Bevezető és platformok
Még 2016 júliusában adtunk hírt arról, hogy milyen képességei lesznek az Intel következő, LGA2066 foglalatra épülő platformjának. Idén januárban már úgy tűnt, hogy véglegesedett a vállalatnak a HEDT platformot is magában foglaló útiterve, de az őszre tervezett megjelenést végül előrébb, nyár végére hozták.
Nem igényel komoly nyomozói munkát annak kiderítése, hogy ez a változás az AMD Ryzen processzorai által elért sikernek volt köszönhető, illetve annak a májusi hírnek, amelyből kitűnt, hogy a gyártó már 2017 nyarán szeretne megjelenni saját, Ryzenre épülő HEDT megoldásával, a Threadripper családdal.
Innentől felgyorsultak az események, amelyek végeredményeként tesztlaborunkba megérkezett mindkét platform egy-egy képviselője: az AMD kínálatából a Ryzen Threadripper 1920X-et kaptuk meg tesztelésre, míg az Inteltől az i9-7900X processzor jutott el hozzánk. Egymáshoz viszonyított sebességükön túl természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy az Intel év elején megjelent i7-7700K processzorához képest hogyan fognak teljesíteni a szokásos tesztjeinkben, az AMD táborából pedig a Ryzen 7 1800X-et válogattuk be összehasonlításnak.
AMD Ryzen Threadripper
Ami az AMD Threadrippert illeti, ezt felbukkanásakor már részletesen bemutattuk, így az ott elhangzottakat nem ismételnénk meg.
Az új platform fizikai részét a TR4 foglalat jelenti, mely szakított a cég évek óta meglévő rögzítési rendszerével, amelyet egyébként az AM4-nél továbbra is vígan használnak. Több szempont is indokolttá tette a váltást, valószínűleg belátták a mérnökök, hogy 4094 láb egységes rögzítése és egyáltalán a processzor behelyezése nehezen kivitelezhető az eddig bevált módon, másrészt Intel-mintára megszabadultak az elgörbült láb problémakörétől is, úgyhogy a processzor alján már itt is zömében kontaktfelületeket látunk és az alaplapra kerültek a lábak. Tesztalanyunk 12 maggal, 24 szállal büszkélkedhet, 180 wattos TDP-vel rendelkezik, semmi esetre sem lehet ráaggatni, hogy visszafogott jelenség lenne. Már csak azért is, mert ezek a példányok az EPYC szerverprocesszorok "butításainak" tekinthetők, itt a négy lapkából kettő működhet (melyek 14 nanométeres csíkszélességgel készültek), és az ezt kezelő alaplapokban a lábak fele eleve nincs bekötve.
Természetesen a platformhoz új chipset is párosul, melynek elnevezése apró fricska a konkurenciának: X399 névre hallgat. Az Asus biztosított ilyen alaplapot, így a ROG Zenith Extreme-ben próbálhattuk ki az AMD Ryzen Threadripper 1920X gyári csomagolású példányát. Az összeszerelés alkalmával pozitív összkép alakult ki az új rögzítőrendszerről, a sínben csúsztatott, eleve keretbe szerelt processzor gyakorlatilag lehetetlenné teszi a rossz pozícióban történő beszerelést, három csavar és a nyomatékkulcs használata pedig biztosítja azt, hogy egységes legyen a leszorítás minden négyzetmilliméteren. Apró negatívum, hogy az óriási foglalat tüskéit védő sapka leemelésekor nagyon észnél kell lenni.
A teszthez kapott alaplap az Asus zászlóshajója, melynek képességeiről már adtunk hírt korábban. Pár érdekességet így is tapasztaltunk: a Threadripper processzor és az Asus alaplap párosítása mellett HyperX Fury DDR4-2666 MHz memóriáink néha megmakacsolta magát, ilyenkor a LiveDash OLED kijelzője tájékoztatott minket arról, hogy a lap szerint nincs memória a foglalatban, pedig négy modul is várta a fejleményeket, és a jelenség néha előjött videokártya-csere alkalmával is (amely ugye a tesztek természetéből fakadóan előfordul). A megoldás az alaplap alján látható SAFE_BOOT gomb megnyomása volt, miközben úgyis 55-ös hibaüzenetnél állt a rendszer, egy memóriamodult bent hagyva az A1 foglalatban.
Ha már szóba került a LiveDash, pozitívum, hogy kijelzi a POST folyamán, hogy melyik komponens van soron, de az elhelyezése fekvő házak, testbench-ek használóinak nem ideális, mivel a VGA takarásában van, és háttérvilágítása sincs. Az alaplapot mostanában vásárlók számára jelezzük, hogy mindenképp érdemes a legfrissebb BIOS-ra frissíteni, mert az már finomhangolja a VRM borda feletti légkavaró működését. Az első ROM kissé pesszimista beállítást kapott, visszaidézte a régi időket, amikor szinte kötelező tartozék volt az északi hídra szerelt apró, de annál hangosabb ventilátor, ám az újabb BIOS-oknál ezt olyannyira leszabályozta a lap, hogy még tuning alatt sem indult el a 4 cm-es aktív hűtés.
Intel Basin Falls
Az Intel HEDT megoldásának képességeit egy hír keretében már szintén bemutattuk. Természetesen itt is új foglalatot kaptunk LGA2066 néven, mely az X299-es vezérlőhíddal karöltve képez egy rendszert. A processzor beépítése követi az X99-es platformban látottakat. Az Intel i9-7900X az MSI X299 SLI Plus lapban érkezett meg hozzánk. Processzorhűtőből az LGA1366-nál bevezetett megoldások szerelhetőek fel rá, természetesen csak ha le tudja kezelni a 140 watt (tuning esetén ennél jóval magasabb) TDP-t is. A SkyLake-X lapka itt is 14 nanométeren készül, 10 magot és 20 szálat, Hyper-Threadinget kapunk tesztalanyunkkal.
Az Intel i9-7900X beüzemelésekor nem ütköztünk különösebben akadályokba. Az MSI X299 SLI PLUS alaplap tuningos képességeiről nem voltak illúzióink, mivel csak egy 8 tűs alaplapi csatlakozó található meg a lapon, sőt még hőcsővel megtámogatott hűtőbordarendszer sem könnyíti meg törekvéseinket. Négycsatornásan használhattuk memóriamoduljainkat ebben a lapban is, a rendszer a BIOS-beállítások után zökkenőmentesen indult.
A felsőkategóriás lapokon mindennapos dolognak számít az alaplapra integrált Power és Reset gomb, így ezek most sem maradtak le, aminek a tuningmesterek külön örülhetnek. Pozitívum, hogy ezúttal az alaplap alján kaptak helyet, de érdekes módon nem mindenféle különleges formájú, színesen világító megoldásra esett a választás, hanem kifejezetten diszkrét kapcsolókat alkalmaztak.
A másik kellemes meglepetés, hogy a kétdigites, hétszegmenses kijelző az operációs rendszer betöltése után gyakorlatilag a CPU pillanatnyi hőmérsékletét jelzi ki.
Specek, fogyasztás, tuning
A tesztkonfiguráció részleteibe kicsit belemerülve: a Threadripper mérete kardinális kérdés a hűtő kiválasztásakor, de a lefogatás miatt amúgy sem lehet rászerelni akármit. Ahogy korábban írtuk, az AMD valóban mellékelte a dobozban az Asetek-rendszerű vízhűtőkhöz használható lefogatót, így ezt fel tudtuk használni a Fractal Design Celsius S36 kompakt vízhűtéshez, ami a gyártó szerint és az AMD szerint is gond nélkül megbirkózik a processzorral. Nekünk mindenesetre voltak fenntartásaink ezzel kapcsolatban, ugyanis a blokk mérete a processzor felületének kb. 30%-át nem takarja, így arra számítottunk, hogy ebből esetleg lehetnek nem várt események, de végül nem történt semmi szokatlan jelenség, a hőmérséklet-adatok és az órajelek is mindvégig rendben voltak. Ugyanezt a hűtőt tettük fel egyébként a többi processzorra is.
