2. Fórumok
  3. Alaplapok, chipsetek, memóriák
  4. Hogy is van ez az fsb-vel?
  5. (téma lezárva)
Legfrissebb anyagok
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
GAMEPOD témák
Keresés

Aktív témák

  • #42 DcsabaS senior tag Nakahara #40
    #42
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Nakahara #40 üzenetére

    A CPU kímélése szempontjából mindaddig, amíg a hőmérséklettel és a belső feszültséggel nem kell túlságosan felmennünk, az FSB-t emelhetjük. Minthogy a proci hőmérsékletét döntően a belső órajel és a feszültség határozzák meg, az FSB emelésével úgyszólván ingyen juthatunk nagyobb teljesítményhez. (De mint korábban írtam, ez csak akkor igaz, ha az FSB-nél van a szűkület, ílletve ha a szorzó tényezőt tudjuk visszább is venni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az FSB emelés azért nem fog menni, mert a mag frekvenciája túlságosan magasra emelkedik.)

    - Tehát ha csak a szorzót emeljük, akkor kizárólag a procit terheljük jobban (ez ugye a proci megkímélésének az ellentéte).
    - Ha viszont az FSB-t emeljük (változatlan szorzó mellett), akkor a proci magját, az I/O rendszert, meg egyebeket (PCI, AGP) is jobban terhelhetünk, vagyis viszonylag kíméletesek vagyunk a procival szemben.
    - Végül, ha az FSB növelését a szorzó tényező megfelelő csökkentésével kombináljuk, akkor a procit nem is terheljük jobban (illetve csak az FSB környékén), mégis elérhetünk teljesítménybeli javulást.

    *******
    (#41) Turmoil:

    Szerencsés csillagzat alatt van a rendszered :). Általában ekkora overclockra (133 - > 200) nincs garancia. Meg aztán az is kérdés, hogy kinél mit jelent a teljes stabilitás. Van aki eltűri az óránkénti lefagyásokat, van aki max. naponta 1-et enged meg, aztán van aki legfeljebb max. havi 1-et (mint én a szerverekhez).

  • #38 DcsabaS senior tag Nakahara #36
    #38
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Nakahara #36 üzenetére

    Ha egy hivatalosan 133 MHz-es FSB-jű Athlont fel tudnál tornászni 200 MHz-es FSB-re (ami csak a szorzó tényező radikális csökkentése mellett képzelhető el), akkor az valóban remekül illeszkedne a DDR400-as SDRAM-hoz.

    (De valószínű, hogy csak 166 MHz-es FSB környékéig jutsz el, ahhoz pedig már egy DDR333 is megfelel, a DDR400 már nem jelentene túl nagy további nyereséget.)

  • #33 DcsabaS senior tag bitfarkas #32
    #33
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz bitfarkas #32 üzenetére

    ''Ha az fsb-t emelem, az adatcsere sebessége a ram és a proci között automatikusan növekszik, ugye? ''
    Úgy tekinthetjük, hogy a CPU és a RAM között 3 potenciális szűkület van sorba kapcsolva:
    1.) a CPU rendszerbusza (FSB),
    2.) az alaplapi chipset (északi hídja) és
    3.) a használt RAM

    Ezért az eredő sebesség nem lehet nagyobb, mint az előbbi 3 közül a leglassúbb. Másszóval, mindig azt érdemes gyorsítani, amelyik a leglassúbb. AMD-s rendszerekben manapság az a jellemző, hogy a DDR SDRAM sebessége meghaladja az FSB átvitelét, ezért az eredő sebességet azzal növelhetjük leginkább, hogy gyorsítjuk az FSB-t. (A CPU belső órajelét nem is kell növelnünk.)

    (Duron procinál és SDR SDRAM-nál még az FSB volt a gyorsabb, így csak a RAM és a core gyorsításával együtt érdemes növelni az FSB-t.)

    Overclock-nál sajnos több helyen is elképzelhető olyan probléma, ami instabilitásra vezet. Ezekből ízelítő:
    - emelni kellene a CPU core feszültséget, de nem lehet,
    - emelni kellene az I/O (chipset) feszültséget, de nem lehet,
    - módosítani kellene a RAM időzítéseket, de csak korlátozottan lehet,
    - emelni kellene a RAM feszültséget, de nem lehet,
    - fixre kellene állítani a PCI frekit (33 MHz-re), de nem lehet,
    - fixre kellene állítani az AGP frekit (66 MHz-re), de nem lehet,
    - csökkenteni kellene a CPU szorzó tényezőjét, de nem lehet,
    - jobban kéne hűteni a CPU-t (illetve a chipsetet és a RAM-ot), de nem lehet,
    - nem tud többet a CPU, a chipset, vagy a RAM,
    - stb.

