Aktív témák

• #71 Alan aktív tag lao ce #69

  2003-11-06 18:50:30 #71

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Alan

  aktív tag

  válasz lao ce #69 üzenetére

  Még egy apróság: az AddChild, InsertNode és hasonlók csak azért vannak benne a VT-ben, hogy ne ijedjen el mindenki első látásra, de ezek lerontják a teljesítményt, csak a TTreeView-ra már ''rászokott'' felhasználók kedvéért, kompatibilitási okból van benne és egy idő múlva Mike Lischke valószínűleg ki fogja venni a komponensből. Szóval ezeket inkább ne használd.
  
  Érdemes amúgy elolvasgatni a súgóját (Virtual Tree.chm), van pár jó példa benne.

• #70 Alan aktív tag lao ce #69

  2003-11-06 18:42:08 #70

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Alan

  aktív tag

  válasz lao ce #69 üzenetére

  Hát, nem biztos, hogy akkora mázli, mert így az első két olvasás után attól tartok, rossz híreim vannak.
  
  A VT működését jól értelmezed, valóban ezért villámgyors, de adatbáziskezeléshez nyers formában nem a legoptimálisabb, mert azon alapul, hogy a memóriában lévő adatstruktúrádból Te magad veszed majd elő neki az adatot (OnGetText) jó gyorsan, így nem kell az adatokat neki még egyszer letárolnia valahol (mint azt a ''klasszikus'' TTreeView teszi). Ha az OnGetText eseménykezelőben Te adatbázishoz fordulsz, akkor akár el is mehetsz vacsorázni közben (ahogyan láttad is).
  
  Azért nem reménytelen a helyzet, de mindenképpen létre kell hoznod valami gyorsítótárat a memóriában, különben használhatatlan lesz a programod. Arra gondoltam, hogy először is definiálsz egy struktúrát, mondjuk egy rekordot, amiben a tulajdonságfa egy csomópontjának adatai teljesen beleférnek (olyasmi lesz ez, mint egy adatbázisrekord). Az első select alapján beállítod a RootNodeCount tulajdonságot, erre elkezdenek áramlani az OnInitNode események. Ezekben a gyökérelemeknél nem csinálsz mást, csak megjegyzed, hogy melyik eredménysorhoz melyik node tartozik, és beállítod, hogy van neki gyermeke, valahogy így:
  
  [CODE]
  procedure TLaoCeForm.VSTInitNode(...);
  var Data: TLaoCeNodeData;
  begin
  if ParentNode = nil // ezek a root node-ok
  then
  InitialStates := InitialStates + [ivsHasChildren]
  else begin // ezek meg a subselectek-hez tartozó node-ok lesznek
  Data := Sender.GetNodeData(Node);
  {itt kitöltöd a cuccaiddal az adatstruktúrát}
  end;
  end;
  [/CODE]
  
  Ezek után az a lényeg, hogy az OnInitChildren eseménykezelőben lefuttathatsz egy-egy subselect-et az aktuális node-hoz eltárolt paraméter alapján, és beállíthatod, hogy hány eredménysora van (erre megint beindulnak az OnInitNode-ok, de már a gyermekelemekre), a többit meg elintézed a fenti OnInitNode eseménykezelőben. Az általam TLaoCeNodeData-nak nevezett struktúrát tehát jól találd ki.
  
  Ezzel a megoldással megúszod a teljes adatbázis letárolását a memóriában, de a jó teljesítményhez annyit muszáj megtenned, hogy a képernyőn látható (a megnyitott node-okhoz tartozó) adatok a memóriában legyenek.
  
  Bedobhatsz egy olyan trükköt is, hogy egyszerre csak egy root node-ot lehessen lenyitni, a második lenyitásakor a korábban már lenyitottat felcsukod, így a hozzá tartozó gyermekelemeknek a memóriáját (TLaoCeNodeData csomagjait) klasszul újra felhasználhatod az aktuálisan lenyitott node-hoz.
  
  Végső soron tény, hogy nem kifejezetten DataSet típusú működéshez találták ki ezt a komponenst - de annál szebb a kihívás, nemde? :)
  
  (Ha nagyon sz**sz vele, tudok küldeni kisebb példakódokat, de szerintem ez alapján már minden OK lesz.)

Aktív témák