LGA2066 tesztplatform | Intel Core i9-7900X (3,3 GHz) processzor MSI X299 SLI Plus alaplap (X299 chipset, BIOS: 7A93v15) 4 x 8 GB HyperX Fury DDR4-2666 HX426C15FBK4/32 memória |
---|---|
TR4 tesztplatform | AMD Ryzen Threadripper 1920X (3,5 GHz) processzor ASUS ROG Zenith Extreme (X399 chipset, BIOS: 0701) 4 x 8 GB HyperX Fury DDR4-2666 HX426C15FBK4/32 memória |
LGA1151 tesztplatform | Intel Core i7-7700K(4,2 GHz) processzor Gigabyte Z270X Gaming 7 (Z270 chipset, BIOS: F8a) 4 x 8 GB HyperX Fury DDR4-2666 HX426C15FBK4/32 memória |
AM4 tesztplatform | AMD Ryzen 7 1800X (3,6 GHz) processzor MSI X370 XPower Gaming Titanium (X370 chipset, BIOS: 7A31v19) 4 x 8 GB HyperX Fury DDR4-2666 HX426C15FBK4/32 memória DDR4-2666 beállítás, 16-17-17-35-1T időzítések |
Videokártyák | Nvidia GTX 1060 Founders Edition MSI GTX 1080 Ti Gaming X 11 GB |
Háttértárak | Kingston UV400 (SUV400S37480G) 480 GB (SATA 6 Gbps) SSD |
Processzorhűtők | Fractal Design Celsius S36 |
Tápegység | FSP Aurum PT 1200M – 1200 watt |
Monitor | Acer BX320HK FreeSync 4K (32") |
Operációs rendszer | Windows 10 Pro 64 bit Redstone 2 |
Visszautalva Ryzen 5-7 tesztünkre, a másik két fő résztvevő teljesítménye mellett ezúttal arra is kíváncsiak voltunk, hogy az Intel Core i7-7700K egy Z270-es lapban már korrekt eredményeket produkál-e.
Processzor típusa | AMD Ryzen Threadripper 1920X | AMD Ryzen 7 1800X | Intel Core i9-7900X | Intel Core i7-7700K |
---|---|---|---|---|
Megjelenés | 2017 | 2017 | 2017 | 2017 |
Kódnév | Summit Ridge | Summit Ridge | Skylake-X | Kaby Lake |
Tokozás | TR4 | Socket AM4 | LGA2066 | LGA1151 |
Alap magórajel | 3500 MHz | 3600 MHz | 3300 MHz | 4200 MHz |
Magok / szálak | 12 / 24 | 8 / 16 | 10 / 20 | 4 / 8 |
Max. gyári memória-órajel | DDR4-2666 (QC) | DDR4-2666 (DC) | DDR4-2400 (QC) | DDR3-1600L (DC) vagy DDR4-2400 (DC) |
Turbo Boost v. Turbo Core | 4,0 GHz (1 magra) | 4,0 GHz (1 magra) | 4,3 GHz | 4,4-4,5 GHz (4-től 1 magig) |
L1D/L1I cache mérete | 12 x 32 kB / 12 x 64 kB | 8 x 32 kB / 8 x 64 kB | 10 x 32/32 kB | 4 x 32/32 kB |
L2 cache mérete | 12 x 512 kB | 8 x 512 kB | 10 x 1 MB | 4 x 256 kB |
L3 cache mérete | 32 MB | 2 x 8 MB | 13,75 MB | 8 MB |
L3/IMC órajele (uncore/NB) | n. a. | n. a. | 2400 MHz | 4000 MHz |
Kommunikáció a chipsettel | x4 PCI Express 3.0 (opcionális) |
x4 PCI Express 3.0 (opcionális) |
DMI 3.0 (8 GT/s) | DMI 3.0 (8 GT/s) |
Integrált PCIe vezérlő | 60 sáv (3.0) | 20 sáv (3.0) | 40 sáv (3.0) | 16 sáv (3.0) |
Utasításkészletek | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, SSE4A, AVX, AVX2, FMA(3), AES, SHA, CLZERO | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, SSE4A, AVX, AVX2, FMA(3), AES, SHA, CLZERO | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, EM64T, AES-NI, AVX, AVX2, AVX512F, FMA(3) | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, EM64T, AES-NI, AVX, AVX2, FMA(3) |
Egyéb technológiák | AMD-V, PTE Coalescing, IOMMU 2.5, Sense Mi Technology | AMD-V, PTE Coalescing, IOMMU 2.5, Sense Mi Technology | EIST, C1E, C-states, Execute Disable Bit, VT-x, VT-d, Hyper-Threading, TSX-NI | EIST, C1E, C-states, Execute Disable Bit, VT-x, VT-d, Hyper-Threading, TSX-NI |
Gyártástechnológia Feszültség (stepping) |
14 nm LPP FinFet 1,2 V (rev. ZP-B1) |
14 nm LPP FinFet 0,456 V (rev. 08F/1) |
14 nm Tri-Gate 1,1 V (rev. H0) |
14 nm Tri-Gate 1,284 V (rev. B0) |
TDP | max. 180 watt | max. 95 watt | max. 140 watt | max. 91 watt |
Tranzisztorok száma Mag mérete |
9,6 milliárd 378 mm² |
4,8 milliárd 195 mm² |
n.a. 322 mm² |
n. a. |
Integrált GPU (IGP) | - | - | - | HD Graphics 630 |
Fogyasztói ár | kb. 258 000 forint | kb. 135 000 forint | kb. 307 900 forint | kb. 96 000 forint |
CPU-Z-ben is kiolvastuk a tesztelt processzorok adatait.