    Szóval elég sok mindenen megbukhat a dolog. Azért 5-10 százalék overclock szokott menni, és nagy ritkán lehet is olyan helyzet, hogy pont arra a többletre van szükségünk.

  • #31 DcsabaS senior tag Spongya Bob #17
    #31
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Spongya Bob #17 üzenetére

    Maga a RAM mehet 100, 133, 166, vagy akár még 200 MHz-en is. Az FSB viszont Duron esetében csak 100 MHz (200 MHz effektív, a rendszerbusz DDR átvitele miatt).

    A rendszerbusz és a memória alrendszer átvitelének célszerű megegyeznie, ugyanis az adatátvitel döntő részben a CPU és a RAM között zajlik. Ha a RAM közönséges (SDR) SDRAM, akkor a 100 MHz-es Duron-hoz 200 MHz-es SDRAM dukálna - de ilyet aligha tudsz venni. Közönséges SDRAM-nál a maximális frekvencia kb. 150-166 MHz, tipikusan 133 MHz.
    Ha az alaplapi chipset DDR SDRAM-ot (is) támogat, akkor a 100 MHz-es FSB-jű Duron-t a DDR200-as (tehát leglassúbb) SDRAM is ki tudja szolgálni.

    Ha overclock-ról van szó, és DDR SDRAM-os az alaplap, akkor az FSB-vel célszerű 133 MHz felé közelíteni, a RAM pedig legyen legalább DDR266-os.

    Ha csak mezei (SDR SDRAM-os) alaplapunk van, akkor 133 MHz-es FSB-vel és 133/166 MHz-es SDRAM-mal kísérletezhetünk.

    ********
    (#19) bitfarkas: Igen, jól gondolod. (Bár ettől még nem érdemes DDR266-os RAM-ot venni a DDR333-as helyett, hiszen manapság ez utóbbi sem drágább, és esetleg stabilabb lehet a gép feszítettebb időzítések mellett is.)

    ********
    (#20) dok: A további javulás (ha van) merőben minimális.

    ********
    (#21) inkab: Hiába a Dual-DDR SDRAM vezérlő az nForce2 chipsetben, ha egyszer az Athlon rendszerbusza csak szimpla DDR. A Dual-DDR RAM vezérlőnek így gyakorlatilag csak integrált grafikánál van érdemi haszna, amikor is a helyi frame buffer is az operatív RAM-ban van kialakítva.

    ********
    (#24) Nakahara: A húzás egy külön kérdés, én mindenesetre törekednék arra, hogy minél magasabb FSB-jű procit lehessen majd használni az alaplapban. Jelenleg biztosra menni csak 166 MHz-ig lehet (nForce2). Pár hónapon belül (nyár elején) várhatók a 200 MHz-es FSB-t stabilan tudó nForce2(A) és KT400A/(KT600?) chipsetes alaplapok.

  • #16 DcsabaS senior tag Spongya Bob #15
    #16
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Spongya Bob #15 üzenetére

    1.) Igen, visszafogja.
    2.) Lehet az FSB-vel feljebb menni, 133 MHz-ig jók az esélyek, bár esetleg visszább kell venni a szorzó tényezőt.

  • #13 DcsabaS senior tag Panther #12
    #13
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Panther #12 üzenetére

    Majdnem teljesen. RAM-nál viszont nem. (Grafikus kártyáknál sem, mert azok is dinamikus RAM-okat használnak.)

  • #11 DcsabaS senior tag Panther #10
    #11
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Panther #10 üzenetére

    A valós effektív sebesség viszonylagos kisebbsége nem közvetlenül a DDR, vagy a QDR üzemmódból fakad, hanem a RAM modulok működésével, belső felépítésével függ össze. Vagyis míg a procik rendszerbusza viszonylag áttekinthetően működik DDR, vagy QDR üzemmódban (az L2 cache statikus memória, így nem kell kerülgetni a memóriatartalom frissítésével kapcsolatos dolgokat), addig a dinamikus RAM-oknál nagy különbség van az írásban és az olvasásban, továbbá az is számít, hogy az adott RAM területet mikor címezték meg utoljára (ti. csak egy bizonyos idő múlva lehet újra megtenni). Az olvasás effektívebben gyorsítható DDR üzemmóddal, de szerencsére ez gyakoribb is, mint az írás (szinte minden írást követ valamikor olvasás, de 1 írást követhet több olvasás is).

