Új hozzászólás Aktív témák

• #2247 gV őstag tom_tol #2246

  Új Válasz 2020-05-05 20:10:20 #2247

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gV

  őstag

  válasz tom_tol #2246 üzenetére

  +1 részemről mind2 cég gyengén muzsikál: intelt nem kell kiveséznem, de az amd azonkívül, hogy gyengébb még mindig egyes területeken a 2015-ös skylakehez képest -ami elég bénán néz ki- magukhoz viszonyítva sem fejlődtek sokat: lsd. 2017 legolcsóbb 8 magosuk: $330, 2020-as: $330. + de ez már az én egyéni szoc. problémám, hogy az északi híd visszahozás miatt amúgy sem tetszik a matisse.

• #2248 Petykemano veterán tom_tol #2246

  Új Válasz 2020-05-05 21:26:36 #2248

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Petykemano

  veterán

  válasz tom_tol #2246 üzenetére

  "brutális gyártástechnológiai előny"
  Szerintem megint a hangulati jelzők túlzók.

  Főbb szempontok:
  - tranzisztorsűrűség
  - fogyasztás
  - elérhető frekvencia

  fentiek nem függetlenek egymástól, a tranzisztorsűrűség és a frekvencia sok esetben fordítottan arányos.
  Az utóbbi évtized gyártástechnológiái esetében viszont szerint kijelenthető, hogy a kisebb fogyasztás nem feltétlenül és nem egyértelműen, vagy nem okvetlenül jár magasabb elérhető frekvenciával.

  Itt azt írják, "14 nm process (2014) had 44.67 MTr/mm², and 14++ nm process had 37.22 MTr/mm². "
  Azt nem tudom, hogy ez névleges vagy kalkulált érték-e.
  A TSMC 7nm-es gyártástechnológiájának névleges tranzisztorsűrűsége 90Mtr/mm2, de a zen2 chiplet kalkulált tranzisztorsűrűsége ezt nem éri el, csak 48-52Mtr/mm2 [link]

  

  Ha az IO lapkát is hozzáveszzük, akkor az átlagos tranzisztorsűrűség ~30Mtr/mm2

  Az elérhető frekvencia szerintem elsősorban tervezési kérdés. Tervezési úgy, mint az architektúráé, és tervezési úgy, mint hogy a gyártástechnológiát mire optimalizálják. Látható, hogy az intel 14nm-e és a 14nm++ között is esett a tranzisztorsűrűség a magasabb elérhető frekvencia kedvéért.

  Ebből a szempontból szerintem azt kell figyelembe venni, hogy amit mi itt desktopra kapunk az valamilyen más piac asztaláról leeső morzsák. Az AMD a zen-t elsősorban a szerver piacra tervezte, készítette, tehát a tranzisztorsűrűséget és a más gyártástechnológiai finomhangolást valószínűleg inkább egy optimális teljesítmény/fogyasztás elérésére lőtte be, semmint hogy a dekstop vonalon csúcsteljesítményt tudjon elérni a lapka.
  Ez nyilván egy döntés volt.
  A másik ami meghatározó tud lenni a maximális frekvencia elérésében az egy gyártástechnológia kora. Az intel 14nm-e már elég régóta működik biztosan nagy mértékben finomhangolták. Ahogy korábban is említettem, a 14nm is 4Ghz alatt kezdte és most 5Ghz felett jár. Ehhez persze kellett 5-6 év. De nem hiszem, hogy az intem 10nm-re való váltása ne járna egy visszalépéssel a jelenlegi 5.3Ghz-hez képest.

  Ahol az AMD-nek valóban kézzelfogható gyártástechnológiai előnye lehet az a fogyasztás. egy optimális frekvencia szinten feleannyit fogyaszt, mint az intel. Ennek köszönhetően tud a 64 magos Rome - elég sok, ha nem is minden szempontból - kétszer akkora teljesítményt nyújtani, mint az inteles 28 magos szerverprocesszorok ugyanakkora fogyasztásból.
  Csak hát ugye a desktop vonalon ez kevéssé számít.

  Azt viszont le kell szögezni, hogy ezek a görbék nem lineárisak. Tehát az, hogy egységnyi, de alacsony fogyasztásból két zen mag is elketyeg 3Ghz-en, míg intel magból csak 1 még nem jelenti azt, hogy 1 zen magnak el kellene tudni érnie magasabb maximális frekvenciát, mint 1 intel mag.

  Tehát: az AMD jelenleg gyártástechnológiai előnyben van. Igen.
  De "brutális" gyártástechnológiai előnyről szerintem nem beszélhetünk, mert gyártástechnológiai előny csakis a sokszálas működés esetére érvényes.

  Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák