Legfontosabb szempontok

Rengeteg szempont alapján tudunk válogatni a különböző webshopokban a billentyűzet kategóriáján belül, jobb esetben igen részletes szűrő segítségével találhatjuk meg a számunkra ideális jelölteket, de nem minden webáruház nyújt ilyen részletes segítséget – vannak azonban olyan tulajdonságok, melyek a legtöbb esetben fel lesznek tüntetve a termék oldalán.

(forrás: Wikimedia Commons) [+]

Választásnál az első és legfontosabb szempont a kiosztás. Két elterjedt kiosztás létezik, az ANSI és az ISO, melyek a fenti képen is látható módon két főbb ponton térnek el egymástól. Míg az ANSI esetében az Enter és a bal oldali Shift billentyű két egységnyi (2U) helyet foglalnak el, addig az ISO kiosztásban a Shift már csak 1U méretű (ezzel helyet hagyva a Z-től balra még egy gombnak), az Enter pedig leginkább egy fordított bakancsra hasonlít, melynek következtében az ANSI-nál a Backspace alatt elhelyezkedő billentyű az ISO kiosztáson egy sorral lejjebb, az Enter bal oldalán található. Erre a változtatásra a különböző európai nyelvek miatt volt szükség, hiszen az angol (amerikai) ábécé betűi elférnek az ANSI kiosztás gombjain, de például a magyar ékezetes betűk már nem. A magyar kiosztás esetében a legtöbb ékezetes betű az Enter és a nem ékezetes betűk közti kupacba kerültek, kivétel ez alól az Í, mely a bal oldali Shift lerövidítésével nyert helyen található gombon kapott helyet. A hazai kiosztás fontos különbsége a többihez képest, hogy a Z és Y betűk meg vannak cserélve, ez váltásnál elég bosszantó lehet, különösen jelszavak bepötyögésekor.

Fontos még megjegyezni, hogy az operációs rendszerben beállított nyelvnek stimmelnie kell a billentyűzet kiosztásával, hiszen rosszul beállított rendszer esetében a billentyűket leütve nem biztos, hogy az a karakter jelenik meg a képernyőn, ami a gombokon fel van tüntetve. Aki sokat gépel magyar nyelven, annak érdemesebb lehet egy magyar kiosztású klaviatúrát választania, ez azonban nem mindig lehetséges, ilyenkor bátran választhatjuk szinte bármelyik másik európai ország kiosztását (akár UK-t is, de ennél oda kell figyelni, mert sokszor az US kiosztást tüntetik fel a boltok UK-nak), hiszen gombszámban ugyanazt kapjuk, csupán a feliratok nem lesznek helyesek, amin egy billentyűmatrica csomaggal könnyedén lehet segíteni, ha nagyon muszáj. Persze az amerikaiak által használt ANSI kiosztással is előcsalogatható az arról fizikailag hiányzó Í betű, a kicsi verzióhoz az AltGr + J, a nagyhoz pedig az AltGr + I gombkombináció lenyomása szükséges.

Vezeték nélküli billentyűzeteket akár egy egérrel összecsomagolva is lehet kapni (forrás: Rapoo 9900M teszt) [+]

A következő fontos szempont, melynek mérlegelése nélkül el se kezdjünk billentyűzeteket válogatni, az a csatlakozás módja! Léteznek természetesen USB-n keresztül csatlakozó modellek (és elvétve még lehet PS/2-es csatlakozósakat is kapni), melyek a kábel bedugása után általában azonnal működnek is, de manapság már nem ilyen egyszerű a helyzet. Találhatunk vezeték nélküli eszközöket is, ezen belül is kétféle kapcsolat a jellemző. A legegyszerűbb verzió az, mikor egy USB-s vevőegységet kell a számítógépünkhöz (vagy bármilyen egyéb, USB porttal rendelkező eszközhöz) csatlakoztatni, erre szoktak még 2,4 GHz-es kapcsolatként is hivatkozni, hiszen a billentyűzet rádiójeleken keresztül kommunikál a vevőegységgel.

Emellett manapság egyre inkább elterjedőben van a Bluetooth technológia, mellyel az arra alkalmas asztali számítógépek mellett notebookokra, tabletekre, okostelefonokra, sőt okostévékre is ráköthetjük a klaviatúrát. Bizonyos (általában drágább) billentyűzetek esetében előfordulhat, hogy a fenti háromból többfélét, vagy akár mindegyiket is támogatja az eszköz, ezzel a megoldással több felhasználási területre is elegendő egy billentyűzetet tartanunk. Természetesen vezeték nélküli módban az áramellátás akkumulátor segítségével történik, ez lehet AA vagy AAA ceruzaelem (illetve tölthető elem), de olyan is előfordulhat, hogy az akku beépítésre kerül a házba és nem lehet azt cserélni.

Jó példa a teljes méretű... (forrás: ASUS ROG Strix Scope teszt) [+]

Két alapvető kérdést kell még átrágnunk magunkban a modellspecifikus funkciókon kívül (utóbbi apróságokról a negyedik oldalon értekezünk bővebben). Közülük az első, mely már a termék fotóján is látható, a kialakítása, a hagyományos, úgynevezett teljes méretű, jobb oldalt numerikus paddal is ellátott billentyűzeteken kívül ugyanis rengeteg más változat közül is válogathatunk.

...és TKL billentyűzet közti különbségre (forrás: ASUS ROG Strix Scope TKL teszt) [+]

Léteznek numerikus pad nélküli, hivatalosan TKL (tenkey-less, szó szerinti fordításban tízgomb-nélküli) névre hallgató modellek, melyekről egyszerűen lemaradt ez a számológéphez hasonlító kezelőfelület, ami leginkább a számokkal sokat dolgozó felhasználók számára jöhet jól, mindenki másnak azonban útban van – sok játékos kifejezetten TKL kialakítású klaviatúrákat keres, hiszen a billentyűzet mellett így több hely marad az egér mozgatására.

60%-os billentyűzetet is láttunk már testközelből (forrás: PROHARDVER!) [+]

A teljes méretű és a TKL verziók mellett a harmadik népszerű kialakítást egyszerűen csak 60%-osnak nevezik, ezek a modellek még a TKL-eknél is kisebbek, hiszen nem csak a numerikus pad, de a tőlük balra elhelyezkedő navigációs billentyűk és az F1-F12 gombsor is hiányzik róluk, ezzel is csökkentve a billentyűzet méretét és megkönnyítve annak szállítását. A lehagyott funkciók persze nem tűnnek el a billentyűzetről, ezek általában gombkombináció formájában továbbra is elérhetők.

Kényelmes megoldás a kanapé elé – Corsair K83 Wireless [+]

A fentieken felül persze létezik ezer másféle kialakítás, sok gyártó például kifejezetten okostévékhez vagy táblagépekhez tervez billentyűzeteket, melyek asztali PC-hez szánt társaihoz képest igen kis méretűek és jóval vékonyabbak is, valamint forgalomban vannak olyan modellek is, amik az ergonómiát és a csukló kímélését helyezik előtérbe a hagyományokkal szemben – ilyen eszközt nem is olyan régen mi is teszteltünk.

Membrános billentyűzet (forrás: ASUS TUF Gaming K5 teszt) [+]

Az utolsó, általánosan elhanyagolhatatlan szempontot a billentyűzetek belsejében érdemes keresni, ugyanis szerencsére nem kell beérnünk egyfajta gépelési érzettel, rengeteg választási lehetőség áll rendelkezésünkre, amit leginkább a kapcsolók típusa határoz meg. A legegyszerűbb – és egyben legolcsóbban előállítható – billentyűzettípus a membrános, vagy más néven gumidómos megoldás, melynek esetében a lenyomás tényét érzékelő NYÁK tetejére egy szilikonból készült lapot helyeznek, melyen apró kitüremkedések találhatók minden egyes gomb alatt; lenyomáskor a két réteg összeér, a rendszer pedig reagál rá (Tudástár bejegyzés).

Mechanikus billentyűzet (forrás: Thermaltake X1 RGB teszt) [+]

Kialakításából adódóan a gumidómos a legkevésbé tartós megoldás, cserébe viszonylag olcsó. Ha viszont tartósabb és precízebb billentyűzetet keresünk, egyértelműen a mechanikus modellek felé kell vennünk az irányt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!