Új hozzászólás Aktív témák

• #40 #56573440 törölt tag Argos #34

  Új Válasz 2017-07-10 17:17:55 #40

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #56573440

  törölt tag

  válasz Argos #34 üzenetére

  "A játékfüggőség létező dolog. Lásd: egy nemrég megjelent cikk."

  Soha nem mondtam hogy nem létező. De attól hogy a tudomány szintjén létezik tanorexia, pagophágia, és még sok más, az nem jelenti azt amit ő írt. Hovatovább egy játékfüggőség jellemzően tünet, ami megint fontos dolog, és a szülői felelősség szerepe sem hanyagolható el.

  "Sok tanulmány született már arról, hogy a megfelelő mértékben fogyasztott játék, igenis készségfejlesztő."

  Igazából nem sok difi van egy Minecraft meg egy legózás között ha értelmesen csinálod. Azon túl egy cosmó játék finom motoros képességeket, szem-kéz koordinációt fejleszt, és még sorolhatnánk, csak ez is olyan mint sok más, mértékkel...

  "A hiba első sorban a szülő, a nevelő, a társadalom és a média szintjén keresendő. "

  Igazából jól látható volt számomra is, hogy nekem még pl minden este olvastak elalvás előtt, majd eltelt pár év, a tv robbant egy hatalmasat, és egyszerűbb volt a kölköt levágni nickelodeon és társai elé, addig is kussolt, az élet meg szülőként egyszerűbb lett. A "végtermék" meg érezhetően változott negatív irányba.

  Soha nem tagadtam -sőt-, hogy a gyerek ha tetszik ha nem kvanagy felelősség, irdatlan meló, és vannak káros hatásai annak, ha az alapokat legalább nem kapja meg otthon, lásd értékrend, alapvető viselkedési formák, világkép, mert akkor a tv, az internet és az óvodai-iskolai közösség fogja ezeket pótolni, nem egészen biztos hogy jól.

  Viszont minden kornak, generációnak megvannak a sajátosságai, és ezt helyén kell kezelni. Attól hogy tizenévesen volt nem egy megcsúszott éjszakám diablo miatt egyáltalán nem jelentett semmit, ahogy az se, hogy huszon éves koromban egy szerelmi bánat következtében több estém esett ki helyenként mint ahány megvolt, és most valószínűleg nem egy hétről beszélünk -azt mondták -. Ezek mind időszakos dolgok, elmúlnak mint a buffalo -most nézem elegáns bőrcipőket árulnak már főleg - a yugioh, a dragon ball, a tamagochi, a tetris, és sok más baromság, ami az én vagy mások fiatal korában must have cuccok voltak, aztán kinőttük, találtunk mást, változott az érdeklődésünk.

  A lényeg, hogy szerintem a helyzet közel se olyan rossz, a környezetemben sem egy gyerek van, telefont nyomkodnak, játszanak, tvznek, de simán kezelhető mértékben, mert a szülő foglalkozik velük, el van magyarázva, meg van mutatva, be van vonva, partnerként van kezelve. Arról nem is beszélve, hogy társasokban még mindig elkenik a szánkat ha leülünk, simán eldobják a telefont ha előkerül az egérfogó vagy más régi klasszikus

Új hozzászólás Aktív témák