Aktív témák

• #6683 Winzsolt aktív tag nyurga82 #6678

  2009-12-08 00:13:22 #6683

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Winzsolt

  aktív tag

  válasz nyurga82 #6678 üzenetére

  2.
  pl.: Erősítő 8ohmos, akkor köthetsz rá 8ohm, vagy nagyobb impedanciájú hangfalat.
  Ha nagyobbat kötsz rá, nem lesz semelyiknek baja, esetleg kisebb teljesítményű lesz. (kisebb hangzavar=) )

  Ha viszont kisebbet kötsz rá, pl. 4 ohmosat akkor az erősítő 2x akkora teljesítményt próbál leadni, mint amennyit beterveztek neki 8 ohm-ra, és ez fájni fog az erősítőnek.

  (Sok erősítőn pl. ami 8 ohm-os szokott lenni 6ohmos kapcsoló, vagy menüben lehet állítani.)
  itt egy impedancia grafikon.
  Lapozz ide: Dream 77F első sugárzó pár és mellette megtalálod a igazságot
  Jól látható hogy nem egy fix dolog az impedancia, és általában a minimumot illik megadni.
  Amúgy ha 4ohmos hangfalat kötsz 8ohmos erősítőre, nemfog rögtön megdögleni, ki lehet próbálni halkan, de annak nincs értelme.
  Én onkyo tx-sr505-el(6ohm) vagyok és heco victa 500 hangfalakkal (4-8ohm)
  Eddig nem volt vele gond, bár elég ritkán hozom ki a vadállatot az erősítőből=)

• #6679 robi0604 őstag nyurga82 #6678

  2009-12-07 17:40:15 #6679

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  robi0604

  őstag

  válasz nyurga82 #6678 üzenetére

  Itt egy leírás:

  "Illeszkedik vagy sem:
  A felhasználók a leggyakrabban azt kérdezik az erősítőkről, hogy ha az adatlapon az szerepel, hogy az adott modell teljesítménye 75watt/8ohm, akkor ez azt jelenti, hogy csak nyolc ohmos hangszóróval szabad használni?
  A hangsugárzók impedanciájának (váltakozó áramú ellenállásának) illeszkedése inkább csak a csöves erősítők esetén fontos, azok ugyanis érzékenyek a terhelés változására. A tranzisztoros erősítők adatlapjain megadott terhelési impedancia csak a minősítő mérések értékelése szempontjából lényeges. Ugyanis minél kisebb ellenállású a terhelés, az erősítők általában annál nagyobb teljesítményt adnak le. Így csak akkor lehet két erősítő teljesítményét összehasonlítani, ha mindkettőt azonos impedanciájú (mondjuk 8 ohmos) terheléssel vizsgálják.
  Az erősítőkre csatlakoztatható hangsugárzókkal összefüggő adat a csillapítási tényező. Ez azt adja meg, hogy az erősítő mennyire képes „kézben tartani”, vezérelni a hangsugárzót, vagy fordítva: a hangsugárzó mennyire befolyásolja az erősítő által leadott feszültség nagyságát. A hangsugárzó ugyanis az erősítőhöz hasonlóan áramot termel, ami visszahat a meghajtó elektronikára, míg a hangsugárzókhoz hasonlóan az erősítőnek is van úgynevezett belső ellenállása. Ez utóbbi meghatározásához mérjük meg egy szinuszjellel hajtott terheletlen erősítő által szolgáltatott kimenőjel nagyságát, majd a kimenetére terhelést (hangsugárzót) csatlakoztatva ismét végezzük el a mérést. Azt tapasztaljuk, hogy a kimeneti feszültség kis mértékben csökken. A csillapítási tényező a terhelten mérhető, és a terhelés hatására létrejövő feszültségesés hányadosát mutatja. Ez első hangzásra talán bonyolultan hangzik, de a gyakorlatban egyszerű megmérni és kiszámolni. Ha például egy erősítő kimenetén 10 voltos váltakozó feszültséget állítunk be terheletlen állapotban, amely egy 8 ohmos hangsugárzó csatlakoztatása után leesik 9,5 voltra, akkor a csillapítási tényező 10/(10-9,5)=20. Minél magasabb ez a szám, annál jobb a csillapítás, vagyis annál kevésbé változik meg az erősítő kimenő feszültsége a terhelés függvényében. Ha magunk akarjuk végezni a mérést, legyünk óvatosak, ugyanis az egy voltnál nagyobb kimenőfeszültség meglehetősen nagy hangerőt hoz létre a hangsugárzóból. Jobb a mérést műterheléssel végezni.
  A csillapításnak azért van jelentősége, mert a hangsugárzók váltakozó áramú ellenállása nem állandó, hanem változik a frekvencia függvényében. Egy nyolcohmos hangsugárzó valójában lehet, hogy 100 hertzen 16 ohmos, míg 1 kilohertzen csak 7 ohmos. Vagyis a 8 ohm csak a teljes hangterjedelemre vonatkoztatott átlag, ezért is nevezik „névleges” impedanciának. Ha az erősítő csillapítása kicsi, akkor azokon a frekvenciákon, ahol a hangsugárzónak nagy az ellenállása, az erősítő nagyobb feszültséget ad le, vagyis a rendszer hangosabban fog szólni. Ez viszont egyenetlen frekvenciamenetet eredményez, illetve azt, hogy impulzusszerű hangok, mint például lövések, nem halnak el elég gyorsan, hanem utánrezgések, lecsengések hallhatók. Az erősítők csillapítási értékét általában 1 kHz-en mérik, a gyakorlatban azonban magasabb frekvenciákon alacsonyabb érték jön ki. Az 50-es csillapítás elfogadható, 100-as jó, 200 körüli érték már kiválónak számít."

Aktív témák