    Tehát az, hogy a RAM modul esetében a DDR üzemmód elvileg dupla sávszélessége konkrétan mennyire közelíthető meg, az függ az adott RAM fajtájától, minőségétől, közvetlenül az ajánlott időzítéseitől.

  • #9 DcsabaS senior tag CharlieDrop #8
    #9
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz CharlieDrop #8 üzenetére

    Pontosan.

  • #7 DcsabaS senior tag Spongya Bob #1
    #7
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    DcsabaS

    senior tag

    válasz Spongya Bob #1 üzenetére

    Az FSB-nek (vagyis a CPU Front Side Bus-nak) van valamilyen fizikai frekvenciája. Ebből a frekvenciából állítják elő a CPU a belső frekvenciáját (többszörözéssel), illetve az AGP/PCI és más eszközök üzemi frekvenciáit is (többnyire osztással). A RAM működési frekvenciája többnyire megegyezik az FSB frekvenciával. Ennek az az oka, hogy a CPU a legnagyobb adatforgalmat mindenkor a RAM-mal folytatja.

    A legelső (tulajdonképpen underclock-olt) Pentiumoknál pl. az FSB megegyezett a belső frekvenciával, mindkettő 60 MHz volt, a PCI frekvencia pedig a szabványostól kissé alacsonyabb, 30 MHz. A 66 MHz-es verzióknál már a szabványos 33 MHz-en ketyegett a PCI. Később megjelentek a 90 és 100 MHz-es Pentiumok, amelyeknél a belső órajel már 1.5-szöröse volt az FSB-nek. Ahogy emelkedett a belső órajel, úgy használtak egyre nagyobb szorzó tényezőket, miközben az FSB értékét igyekeztek 66 MHz-en tartani. Az Intel még akkor is ragaszkodott a 66 MHz-hez, amikor már semmi akadálya nem volt a 100 MHz-es FSB-nek, illetve az ahhoz illeszkedő gyorsabb SDRAM-ok használatának.

    Az FSB háza táján az x86-os mikroprocesszoroknál az első lényeges újítást az AMD vezette be, ugyanis az Athlon processzor rendszerbuszához a Digital Alpha processzorához kifejlesztett EV6 buszt vették alapul. Ennek különlegessége, hogy egy órajel alatt 2-szer is tud adatot továbbítani, ezért ha a fizikai frekvenciája 100 MHz (a bit-szélessége pedig 64 bit = 8 Byte), akkor az átviteli sebessége nem csupán 100*8=800 MByte/s, hanem 2*100*8=1600 MByte/s. Ezt az órajelenkéti dupla átvitelt DDR üzemmódnak is nevezik (Double Data rate).

    Kisvártatva megjelent az SDRAM-ok között is ilyen DDR üzemódú.

    Amikor az Intel észrevette, hogy az AMD Athlon milyen jól profitál a magasabb FSB-ből, illetve annak DDR üzemmódjából, elhatározták, hogy ők is lépnek. A P4 mikroprocesszort úgy alakították ki, hogy annak rendszerbusza egyenesen QDR (Quad data Rate) üzemmódú legyen, vagyis órajelenként 4-szer is történjék adattovábbítás. Az első P4-eknél az FSB fizikai frekvenciája 100 MHz, az effektív adatátviteli frekvencia pedig 400 MHz. (Később áttértek 133/533 MHz-re.)

    A szakirodalomban keveredik, hogy FSB-n a rendszerbusz tényleges órajelét értették-e, vagy az impozánsabb DDR (Athlon) vagy QDR (P4) értéket. Minthogy az alaplapi BIOS-okban az órajel beállításakor a tényleges órajelre van szükségünk (hiszen azt szorozzuk), ezért ott az FSB-ként a valós fizikai frekvenciát szokták megadni.
    Amikor viszont átviteli sebességeket hasonlítanak össze, kényelmesebb az effektív frekvenciából kiindulni, vagyis amelyben már figyelembe van véve a DDR, vagy a QDR üzemmód hatása is.

Aktív témák