Hirdetés

Milyen alapokra építsünk játékra szánt gépet?

Segítünk alaplapot, processzort, memóriát és videokártyát választani.

Bevezető, processzor

Időről időre elkerül az a kérdés, hogy kicsit frissíteni kellene az otthoni számítógép-állományt, netán a gyerkőcnek lenne jó összerakni valamit az iskolai projektekhez (játszani). Ha elhatározásra jutottunk, három lehetőségünk is van. Az egyik oldalon ott kacsingatnak a nagy gyártók készre szerelt megoldásai, de ezek általában eléggé korlátoznak minket a választható paraméterek tekintetében, és prémium árukkal nem csak a hardvert, hanem a centralizált platform nyújtotta terméktámogatás előnyeit is megfizetjük.

A másik oldalon ott vannak az egyes üzletek saját konfigurációi, melyek nem brand vasak, hanem polcokról összeszedett elemekből épülnek. Itt lehet, hogy az egész házra (és annak tartalmára) szól a jótállás, de olyan is előfordul, hogy hardverenként külön-külön lehet azt érvényesíteni. Igény szerint sokszor variálhatunk is a pontos specifikációkkal, vagyis nincs feltétlenül úgy megkötve a kezünk, mint a nagy gyártók gépeinél.

A harmadik út az egyénileg kiválogatott alkatrészekből való építkezés, amit vagy magunk legózunk össze, vagy ha a kevesebb vállalkozó szellemmel megáldott lelkek vagyunk, pár ezer forintos költségért egy adott bolttal is működő egésszé varázsoltathatjuk a kosarunkban heverő hardverhalmot. Ezzel sok pénzt meg lehet fogni, de a garancia nem a doboz egészére szól, hanem külön-külön annak elemeire, aminek pozitív oldala legalább annyi van, mint negatív.


[+]

Jelen írásunk a harmadik opció irányába tendál, konkrétan a játékra való félgép (alaplap, CPU, RAM, VGA) összeválogatását járjuk körül; nem fogunk törekedni a végtelen részletességre, inkább csak egy általános iránymutatást szeretnénk nyújtani a témában kevésbé járatos olvasóink számára, egy játékra kihegyezett gép építését illetően. Nem hisszük, hogy a következők mindenkinek ideális megoldást kínálnak, de talán segíthetnek a döntésben vagy beindíthatják a fogaskerekeket. Igyekszünk a dolgot a felhasználó szemszögéből megközelíteni, és nem fogunk elrettenni a használt termékek ajánlásától sem.

Szokás mondani, hogy a jó gép alapja egy jó alaplap (és egy jó tápegység). Nagy igazság ez, de egyénekre levetítve nem okvetlenül jobb mindig a drágább, hiszen a fókuszpontban saját igényeink szerepelnek. Például ha tudjuk magunkról, hogy soha az életben nem fogunk több GPU-s rendszert hadrendbe állítani, máris lehet a magányos (x16-os) PCI Express sínnel érkező lapok felé mozdulni, valamint szolidabb tápot is nézhetünk. Alaplap előtt azonban célszerűbb oldalt választani a processzorok pástján.

Az abszolút belépőszinten sok év után végre történt némi változás, ugyanis nyolc(!) esztendő elteltével eljutottunk arra a pontra, hogy már kis pénzből sem feltétlenül muszáj forszírozni a legendás karriert befutott, LGA1155-ös tokozást használó Sandy Bridge/Ivy Bridge processzorokat. Persze ha nagyon szegény az eklézsia, még mindig lehet erre építeni, de a kortárs Socket AM4 hívogató szava egyre hangosabb. Ennek a fanboyság helyett meglehetősen prózai okai vannak: DDR4 és M.2, a széljegyzetben meg az USB Type-C emeli a kalapját. Ha ez nem lenne elegendő, a legtöbb kurrens AMD CPU feloldott szorzózárral rendelkezik, ami annyit tesz, hogy lehet zsonglőrködni az órajelekkel, és meghatározott alaplapi chipset sem szükségeltetik úgy hozzá, mint az Intel esetében (K-s procik és Z-s lapok).