Fogyasztás
A fogyasztás mérését most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk, de monitor nélkül. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük el. A platformokon engedélyezve voltak az egyes energiagazdálkodási funkciók.
Fogyasztási diagramunkban megmutatjuk a tuningos eredményeket is: láthatóan megjött az étvágya mindkét HEDT processzornak, 180-200 watt környékén fogyasztottak a húzás hatására. Az i7-7700K kellemes jelenség volt a két gigász ellenében ezen a téren, még a tesztünkben felvonultatott Ryzen 7-nél is kevesebbet fogyasztott a rendszer.
Tuning
Az AMD Ryzen Threadripper 1920X processzorát fagyások nélkül mindössze 4,0 GHz-ig sikerült túlhúzni, a Cinebench R15 futtatásakor ennél magasabb órajel már újraindításba kergette a rendszert. Az Intel i9-7900X processzora 4,6 GHz-ig jutott el úgy, hogy biztonsággal le tudott futni a tesztsor; 4,7 GHz-en a Prime95 tesztlépésünknél egy képernyő-elfeketédéssel és egy újraindulással köszönte meg komolyabb tuningos törekvéseinket.
A túlhúzás alkalmával természetesen ugyanúgy lefuttattuk a méréseket, mint alapórajelen, ezek eredményeit a tesztekhez tartozó diagramokban tüntettük fel. Ami tapasztalatot mindenképpen átadnánk: az ilyen mértékű órajelemelés hőtermelésének kordában tartásához szükség van komoly hűtési potenciállal rendelkező hűtésre, és fel kell készülni arra, hogy nem lesz csendes üzemű megoldás. Akik vízhűtésben gondolkodnak, ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a VRM hűtőbordákat is érje légáramlat!
Tesztek (7-Zip, Blender, Handbrake, HWBot)
A tesztcsomag alapját az iparágban elismert és széles körben használt SPECwpc V2.1 workstation benchmark adta, melyben rengeteg ismert, népszerű program teljesítménymérésére adódik lehetőség. Ezek közül a 7-Zip, a Blender és a Handbrake benchmarkjára esett a választásunk, és ezt egészítettük ki további programokkal, a VeraCrypttel, a Cinebench R15-tel és a HWBot x265 benchmarkkal.
Az első etapban lévő diagramjaink az i9 győzelmét hozzák, apró szépségtapaszok az eredményekben a Blendernél például, hogy a tuningolt Threadripper 0,1 másodpercre van az alapórajeles i9-hez képest, illetve a Handbrake-ben, a HQ teszteredményben a tuningolt AMD monstrum vív ki egy részgyőzelmet. A teszt másik két résztvevője biztos távolból követi a két HEDT monstrumot.
Tesztek (Cinebench, Veracrypt)
A diagramokat nézve szemet szúr az i7-7700K szokatlanul jó szereplése az egymagos műveleteknél: a Cinebench R15-ben a tuningolt i9 környékén teljesít, és a Veracryptben is az előkelő második helyezést vívja ki.
Ami főszereplőinket illeti, Cinebench-ben a Multi CPU tesztlépésben soha nem látott sebességgel száguldanak, egy kicsivel itt a Threadripper jobbnak bizonyul, míg a Veracryptben alapórajelen egy szinten van a két nagy rivális, de tuningolva már jelentősen lehagyja a mezőnyt a tízmagos Intel.
Játékok (Vulkan, DirectX 11)
Tesztünket szokásos játékainkkal folytattuk, Vulkan API címekből a Doomot és a Dota 2-t vetettük be, a DirectX 11-et szintén a Dota 2-vel és a Prey-jel járattuk meg, míg a DirectX 12 a Rise of the Tomb Raider és a Ashes of the Singularity: Escalation benchmarkjaival került tesztelésre.
Némi magyarázattal szolgálnánk a Stardust stratégiai játékának alkalmazását illetően: nagyon kevés olyan cím van a piacon pillanatnyilag, amely kihasználja a processzormagok összességét, különösen olyan, amely korrekt benchmarkkal rendelkezik és könnyen kezelhető kimenetet szolgáltat.
Ha a Vulkan-os körünket nézzük, a Doomnál nagyon együtt van a mezőny Full HD felbontáson, a két Intel versenyző épít ki jelentősebb előnyt QHD-ban, de 4K átlagban a Threadripper lép előre. A Dota 2 ezzel a API-val okozza az első kisebb meglepetést: bizony a HEDT-k lemaradnak mind az i7-7700K-tól, de még jobban a Ryzen 7 csúcsmodelltől. Több érdekesség figyelhető meg: a tuningolt i9 az alapórajeles Threadripper szintjén teljesít, illetve az AMD óriásprocesszorának 4K-s minimumértékei rendre jobbak, mint a kisebb felbontásokon.
A Dota 2-nél DirectX 11-re váltva a Kaby Lake processzor az átlagokat nézve ismét az élen végez, de minimum értékekben már a mezőny végére esik vissza. A Threadripper ebben a körben egyértelműen lehagyja az i9-7900X-et.
A Prey-ben a teszt résztvevői nagyon közel teljesítenek egymáshoz, érdekesség, hogy Full HD és QHD felbontáson 1-2 fps a különbség az eredményekben, kisebb lemaradást csak a Ryzen 7 1800X produkál 4K felbontáson.
Játékok (DirectX 12)
A Rise of the Tomb Raiderrel kezdtük meg DirectX 12 tesztjeinket, és mind a Ryzen 7 1800X, mind az i7-7700K ebben a címben is egész korrekt teljesítményt mutat fel. Ami ebben a játékban nagyon szembetűnő, hogy az órajelemelésnek nincs igazán hatása, ráadásul a Full HD-QHD átlag fps-ek is nagyon hasonló tartományban vannak az adott processzort nézve.
Áttérve az Ashes of the Singularity: Escalationra, minimum fps-ek terén az élen végez az i7-7700K, de az átlagokat nézve az alapórajelen futó AMD versenyzőinket képes megelőzni, bár minimális különbséggel. Az i9 alapórajelen is megelőzi a húzott AMD monstrumot, tuningolva meg is nyeri ezt a versenyszámot.
Összegzés
Összegző diagramjainkon az i9-7900X-hez képest határoztuk meg a számítási teljesítményeket. A SPECwpc V2.1 workstation-VeraCrypt-Cinebench R15-HWBot x265 benchmarkjainkkal tesztalanyaink nem igazán okoztak meglepetéseket, maximum annyiban, hogy az emelt órajelű Threadripper 1920X hozta az alapfrekvencián futó Core i9-7900X teljesítményét. Szintetikus tesztjeinkben az órajelemelés az AMD processzor esetében körülbelül 4% teljesítménytöbbletet eredményezett, míg a HEDT-s Intel mintegy 8%-kal tudott gyorsulni.
Játéktesztjeink összesített eredménye már kiegyensúlyozottabb képet mutat. Nagyon jó választás volt az i7-7700K, illetve a Ryzen 7 1800X beválogatása a tesztbe olyan szempontból, hogy egy fontos dologra mutasson rá: a HEDT platformok nem elsődlegesen játékokra vannak. Kaby Lake processzorunk eredményéhez nagyban hozzájárult, hogy most a Gigabyte Z270X Gaming 7 lapjában vonultattuk fel, amiben jobban ki tudott bontakozni, mint anno az Asus Z170-Deluxe-ban. Hogy tesztalanyaink elől ne lopja el a show-t, ismételten elgondolkodtató, hogy tuningtörekvéseink csupán 2-3%-os játékteljesítmény-emelkedésben mutatkoztak meg.
