Új hozzászólás Aktív témák

• #4 Cifu félisten oriic #2

  Új Válasz 2015-10-30 14:41:21 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Cifu

  félisten

  válasz oriic #2 üzenetére

  Az összes WW játék azonos (nagyon egyszerű és közérthető) játékmechanizmusra épített, ami bitang jó volt, ahogy a világ is azonos volt mindben (ez a World of Darkness), csak ugye más-más volt a karakterek szerepe. A Vampire ugye sötét összeesküvős/intrikás alaptónusú volt, a Werewolf brutálisabb, "környezetvédős", a Mage megpróbálta az emberi oldalt megmutatni, a teljesen elcseszett Wraith-ban meg kvázi szellemeket játszottak a játékosok (innen is csókoltatom a WW-t, hogy ezt a marhaságot bevállalta, de többet ilyet ne tegyenek).

  Az egész annyira egy kaptafára készült, hogy még az alaptézisek is hasonlóak voltak, a vámpírok családjai azonos sémára épülnek, mint a vérfarkasok falkái vagy a mágusok iskolái. Emiatt én haragszom a WW-re, mert erre lövöldözték el a puskaport, ahelyett, hogy kijavították, fejlesztették volna az exploitokat a játékban.

  Nagyon oda kellett figyelnie a mesélőnek, hogy a játékosai mit csinálnak, volt egy nagyon jó szöveg a Bíborholdban (Holdtöltében? Tudja a fene már...) arról, hogy a karakteralkotásnál addig játszott az egyikük traitekkel és jó/rossz pontokkal, hogy rögtön az indulásnál agyonverte a másikat egy über baseball ütővel - laposra.

  @DaveJr: Melyik "elsőre" gondolsz? Volt a Vampire: The Masquerade – Redemption, ami alapvetően középszerű és a jó között ingott, de nem volt igazán kiemelkedő. A Vampire: The Masquerade – Bloodlines volt a második, ugyancsak a Troika-tól, a története, játékmenete sokkal jobb volt, de annnyira bugos volt, hogy kb. a kijövetele után egy évvel lehetett igazából játszani vele.

Új hozzászólás Aktív témák