Processzor

Manapság a négy mag/négy szál a minimumok minimuma, de már itt is érezni, hogy elfogynak a tartalékok. A négy mag/nyolc szál egy leheletnyivel jobban hangzik, ám szerintünk a hat mag/hat szál, még inkább a hat mag/tizenkét szál a nyerő – ha ennél több van, az csak jó lehet, de ha nem muszáj, ne érjük be kevesebbel! Hozzátennénk még, hogy a CPU tipikusan az az elem, aminél nem kell rettegni a használttól, tekintve, hogy csak a legritkább esetekben hibásodik meg (és olyankor ennek gyakran külsérelmi nyomai is vannak), viszont egy rakás pénzt megtakaríthatunk.

A legalja az Intel Core i5-2400/i5-2500(K). Ez a páros már egy-két ezressel 10 000 forint alatt is könnyedén a mienk lehet, és valami nem Z-s deszkával (kihozható 10-12 000 forintból), némi DDR3 RAM-mal és egy 25-40 000 forintos, használt VGA-val még egy darabig kiszolgálhat bennünket (és sokkal jobb lesz a játékélmény, mintha csak egy APU-val próbálkoznánk, viszont nem mai csirke a hardver, aminek vannak hátulütői is). A jól bevált, teljesítménytöbblettel is szolgáló K-s CPU/Z alaplap duó már nem éri meg, főleg a garanciával már nem rendelkező lap magas ára miatt (20 000 forint vagy még több, amennyiért már normálisabb – és vadonatúj – B450-et is kapni), és ha éppen most halt ki alólunk egy, jobban járunk, ha a CPU-t eladjuk, és komplett platformot váltunk.


(forrás: en.wikipedia.org) [+]

Az viszont eltöprengésre adhat okot, hogy a filléres (nem K-s, nem Z-s), LGA1155-ös pakk árától már nincs túl messze a Socket AM4-re épülő, belépőszintű Ryzen konfig, ami minden tekintetben sokkal modernebb. Egy négymagos/négyszálas Ryzen 3 1200 újonnan simán megvan 16 000 forintból, ami egy alsó-középkategóriás deszka esetén (mondjuk valami egyszerűbb B450-es implementáció, 20 000 forint tájéka) további erőtartalékokat tudhat magáénak, arról nem is beszélve, hogy nála még nem feltétlenül látjuk be teljesen a CPU-fejlesztési útvonalat, mint egy LGA1155-ös masinánál, hiszen ott világos, hogy az Core i7-3770K a zenit; már a megvásárlás pillanatában tudjuk, hogy mi a sztori vége. A szintén DDR3-as LGA1150-ben (netán DDR4-es, LGA1151-es Skylake/Kaby Lake-ben vagy korosodó HEDT platformokban) sem éri meg gondolkodni, mert az árak érezhetően magasabbak, mint az 1155-nél; a Socket AM4 minden perspektívából jobb alternatíva, ha számít az ár/teljesítmény mutató.

A DDR4 RAM-ok jóval magasabb üzemi frekvenciáiból is egyre többet profitálnak a játékok; némely címben akár 5-10 fps-t is jelenthet, ha 2666 helyett 3200 MHz-en hajtjuk a modulokat (fölötte jellemző módon már nincs olyan nagy eltérés, mint 2666 és 3200 közt). Ennek fényében nem nehéz elképzelni, hogy ezekben a konfigurációkban milyen limitáló tényezőt jelent a szignifikánsan lassabb DDR3 RAM.