A számítási teljesítmény és a fogyasztás arányát nézve – melyet a Prime 95 mérés eredményei alapján számoltunk ki – a győzelmet az AMD Ryzen 7 1800X processzora vívja ki, a HEDT mezőny két tagjának kifejezetten komoly fogyasztása miatt. Az órajelemelés hatására 34-35%-kal zuhan a teljesítmény / fogyasztás mutató: itt ütközik ki a legszemléletesebben az, hogy a túlhajtás nem feltétlenül pénztárcabarát megoldás, és nem hoz akkora többletet számítási teljesítményben, mint amennyivel megdobja a villanyszámlát. További érdekesség, hogy a számítási teljesítmény és fogyasztás mutatója nagyon hasonló a tesztben szereplő Core i7-nek és a Threadrippernek.
Értékelés
HEDT platformajink versenyzői közül először az AMD Ryzen Threadripper 1920X processzorára térnék ki. Amikor bekerült tesztlaborunkba, szinte azonnal üzembe helyeztük: a Cinebench teszt után vártuk, hogy milyen rekordokat tesz múlt időbe.
Bár ez az üzembe helyezés nem volt éppen problémamentes, mivel nem volt nálunk cserealkatrész, még nem tudjuk, hogy az említett memóriakezelési anomália melyik faktornak (alaplap, CPU, RAM) volt betudható.
Az Intel i9-7900X processzora követi a gyártó HEDT hagyományait. A szintetikus tesztekben a Cinebench kivételével mindenhol, játékainkban pedig a 6-ból 4 esetben a Threadripper előtt teljesített, így ha kettejük párharcát nézzük, egyértelműen jobban sikerült AMD versenyzőjénél.
Általános tapasztalataink a HEDT platformokkal jelen állapotban felemásak voltak: főleg a felhasználói tesztprogram-csomagunkban villantottak nagyokat, ám játékokban elmaradt a trónfosztás. Mentségükre hozzuk fel, hogy a 10-12 mag/20-24 szál kihasználására a játékok legtöbb esetben nincsenek felkészítve. Mielőtt VGA-limitre gyanakodnának olvasóink, megjegyeznénk, hogy ebben az esetben kicsivel az i7-7700K játékteljesítménye felett vagy annak szintjén kellett volna a két HEDT tesztalanyunknak végeznie – miközben láthatóan több esetben nem sikerült befogniuk a kevesebb maggal, de magasabb órajellel dolgozó versenytársat. Ez nem azt jelenti, hogy a HEDT alkalmatlan lenne játékra, ráadásul a szoftveres fejlesztések sem álltak le, így várható, hogy a közeljövőben a programok is jobban ki tudják majd használni a rendelkezésre álló erőforrásokat. Egy területet azért megemlítenénk, ahol már ma is nagyon jó választás a HEDT, ez pedig a streaming: itt a több párhuzamosan futó alkalmazásnak nagy segítség a sok rendelkezésre álló mag.
Alapvetően tetszett nekünk az AMD új HEDT platformjának bemutatkozása a Ryzen Threadripper 1920X-szel. Nagyon profi megoldásnak tartjuk az új megközelítésű processzorinstallációt, tesztjeink alatt korrekt teljesítményt mutatott fel a processzor, de 258 000 forintos ára miatt (amihez ha hozzávesszük a konfigurációét is) nehéz lenne magasabb értékelést adni.
Szintén tetszett nekünk az Intel i9-7900X processzora, a Haswell-E után nagyon jól sikerült a Skylake-X is, sebességét illetően oda érkezett, ahová vártuk a felhasználói programokban, tuningpotenciáljára sincs különösebb panasz, igaz, ennek hatására a fogyasztás és a hőtermelés is rendkívül megnövekszik, komoly kihívásokkal állítva szembe a felhasználót. Ha a Threadripper processzornál a beárazást hoztuk fel kivetnivalónak, az Intel HEDT megoldásaira halmozottan igaz ugyanez: a kb. 307 000 forintos ár igencsak magas.
AMD Ryzen Threadripper 1920X processzor
Intel i9-7900X processzor
Az AMD Ryzen Threadripper 1920X processzort az AMD, az ASUS ROG Zenith Extreme alaplapot az ASUS magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre, míg az Intel i9-7900X processzort és az MSI X299 SLI PLUS alaplapot az MSI biztosította a számunkra
icon