Hirdetés
Egyéb szempontok
Bár a legfontosabb, „motorháztető alatti” dolgokat már átbeszéltük, maradt még bőven olyan szempont, ami miatt törhetjük a fejünket, hogy melyik modellt is válasszuk. Több hardveres és szoftveres tulajdonsága lehet egy billentyűzetnek, melyek valakinek fontosak, valakit viszont egyáltalán nem érdekelnek, ezek nagyban függnek a felhasználási módtól. Egy átlagos felhasználónak például szüksége lehet dedikált multimédiás vezérlőgombokra, szerencsére még viszonylag sok eszköz rendelkezik ilyenekkel, de egyre több esetben veszik át ezek szerepét a makrózási lehetőségek.
Multimédiás vezérlőgombok egy Razer billentyűzeten (forrás: Razer BlackWidow Elite teszt) [+]
Makrózás alatt azt értjük, mikor egy meglévő, vagy direkt ebből a célból a billentyűzeten elhelyezett extra gombot egyedi feladatokkal látunk el – és ez alatt nem csak egy-egy funkció átprogramozására gondolunk; sok billentyűzet szoftvere lehetőséget biztosít komplett folyamatok egyetlen gombhoz való rendelésére, melyet a köznyelvben makrórögzítésnek nevezünk. Ezeket az egyéni beállításokat általában többféle profilhoz is társíthatjuk, így végső soron ugyanazt a billentyűzetet használhatjuk többféle területen is (munka, játék), és mindegyikhez különböző kiosztásokat hozhatunk létre.
10-15 évvel ezelőtt a billentyűzetek háttérvilágítása kizárólag azt a célt szolgálja, hogy sötétben se tévesszük el a gombokat, ez azonban mára jelentősen megváltozott. Különösen a gamer billentyűzetekre jellemző, hogy RGB háttérvilágítással látják el őket, mely nem csak egyszerűen megvilágítja a gombokat, de többféle szín és effekt közül is válogathatunk, ezzel még inkább az egyéni ízlésünkhöz igazítva az eszköz megjelenését. Az RGB-t sokan ördögtől valónak tartják, hiszen manapság szinte nincs olyan, játékosokat célzó hardverelem, amiből ezt kihagynák, de szerencsére, ha nem vagyunk vevők erre a trendre, ki is kapcsolhatjuk ezt a funkciót.
(forrás: ASUS ROG Strix Scope TKL teszt) [+]
Ha már játékok, fontos néhány szót ejtenünk a billentyűzetek érzékelési mechanizmusáról is – még ha nagyon részletesen nem is fejtenénk ki a témát, hiszen egyszer már megtettük. Sok játék közben elengedhetetlen, hogy kettő vagy annál több billentyűt használjunk egyszerre, ez azonban csak azoknál a modelleknél lehetséges, melyek megkapták a 6KRO (6-key rollover) vagy NKRO (N-key rollover), illetve anti-ghosting funkciót. Dióhéjban arról van szó, hogy az egyszerűbb felépítésű klaviatúrák vezetékezése nincs felkészítve arra, hogy kettőnél több billentyű legyen egyszerre leütve (az ilyen modelleket 2KRO típusúnak hívjuk), hiszen átlagos használat mellett erre nincs is szükség. Amennyiben viszont tudjuk magunkról, hogy az általunk játszott címek igénylik a kettőnél több kapcsoló egyidejűleg történő igénybevételét, mindenképp olyan billentyűzetet válasszunk, melynek termékoldalán megtaláljuk a 6KRO, NKRO és/vagy anti-ghosting kifejezéseket, hiszen az ő esetünkben biztosak lehetünk abban, hogy a gombok vezetékezése során erre a problémára is gondoltak – a mechanikus billentyűzeteknél egyébként általában nem szokott ezzel gond lenni.
(forrás: Thermaltake X1 RGB teszt) [+]
Szót ejtettünk már a szoftveres testreszabásról is, a hardveresről azonban viszonylag keveset beszéltünk, pedig a gyártók sokszor gondolnak erre is. A legtöbb klaviatúra fel van szerelve olyan kihajtható lábakkal, melyeket használva felemelhetjük a billentyűzet felső élét, ezzel kényelmesebb gépelési szöget elérve, a komfortérzetet pedig tovább fokozhatja, ha a csomagban találunk – esetleg párnázott – csuklótámaszt is. Előbbi hiánya nehezen pótolható, hacsak nem elégszünk meg a billentyűzet utólagos kitámasztásával, csuklótámaszt azonban sok számítástechnikai áruházban mi magunk is vásárolhatunk – de azért csak szebb a tartozékként járó megoldás, hiszen az biztosan passzolni fog a billentyűzet alsó éléhez.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!