Ha egy picit többet tudunk a tejbe aprítani, az alsó középkategóriában a (használt) Ryzen 5 1600/Ryzen 5 2600 most az arany középút, ha azért még érzékenyek vagyunk az árcédulákra. 6 mag, 12 szál, 4 GHz környéke, nagyjából 26-39 000 forint közé beékelve (kb. 26 000 az aprós 1600, kb. 40 000 a bolti 2600 – többször erre nem térünk ki, az alsó árhatárok mindig a másodkézbőli terméket jelentik). Nyilván ajánlatos az újabbra tenni a voksot (kicsivel magasabb órajelek/boost, jobb RAM-kompatibilitás), ha nincs túl nagy árkülönbség, de ezt már rábízzuk az olvasók józan ítélőképességére. Az X-es Ryzen variánsokat nem muszáj erőltetni, tuninggal saccra ugyanazt ki lehet hozni a nem X-es változatokból is, olcsóbban.

(forrás: Murdockcruz, geeknews.link) [+]

Az X-es példányok akkor lehetnek vonzóbbak, ha nem sokkal drágábban akadunk rájuk, és nem szeretnénk külön költeni CPU-hűtésre, mivel alapból jobb gyári megoldásokkal zárják őket össze a dobozban (vigyázzunk, az első generációs X-ekhez nem jár cooler), és talán az automatikus boostjuk is jobb egy kevéssel. Intel oldalról ebben az ársávban kisebb rés tátong, mert nagyjából 10 000 forinttal kevesebbért ott a négymagos/négyszálas Core i3-9100F, 10 000-rel többért meg a hatmagos/hatszálas Core i5-9400F, ami tulajdonképpen nem rossz, de közelítőleg ennyiért mennek a Ryzen 7 2700-ak, amiből biztosan jobban jövünk ki (a plusz két mag és plusz tíz szál miatt), ha néha mást is csinálunk a játékon kívül (például streamelünk, egyszer-egyszer videót vágunk stb.).


[+]

Egy kategóriával feljebb a Core i5-9600K(F) és a Ryzen 5 3600 csücsül. Ezek összességében fej-fej mellett haladnak (játékban), ám az AMD körülbelül 10 000 forinttal olcsóbb (a KF-fel van nagyjából egy árban), bár nem lehet annyira tuningolni, mint inteles ellenlábasát, ehhez nem kell a drágább lapkakészlet, gyári hűtése is jobb egy fokkal, nem beszélve arról, hogy a 6 mag/12 szál jövőbiztosabb alternatívának tűnik, mint a 9600K(F) 6 magja/6 szála. Ha csak a mára koncentrálunk, talán az Intel jobb egy pár százalékkal, de ha a holnapra is gondolunk, sokkal hívogatóbb a vörös térfél. Multitaskingban, tartalomgyártásban már ma is az – nem véletlenül lett az R5 3600 a 2019-es év best buy processzora. A magunk részéről nyolcadik generációs i3-akat és i5-öket csak akkor vennénk, ha valami akció keretein belül/másodkézből kiemelkedően jó összegért vehetők meg, de még így is inkább a Ryzenek felé rebegtetnénk szempilláinkat.

Még feljebb a ranglétrán megérkezünk a nagyvadakhoz. Ryzen 7 3700X/3800X, Core i7-8700K, i7-9700K. Itt is áll az, amit az előző paragrafusban fejtegettünk (észszerűbb az AMD), kiegészítve azzal, hogy nem feltétlen éri meg 9600K helyett 8700K/9700K-t venni, mert nem lesz akkora in-game teljesítménylöket (legalábbis a legtöbb címben), mint amennyivel többet fizetünk (kivéve, ha aprón visszautasíthatatlan ajánlatra bukkanunk). Akkor már érdemes elébe menni a dolgoknak, és leemelni a polcról azt a Core i9-9900K-t, mert gaming témakörben még ő a király, és az oly sokszor számító, egymagos teljesítményben továbbra is a legjobb konzumer chip. A KS változat válogatott darabokat takar, 3,6 helyett 4 GHz-es alapórajellel, illetve garantált 5 GHz-es all-core boosttal, míg a KF-ben nincs integrált GPU.

Ennél is feljebb a HEDT platformot ostromló Ryzen 9 3900X és 3950X, valamint a mindenféle Threadripperek és Core i9-9980XE-ek lakoznak, ám cikkünk szempontjából ezek a modellek már nem jöhetnek szóba. Esetleg az R9 3900X még igen, de csak játékra túlzásnak tartjuk, mivel a legtöbb PC-s cím körülbelül 6 magig skálázódik igazán jól (van pár kivétel) – hacsak nem futtatunk virtuális gépe(ke)t vagy nem streamelünk sokat, mert ott bizony jól jön a sok extra feldolgozó szál.


[+]

Ha nem szeretnénk vagy nem tudunk dedikált VGA-t szerezni, ott vannak az APU-k, mint alternatívák, mert az utóbbi időben már nem teljesen használhatatlan az összes, ha nem csak irodázni vagy filmezni szeretnénk. Ezen a fronton újfent az AMD háza táján jobb nézelődni, mert az integrált Vega GPU-k a teljesítmény terén legalább egy nagyságrenddel az Intel UHD Graphics lapkák felett tanyáznak. A négymagos/négyszálas Ryzen 3 2200G-nél nem éri meg alább adni (ha nincs nagy különbség árban, jöhet a 3200G a picit magasabb boost frekvenciájával), ehhez ráadásul már nem Vega 3, hanem Vega 8 GPU tartozik, amivel visszavett grafikai részletességgel (netán 720p-ben) még el-el tudunk játszogatni (régebbi címekkel pláne), de persze megváltást nem szabad várnunk.

A Vega 11-gyel szerelt Ryzen 5 3400G körülbelül 48 000 forintot kóstál, így ezt csak akkor tudjuk igazán jó szívvel javasolni, ha a későbbiekben biztosan nem akarjuk különálló videokártyával bővíteni a rendszert (vagy kizárólag régebben készült játékokkal múlatjuk az időt), ugyanis ennyi pénzért már bőven ott van a Ryzen 5 2600 és Ryzen 7 2700, melyek bizonyosan jobban teljesítenek nyers processzorerőt tekintve (több mag/szál, több cache, és teljes, x16-os PCI Express 3.0 interfész – még ha a felezett sávszélesség az APU-k esetében valójában irreleváns is). Nyilvánvalóan szükséges melléjük egy grafikus kártya is, de véleményünk szerint érdemes egy kicsit tovább spórolni erre (akár valami ideiglenes, zsák szotyiba kerülő megoldással megtámogatni őket, amíg nincs meg a kellő mennyiségű zöldhasú), ha több évre tervezünk. A GE APU-variánsok némileg alacsonyabb frekvenciákkal és TDP-vel állnak a rajtvonalhoz, de ezek csak OEM-szinten hozzáférhetők, külön nem árulják őket kiskereskedelmi forgalomban.

Ha nem tervezünk bűvészkedni az órajelekkel, a gyári hűtések megteszik, sőt a második generációs, X-es Ryzenekhez, illetve a harmadik generációs Ryzen 7-esekhez és 9-esekhez egész pofás és jól működő darabokat kapunk. Ettől függetlenül idebiggyesztünk néhány ajánlott léghűtést és kompakt AIO-t (továbbá hővezető pasztát), tokozástól függetlenül, mert alapvetően jó dolog az igényes hűtés, s ha nem srófoljuk az órajeleket az egekbe, még akkor is kevesebb zajjal (és hatékonyabban) teszik a dolgukat, mint a processzorhoz alapból megkapott példányok.

Néhány ajánlott léghűtés, kompakt AIO és hővezető paszta
Léghűtések Arctic Freezer 33 eSports
Arctic Freezer 34 eSports DUO
be quiet! Dark Rock Pro 4
Cooler Master Hyper 212 EVO
Noctua NH-U12S
Noctua NH-U14S
Noctua NH-D15
Scythe Mugen 5 / Mugen 5 PCGH Edition
Xigmatek Loki II
Kompakt AIO Corsair H100i
Corsair H150i
Deepcool Captain 240 EX
Fractal Design Celsius S36
Paszták Arctic MX-2
Arctic MX-4
Noctua NT-H1
Noctua NT-H2
Thermal Grizzly Kryonaut

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés