Mechanikus kapcsolók
A membrános mellett a másik elterjedt billentyűzettípus a mechanikus, melynek minden egyes gombja alatt egy mechanikus mikrokapcsoló található. Bár emiatt az ilyen eszközök vételára jelentősen magasabb, mint membrános kollégáié, azokkal ellentétben minden gomb lenyomásakor ugyanazt az érzést kapjuk, ráadásul ez az érzést mi választhatjuk meg a kapcsolótípussal.
A Cherry MX Red mikrokapcsoló felépítése (forrás: Cherry) [+]
A legelterjedtebbnek tekinthető switchek a Cherry MX szériából kerülnek ki, melyek már 1983 óta piacon vannak, azóta pedig folyamatos a megújulás a palettán – jelenleg összesen 12 különböző típusú kapcsolót gyártanak (nem számolva azok RGB LED-del is ellátott verzióit), beleértve az alacsony profilú modelleket is. A switcheket színük alapján lehet megkülönböztetni egymástól, specifikációikat pedig az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze:
| Cherry | Karakterisztika | Lenyomáshoz szükséges erő | Teljes út | Aktuációs pont |
|---|---|---|---|---|
| MX Red | lineáris, nem kattan | 45 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Silent Red | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,7 mm | 1,9 mm |
| MX Black | lineáris, nem kattan | 60 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Silent Black | lineáris, nem kattan | 60 cN | 3,7 mm | 1,9 mm |
| MX Blue | taktilis, kattan | 60 cN | 4,0 mm | 2,2 mm |
| MX Brown | taktilis, nem kattan | 55 cN | 4,0 mm | 2,2 mm |
| MX Speed Silver | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,4 mm | 1,2 mm |
| MX Green | taktilis, kattan | 80 cN | 4,0 mm | 2,2 mm |
| MX Grey | taktilis, nem kattan | 80 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Clear | taktilis, nem kattan | 65 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Low Profile Red | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,2 mm | 1,2 mm |
| MX Low Profile Speed | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,2 mm | 1,0 mm |
Ahogy az fent is olvasható, a switchek nem csak abban különböznek, hogy mekkora erő szükséges a lenyomásukhoz és mekkora úton jár maga a kapcsoló, hanem abban is, hogy mennyire mélyen van az a pont, ahol a rendszer regisztrálja a lenyomást (aktuációs pont), továbbá megkülönböztetünk lineáris és taktilis karakterisztikájú kapcsolókat is. A lineáris karakterisztika azt jelenti, hogy lenyomás közben sehol nem akad meg a kapcsoló, az akadály nélkül jut el az út végéig, míg a taktilis kapcsolók esetében lehet érezni, hogy mikor érjük el az aktuációs pontot, amit bizonyos esetekben jól hallható módon a tudtunkra is ad.
Hirdetés
Bár a fenti adatok jó kiindulási pontok lehetnek választáskor, a kiszemelt kapcsolókat mindenképp érdemes személyesen is kipróbálni, mielőtt pénzt költünk a velük felszerelt billentyűzetre, hiszen minden embernek más jelenti a kényelmes működést. Például aki sokat gépel, az általában inkább a taktilis és kattogós modelleket szereti, hiszen így pontos visszajelzést kap a billentyűk lenyomásáról (még ha ezzel az őrületbe is kergeti a környéken tartózkodókat), míg a játékosok legtöbbször inkább a lineáris karakterisztikájú darabokat kedvelik, amelyek a lehető legrövidebb úton járnak, hiszen ezzel is csökkenthető a reakcióidő.
Lineáris és taktilis kapcsolók működés közben (forrás: Cherry) [+]
Az általános összehasonlításhoz a Cherry márkát hoztuk fel példaként, de természetesen rengeteg más gyártó is igyekszik egyre vastagabb szeletet vágni magának a tortából. Sokan egy lapon említik a Cherryvel a Gateront, mely nagyon hasonló séma alapján színezi saját kapcsolóit, mint a cseresznyés vállalat, sőt sokan egyenesen úgy vélik, hogy jobb termékeket is tesznek le az asztalra.
Kailh Red kapcsoló (forrás: KailhSwitch.com) [+]
A komolyabb piaci szereplők között érdemes még megemlíteni a Kailh márkát is, akik nem csak többféle színnel, de többféle kapcsolócsaláddal is büszkélkedhetnek (az ő palettájuk bemutatása egy külön cikket is megérne), de a Logitech és a Razer is próbálkozik saját kapcsolók készítésével – utóbbi palettáján ráadásul optomechanikus példányok is vannak, ahol egy fénysugár figyeli, hogy mikor nyomjuk le a gombot, ezzel is lerövidítve az érzékelés idejét.
A Razer optomechanikus kapcsolója (forrás: Razer.com)
A népszerűbb kapcsolók előnyei közé tartozik még, hogy nem csak billentyűzettel együtt, de akár önmagukban is beszerezhetjük őket, így meghibásodásuk esetén akár egyesével ki is cserélhetjük őket, de akár variálhatjuk is a kapcsolótípusokat egy eszközön belül. Maguk a kapcsolók egyébként jelentősen hosszabb élettartammal rendelkeznek, mintha membrán lenne a billentyűzetben, és itt nem apró eltérésekről, hanem esetenként öt-tízszeres szorzóról beszélünk – míg a gumidómos megoldás sokszor már 10 millió leütés után veszít a minőségéből, addig a mechanikus switchek még 50 vagy 100 millió leütés után is vígan ellátják feladatukat.
A megfelelő kapcsolókra akár ilyen kupakokat is felrakhatunk (forrás: Kotaku)
Utolsó fontos pozitívumként a gombkupakok cserélhetőségét említenénk meg, hiszen annak köszönhetően, hogy a legnépszerűbb billentyűzetekben általában ugyanattól a néhány márkától származó kapcsolók dolgoznak, egyszerűbb velük kompatibilis kupakszetteket találni. Sokaknak ez a szempont talán nem fontos, de főleg az olcsóbb mechanikus billentyűzetekre jellemző, hogy kevésbé tartós, úgynevezett mártásos technológiával festik be a kupakokat, melyekről több év intenzív használat után lekophat a festék. Ez a dupla fröccsöntéssel készült példányokra már nem igaz, hiszen ilyenkor a kupak két elemből áll, egy, a rögzítésért is felelős alsóból, illetve egy anyagában festett, általában gravírozással felvitt karakterekkel ellátott felsőből.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
