Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • King Unique

    titán

    válasz tpotyka #51784 üzenetére

    A 2 TB vs. 1863 GB / ~ 1,81 TiB a decimális - bináris prefixumok miatt van, a 2 TB az SI szerinti amolyan bruttó, az ~ 1,81 TiB pedig az IEC szerinti nettó tárolókapacitás, pl. a Windows és Linux operációs rendszerek helyesen az utóbbi szerint számolnak (példa). Ez pedig a fájlrendszerektől független, a 2 TB ugyanúgy 1863 GB lesz exFAT és NTFS használatánál is.
    Az exFAT fájlrendszernél a nagyobb lemezfoglalási egység miatt a foglalt lemezterület mérete is nagyobb lehet, amit a "(cluster size)/2 * (number of files)" képlet szemléltet, meg ami főleg sok fájl esetén lehet problémás és fordulhat elő a linkelt példában lévő eset.
    A naplózó fájlrendszerek hibatűrése nagyobb, akár áramszünet esetén is, többek között ezért + a jogosultságkezelés és egyebek miatt is használatos operációs rendszerek rendszerpartícióján is naplózó NTFS / Ext4 / HFS+ stb. fájlrendszer a nem naplózó FAT32 és exFAT helyett, meg alapesetben adatpartíciókon is naplózó fájlrendszert javasolt használni belső és külső HDD / SSD meghajtóknál egyaránt.
    Az MBR / GPT partíciós séma is számíthat, ahol a GPT-nek eleve vanank bizonyos előnyei az MBR-rel szemben, lásd az összehasonlításnál. A Samsung T7 külső SSD már GPT szerint lehet inicializálva és particionálva.
    A szoftveres leválasztásra vonatkozóan Windows specifikusan a téma topikjában le lett írva a lényeg, azt itt külön nem fejtegetném, sőt az előbbiek is inkább oda tartoznak.
    Ha már 2 db Samsung T7 külső SSD lett vásárolva, akkor igen, az is egy opció, hogy egyiket NTFS-re formázva és biztonsági másolatok tárolására használni Windowson, míg a másik maradhat exFAT a Windows & macOS multiplatformos használathoz.

    [ Szerkesztve ]

  • King Unique

    titán

    válasz tpotyka #51780 üzenetére

    Az exFAT fájlrendszert leginkább csak a Windows - macOS közötti kompatibilitás, átjárhatóság miatt erőltetik egyes gyártók, + mert a FAT32 már ciki lenne és annál a 4 GB-os fájlméretkorlát is probléma.
    Az exFAT fájlrendszernek még esetleg annyi előnye lehet, hogy mivel nem naplózó fájlrendszer, ezért kevesebb írást generálhat mint egy naplózó NTFS, ellenben ez inkább a silány, kis írásterhelhetőségű pendrive-oknál lehet téma, nem egy eleve nagyobb írásterhelhetőségű külső SSD-nél.
    Normál esetben belső és külső HDD / SSD meghajtóknál egyaránt eleve naplózó fájlrendszerek (pl. NTFS, Ext4, HFS+) használata javasolt, azok jobban tolerálják a különféle hibákat és pl. az áramszünetet, ellenben a nem naplózó FAT32 és exFAT fájlrendszerek alapesetben cserélhető lemezekre (memóriakártyák, pendrive-ok) valók az előző pontokban leírtak miatt.
    Az exFAT fájlrendszernél az eltérő lemezfoglalási egység is okozhat bizonyos esetekben problémát, mármint mivel jóval nagyobb mint az NTFS-nél, ezért nem feltétlen lehet rámásolni ugyanazt az adatmennyiséget, előbb betelhet a meghajtó. Példák: [link], [link].
    Ha tartósan windowsos PC-n lesz használva a külső SSD, akkor célszerű NTFS-re átformázni és úgy használni, exFAT-ra formázva hagyni max. akkor érdemes, ha pl. eleve multiplatformos (pl. Windows & macOS) használathoz kell.
    A Samsung T7 Shield külső SSD ugye USB 3.2 Gen 2x1 (10 Gb/s) interfészes és a max. 1 GB/s adatátviteli sebességet is nyilván legalább olyan porthoz csatlakoztatva tudja elérni, ellenben USB 3.2 Gen 1 (5 Gb/s | USB 3.0) porton értelemszerűen csak kb. a felét.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák