sem számít sokat, vonatkozzon ez akár a félvezető belső csatlakozási pontjára vagy a huzalra.
Ami többet számít, a nyitóirányú feszültségesés. Ha például 10 A-nél esik rajta 0,8 V, az értelemszerűen 8 W veszteség lenne, és így tovább. Schottky-diódák jobbak ilyen szempontból, kevesebb esik rajta.
-
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
Ha például az első műveleti erősítő kimenetén (1) felugrik a feszültség 5 V-ra, de a LED-en keresztül mégsem húzza feljebb az FB-osztót, akkor abban a körben szakadt valami.
Maga a működés egyszerű, az R9-en a terhelőáram hatására eső feszültséget figyeli a noninvert bemenet (3).
Az invertáló bemeneten (2) ehhez képest alkalmaznak egy kis eltolást, ezáltal az áramkorlát aktiválódási értéke befolyásolható, mivel a 0,05 Ω értékét bajos lenne állítgatni.
A 2-3 lábak szintjeit megfigyelve, ettől függően kell billenni a kimenetnek, hogy melyik magasabb.
Mivel az R9-en nem sok feszültség esik (szerencsére) elég alacsony szinteken kell differenciálni, de ebben jó az LM358, mert a PNP bemenetek miatt jól lehúzható a bázis, egészen az alsó tápértékig.
Utána még ezt az alacsony szintet is tovább osztja az R7-R8 kb. 10 %-ra, így különbözteti meg a korábban említett 10 % küszöbértéket a második műveleti erősítő, de ennek a tényleges működésben nincs jelentősége, csak a LED-kijelzést vezérli.
Komolyabb labortápokhoz képest, az egyszerű áramkör hátrányaként lehetne említeni, hogy a 0,05 Ω-on eső feszültség a kimenetből levonódik, vagyis CV-módban azt már nem stabilizálja, mert a negatív visszacsatolás osztója előtte figyel. De legtöbb gyakorlati alkalmazásnál / barkácsnál ez nem olyan vészes. Ha a kimeneten figyelne, akkor viszont az áram-feszültség egymástól teljesen független stabilizálása vetne fel problémákat, vagyis az egyszerűségért cserébe ez így vállalható.
Másikat említettem korábban is, hogy a kimeneti kondi töltést tárol, bizonyos esetekben szikrát, illetve áramimpulzust generálhat, ami egy profi labortápnál nem kívánatos. De azt lineáris, disszipatív szabályzóval lehet egyszerűen megoldani, ez meg nem az. Ezért a kondi szükséges, viszont nem nagy kapacitású, legtöbb esetben nem is okoz semmi problémát.
-
Kernel
nagyúr
Találkoztam azzal a verzióval is, ott az LM317 biztosítja a tápot és a referenciát is, másiknál külön van egy TL431 referencia, aminek stabilitása az áramkorlát stabilitását közvetlenül befolyásolja, ezért lényeges, hogy ne változzon. Többi rész lényegileg ugyanaz, csak talán áttekinthetőbben rajzolva.
Közben néztem a régebbi hozzászólásom, akkoriban nem jutott eszembe, hogyan lehetne jobban összerakni, hogy én se zavarodjak bele néha, de talán így logikusabb:
CC/CV: az áramkorlát aktiválódását jelzi (CC). CV módban nem világít.
Charge: a beállított áramkorlát kb. 10-100 % tartományában világít
Full: a beállított áramkorlát kb. 0-10 % tartományában világít, vagyis terhelés nélkül is. Amikor a töltés végén nagyjából 10 %-ra esik vissza az áram, késznek jelzi a folyamatot, de a feszültséget nem kapcsolja le az akkuról, azt a felhasználónak kell megtenni. A Charge LED-del ellenfázisban működik, vagy-vagy, illetve lassú átmenet is lehetséges.
-
Kernel
nagyúr
Ezen a rajzon a piros (CC/CV) LED-nek van jelentősége, ahol nyíllal is jelöltem. A műveleti erősítő azon keresztül húzza fel a negatív visszacsatolás osztóját, aminek következménye a feszültség és ezáltal az áram leszabályzása.
Ha ez a LED szakadt, akkor nem lesz áramkorlát. Másik két LED csak optikai jelzés, működést nem befolyásol.
-
Kernel
nagyúr
Tantálkondi bizonyos szempontból a legjobb, mert relatív nagy kapacitás mellett a nagyfrekvenciás tulajdonságai is jók. Elkó utóbbiban nem annyira jeleskedik. Tantál hátrányára szokták írni viszont a zárlatra, netán robbanásra való hajlamot, ha nem is gyakori eset.
Gyakorlatilag mégsem szokás a gyári készülékekben tantált használni, ilyen feladatra. Elintézik elkóval általában. Párhuzamosított kerámia kondival lehet még javítani az NF viselkedést, de nem ritkán az is elmarad. Esetleg újabb szerkezetekben kerámia, régebben elkó, mikor hogy.
Ennyi teljesítményt már nem jó így elvesztegetni, pláne még határeset is, ami az alkatrész öregedését gyorsíthatja. Ilyennel is lehetett találkozni régi vagy újabb TV-kben is, amit túl forróra terveztek és néha lepusztult.
De ez már egyéni megfontolás kérdése is, ahogy szimpatikusabb.
-
Kernel
nagyúr
7 V-ot ejtesz egy disszipatív szabályzón, ami 7x4 = 28 W teljesítményt akarna elfűteni. Noha az adatlap szerint a tok 30 W-ot is képes lenne, de ahhoz 30 W-ra méretezett hűtőborda is kellene, ami nem engedi 70 °C fölé a hőmérsékletet. Ha pedig engedi, akkor viszont nem lehet 30 W-ot rábízni.
Tehát ez így nem jó megoldás, step down modult kell használni ilyen esetben, ami sokkal jobb hatásfokkal oldja ezt meg.
Mellékes, hogy lehet némi gerjedése is, ami érintésre reagálhat, ha nincs rajta gerjedésgátló kondi, viszont van felesleges dióda, ami abban a formában nem is véd, nem is szokás úgy rákötni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
vizimento
#63538
üzenetére
A két tekercs összege 900 Ω, kék a közös pont. Sajnos nem egyforma a segédfázis és a munkatekercs, így funkcionálisan nem felcserélhetők.
A forgásirányt az egyik tekercs végeinek felcserélésével is lehetne változtatni, de ahhoz szintén a tekercsnél kellene megbontani. Nem megoldhatatlan egyébként, mint a hőkioldó javítása is, de rutint, illetve "tökölést" kíván.
A vasmag remanens mágnesessége miatt, mozgásra indukál némi feszültséget a tekercsben, ami megzavarja a műszert, ilyen elő szokott fordulni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
vizimento
#63533
üzenetére
Ha jól látom, barna-kék a betáp (sorkapocs). Ezen a két ponton nincs mérhető ellenállás? Akkor nem venne fel áramot a motor.
Másik ágon, a kondenzátoron keresztül DC végtelen, kapcsolóállástól függetlenül. De azt a két sárga vezetéket ki is kötheted, mert ebben a formában sajnos nem fog menni.
(#63534) (jan)
A kijelző nélküli modulhoz tudok csak rajzot, ami az elvet szemlélteti nagyjából, de a kijelzős részben másabb is, ráadásul nehezen lekövethető áramkörileg, a zsúfolt kétoldalas felépítés miatt.
Magát a potmétert is meg lehet nézni, amúgy meg méregetni kellene, csak a fentiek miatt nem egyszerű eset kitalálni, hogy mi merre.
-
Kernel
nagyúr
válasz
vizimento
#63530
üzenetére
Pedig a fekete-piros között is kell lenni ellenállásnak, különben nem működne a motor. Van itt egy másik, szintén netes rajz, nem saját:
Ugyanaz, mint az előző, de lényeg, hogy két tekercsnek kell lenni és az lenne jó, ha egyformák.
(#63529) (jan)
Ebből még nem egyértelmű, hogy hibás-e egyáltalán. Mennyi áramot ad le rövidzárban, milyen betáp mellett, vagy milyen terhelésen tapasztalod az anomáliát?
-
Kernel
nagyúr
Konkrétabban mit csinál?
Pl. adok rá 12 V-ot, kimenetet beállítom 5 V-ra az első trimmerrel.
Ezután a második trimmert óramutatóhoz képest visszafelé letekerem (minimális áram). Végállásban a feszültség is visszaesik 1,5 V-ra (noha ez nem ideális működés, de ez ilyen, mert a saját áramköre is ráterhel a saját kimenetére).
Ha most a kimenetet rövidre zárom, az áramot igény szerint tudom növelni, a másik irányba tekerve.
-
Kernel
nagyúr
válasz
vizimento
#63526
üzenetére
Ha a belső végekhez nem lehet hozzáférni, meg kellene mérni a tekercsek ellenállását. A forgásirányváltásnak ugyanis lenne egy ilyen módja:
De ez egyenrangú, egyforma tekercsek esetén alkalmazható, ahol a huzalvastagság és menetszám is egyforma, ezzel együtt az ellenállás is.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold
- AOC 24G2SAE Gamer Monitor!24"/FHD/VA/165HZ/1m/Freesync Premium-G-sync
- Ahh! Dell Latitude 7430 "Kis Gamer" Üzleti Profi Ultrabook 14" -50% i5-1245U 16/512 FHD IRIS Xe
- Fujitsu Desktop Esprimo D958 i5-8500 / 8 GB DDR4 / 256 GB NVMe (Több darab)
- DELL poweredge r910 128 gb ram 4x E7-4870 Xeon 40 mag 80 szál
- Intel I9 11900k + Rog Strix 3090 24gb+ 32 gb Kingston DDR4 ram+ Tuf lap
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10600KF 16/32/64GB RAM RX 7600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓ! GB B660M i7 12700KF 16GB DDR4 1TB SSD RTX 3070Ti 8GB GDDR6X COOLER MASTER CMP 510 750W
- BESZÁMÍTÁS! ASROCK H310CM i5 9600K 32GB DDR4 240GB SSD 1TB HDD RX 5700 8GB Rampage SHIVA FSP 600W
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad E540 - i5-4GEN I 8GB I 128SSD I DVDRW I 15,6" FHD I CAM I W10 I Garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 16/32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest