Bevezetés
Aki nincs annyira képben a számítástechnikai piaccal, az általában ár és kinézet alapján választ magának új eszközt, és csak ritkán keres olyan teszteket az adott termékről, ahol nem a marketingesek által az eladhatóság esélyét növelő tulajdonságok vannak a fókuszban, hanem a használat közben felmerülő előnyök és hátrányok. Éppen ezért szeretünk időről időre olyan anyagokat megjelentetni, melyben felsoroljuk egy adott termékkategóriával kapcsolatban azon szempontokat, amelyeket figyelembe véve könnyebben választhatunk a már esetlegesen ár és kinézet alapján kiválogatott eszközök közül, és egyszerűbben dönthetjük el, hogy melyik lesz számunkra az ideális választás.
(forrás: PROHARDVER!) [+]
Az utóbbi időben megjelent monitor- és egértanácsadónk után fontosnak éreztük, hogy a billentyűzetekkel kapcsolatban is legyen egy hasonló cikk, hiszen az elmúlt években elkezdett megragadni az emberek fejében, hogy a mechanikus klaviatúrák egyértelműen jobbak, mint minden más, de ez az állítás nem minden esetben igaz, hiszen a különböző embereknek különbözőek a felhasználási szokásai és igényei.
(forrás: PROHARDVER!) [+]
A további oldalakon igyekeztünk összeszedni minden olyan tulajdonságot, funkciót, apróbb részletet, melyek egy billentyűzet esetében szembejöhetnek a vásárlóval és befolyásolhatják a választást. Előfordulhat bizonyos esetekben, hogy a példa kedvéért hivatkozni fogunk korábbi cikkeinkre, de fontos megjegyezni, hogy jelen írásunk nem termékajánló, ezekkel az utalásokkal nem az említett eszköz vásárlására buzdítjuk az olvasót, egyszerűen csak arról van szó, hogy felesleges olyan dolgokat részletesen kifejteni újra, amit egyszer már alaposan kiveséztünk.
Igyekszünk minden fontosabb dolgot körbejárni, ami vásárláskor felmerülhet, de ha valakit további kérdések gyötörnének, az bátran keresse fel a „Milyen billentyűzetet vegyek?” fórumtémánkat, ahol nem csak a korábban már felmerült kérdésekre lehet választ találni, de személyre szabott ajánlásokat is kaphat az olvasó, illetve a kinézett modellre rákeresve a megosztott tapasztalatok között is lehet böngészni.
Legfontosabb szempontok
Rengeteg szempont alapján tudunk válogatni a különböző webshopokban a billentyűzet kategóriáján belül, jobb esetben igen részletes szűrő segítségével találhatjuk meg a számunkra ideális jelölteket, de nem minden webáruház nyújt ilyen részletes segítséget – vannak azonban olyan tulajdonságok, melyek a legtöbb esetben fel lesznek tüntetve a termék oldalán.
(forrás: Wikimedia Commons) [+]
Választásnál az első és legfontosabb szempont a kiosztás. Két elterjedt kiosztás létezik, az ANSI és az ISO, melyek a fenti képen is látható módon két főbb ponton térnek el egymástól. Míg az ANSI esetében az Enter és a bal oldali Shift billentyű két egységnyi (2U) helyet foglalnak el, addig az ISO kiosztásban a Shift már csak 1U méretű (ezzel helyet hagyva a Z-től balra még egy gombnak), az Enter pedig leginkább egy fordított bakancsra hasonlít, melynek következtében az ANSI-nál a Backspace alatt elhelyezkedő billentyű az ISO kiosztáson egy sorral lejjebb, az Enter bal oldalán található. Erre a változtatásra a különböző európai nyelvek miatt volt szükség, hiszen az angol (amerikai) ábécé betűi elférnek az ANSI kiosztás gombjain, de például a magyar ékezetes betűk már nem. A magyar kiosztás esetében a legtöbb ékezetes betű az Enter és a nem ékezetes betűk közti kupacba kerültek, kivétel ez alól az Í, mely a bal oldali Shift lerövidítésével nyert helyen található gombon kapott helyet. A hazai kiosztás fontos különbsége a többihez képest, hogy a Z és Y betűk meg vannak cserélve, ez váltásnál elég bosszantó lehet, különösen jelszavak bepötyögésekor.
Fontos még megjegyezni, hogy az operációs rendszerben beállított nyelvnek stimmelnie kell a billentyűzet kiosztásával, hiszen rosszul beállított rendszer esetében a billentyűket leütve nem biztos, hogy az a karakter jelenik meg a képernyőn, ami a gombokon fel van tüntetve. Aki sokat gépel magyar nyelven, annak érdemesebb lehet egy magyar kiosztású klaviatúrát választania, ez azonban nem mindig lehetséges, ilyenkor bátran választhatjuk szinte bármelyik másik európai ország kiosztását (akár UK-t is, de ennél oda kell figyelni, mert sokszor az US kiosztást tüntetik fel a boltok UK-nak), hiszen gombszámban ugyanazt kapjuk, csupán a feliratok nem lesznek helyesek, amin egy billentyűmatrica csomaggal könnyedén lehet segíteni, ha nagyon muszáj. Persze az amerikaiak által használt ANSI kiosztással is előcsalogatható az arról fizikailag hiányzó Í betű, a kicsi verzióhoz az AltGr + J, a nagyhoz pedig az AltGr + I gombkombináció lenyomása szükséges.
Vezeték nélküli billentyűzeteket akár egy egérrel összecsomagolva is lehet kapni (forrás: Rapoo 9900M teszt) [+]
A következő fontos szempont, melynek mérlegelése nélkül el se kezdjünk billentyűzeteket válogatni, az a csatlakozás módja! Léteznek természetesen USB-n keresztül csatlakozó modellek (és elvétve még lehet PS/2-es csatlakozósakat is kapni), melyek a kábel bedugása után általában azonnal működnek is, de manapság már nem ilyen egyszerű a helyzet. Találhatunk vezeték nélküli eszközöket is, ezen belül is kétféle kapcsolat a jellemző. A legegyszerűbb verzió az, mikor egy USB-s vevőegységet kell a számítógépünkhöz (vagy bármilyen egyéb, USB porttal rendelkező eszközhöz) csatlakoztatni, erre szoktak még 2,4 GHz-es kapcsolatként is hivatkozni, hiszen a billentyűzet rádiójeleken keresztül kommunikál a vevőegységgel.
Emellett manapság egyre inkább elterjedőben van a Bluetooth technológia, mellyel az arra alkalmas asztali számítógépek mellett notebookokra, tabletekre, okostelefonokra, sőt okostévékre is ráköthetjük a klaviatúrát. Bizonyos (általában drágább) billentyűzetek esetében előfordulhat, hogy a fenti háromból többfélét, vagy akár mindegyiket is támogatja az eszköz, ezzel a megoldással több felhasználási területre is elegendő egy billentyűzetet tartanunk. Természetesen vezeték nélküli módban az áramellátás akkumulátor segítségével történik, ez lehet AA vagy AAA ceruzaelem (illetve tölthető elem), de olyan is előfordulhat, hogy az akku beépítésre kerül a házba és nem lehet azt cserélni.
Jó példa a teljes méretű... (forrás: ASUS ROG Strix Scope teszt) [+]
Két alapvető kérdést kell még átrágnunk magunkban a modellspecifikus funkciókon kívül (utóbbi apróságokról a negyedik oldalon értekezünk bővebben). Közülük az első, mely már a termék fotóján is látható, a kialakítása, a hagyományos, úgynevezett teljes méretű, jobb oldalt numerikus paddal is ellátott billentyűzeteken kívül ugyanis rengeteg más változat közül is válogathatunk.
...és TKL billentyűzet közti különbségre (forrás: ASUS ROG Strix Scope TKL teszt) [+]
Léteznek numerikus pad nélküli, hivatalosan TKL (tenkey-less, szó szerinti fordításban tízgomb-nélküli) névre hallgató modellek, melyekről egyszerűen lemaradt ez a számológéphez hasonlító kezelőfelület, ami leginkább a számokkal sokat dolgozó felhasználók számára jöhet jól, mindenki másnak azonban útban van – sok játékos kifejezetten TKL kialakítású klaviatúrákat keres, hiszen a billentyűzet mellett így több hely marad az egér mozgatására.
60%-os billentyűzetet is láttunk már testközelből (forrás: PROHARDVER!) [+]
A teljes méretű és a TKL verziók mellett a harmadik népszerű kialakítást egyszerűen csak 60%-osnak nevezik, ezek a modellek még a TKL-eknél is kisebbek, hiszen nem csak a numerikus pad, de a tőlük balra elhelyezkedő navigációs billentyűk és az F1-F12 gombsor is hiányzik róluk, ezzel is csökkentve a billentyűzet méretét és megkönnyítve annak szállítását. A lehagyott funkciók persze nem tűnnek el a billentyűzetről, ezek általában gombkombináció formájában továbbra is elérhetők.
Kényelmes megoldás a kanapé elé – Corsair K83 Wireless [+]
A fentieken felül persze létezik ezer másféle kialakítás, sok gyártó például kifejezetten okostévékhez vagy táblagépekhez tervez billentyűzeteket, melyek asztali PC-hez szánt társaihoz képest igen kis méretűek és jóval vékonyabbak is, valamint forgalomban vannak olyan modellek is, amik az ergonómiát és a csukló kímélését helyezik előtérbe a hagyományokkal szemben – ilyen eszközt nem is olyan régen mi is teszteltünk.
Membrános billentyűzet (forrás: ASUS TUF Gaming K5 teszt) [+]
Az utolsó, általánosan elhanyagolhatatlan szempontot a billentyűzetek belsejében érdemes keresni, ugyanis szerencsére nem kell beérnünk egyfajta gépelési érzettel, rengeteg választási lehetőség áll rendelkezésünkre, amit leginkább a kapcsolók típusa határoz meg. A legegyszerűbb – és egyben legolcsóbban előállítható – billentyűzettípus a membrános, vagy más néven gumidómos megoldás, melynek esetében a lenyomás tényét érzékelő NYÁK tetejére egy szilikonból készült lapot helyeznek, melyen apró kitüremkedések találhatók minden egyes gomb alatt; lenyomáskor a két réteg összeér, a rendszer pedig reagál rá (Tudástár bejegyzés).
Mechanikus billentyűzet (forrás: Thermaltake X1 RGB teszt) [+]
Kialakításából adódóan a gumidómos a legkevésbé tartós megoldás, cserébe viszonylag olcsó. Ha viszont tartósabb és precízebb billentyűzetet keresünk, egyértelműen a mechanikus modellek felé kell vennünk az irányt.
Mechanikus kapcsolók
A membrános mellett a másik elterjedt billentyűzettípus a mechanikus, melynek minden egyes gombja alatt egy mechanikus mikrokapcsoló található. Bár emiatt az ilyen eszközök vételára jelentősen magasabb, mint membrános kollégáié, azokkal ellentétben minden gomb lenyomásakor ugyanazt az érzést kapjuk, ráadásul ez az érzést mi választhatjuk meg a kapcsolótípussal.
A Cherry MX Red mikrokapcsoló felépítése (forrás: Cherry) [+]
A legelterjedtebbnek tekinthető switchek a Cherry MX szériából kerülnek ki, melyek már 1983 óta piacon vannak, azóta pedig folyamatos a megújulás a palettán – jelenleg összesen 12 különböző típusú kapcsolót gyártanak (nem számolva azok RGB LED-del is ellátott verzióit), beleértve az alacsony profilú modelleket is. A switcheket színük alapján lehet megkülönböztetni egymástól, specifikációikat pedig az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze:
| Cherry | Karakterisztika | Lenyomáshoz szükséges erő | Teljes út | Aktuációs pont |
|---|---|---|---|---|
| MX Red | lineáris, nem kattan | 45 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Silent Red | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,7 mm | 1,9 mm |
| MX Black | lineáris, nem kattan | 60 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Silent Black | lineáris, nem kattan | 60 cN | 3,7 mm | 1,9 mm |
| MX Blue | taktilis, kattan | 60 cN | 4,0 mm | 2,2 mm |
| MX Brown | taktilis, nem kattan | 55 cN | 4,0 mm | 2,2 mm |
| MX Speed Silver | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,4 mm | 1,2 mm |
| MX Green | taktilis, kattan | 80 cN | 4,0 mm | 2,2 mm |
| MX Grey | taktilis, nem kattan | 80 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Clear | taktilis, nem kattan | 65 cN | 4,0 mm | 2,0 mm |
| MX Low Profile Red | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,2 mm | 1,2 mm |
| MX Low Profile Speed | lineáris, nem kattan | 45 cN | 3,2 mm | 1,0 mm |
Ahogy az fent is olvasható, a switchek nem csak abban különböznek, hogy mekkora erő szükséges a lenyomásukhoz és mekkora úton jár maga a kapcsoló, hanem abban is, hogy mennyire mélyen van az a pont, ahol a rendszer regisztrálja a lenyomást (aktuációs pont), továbbá megkülönböztetünk lineáris és taktilis karakterisztikájú kapcsolókat is. A lineáris karakterisztika azt jelenti, hogy lenyomás közben sehol nem akad meg a kapcsoló, az akadály nélkül jut el az út végéig, míg a taktilis kapcsolók esetében lehet érezni, hogy mikor érjük el az aktuációs pontot, amit bizonyos esetekben jól hallható módon a tudtunkra is ad.
Bár a fenti adatok jó kiindulási pontok lehetnek választáskor, a kiszemelt kapcsolókat mindenképp érdemes személyesen is kipróbálni, mielőtt pénzt költünk a velük felszerelt billentyűzetre, hiszen minden embernek más jelenti a kényelmes működést. Például aki sokat gépel, az általában inkább a taktilis és kattogós modelleket szereti, hiszen így pontos visszajelzést kap a billentyűk lenyomásáról (még ha ezzel az őrületbe is kergeti a környéken tartózkodókat), míg a játékosok legtöbbször inkább a lineáris karakterisztikájú darabokat kedvelik, amelyek a lehető legrövidebb úton járnak, hiszen ezzel is csökkenthető a reakcióidő.
Lineáris és taktilis kapcsolók működés közben (forrás: Cherry) [+]
Az általános összehasonlításhoz a Cherry márkát hoztuk fel példaként, de természetesen rengeteg más gyártó is igyekszik egyre vastagabb szeletet vágni magának a tortából. Sokan egy lapon említik a Cherryvel a Gateront, mely nagyon hasonló séma alapján színezi saját kapcsolóit, mint a cseresznyés vállalat, sőt sokan egyenesen úgy vélik, hogy jobb termékeket is tesznek le az asztalra.
Kailh Red kapcsoló (forrás: KailhSwitch.com) [+]
A komolyabb piaci szereplők között érdemes még megemlíteni a Kailh márkát is, akik nem csak többféle színnel, de többféle kapcsolócsaláddal is büszkélkedhetnek (az ő palettájuk bemutatása egy külön cikket is megérne), de a Logitech és a Razer is próbálkozik saját kapcsolók készítésével – utóbbi palettáján ráadásul optomechanikus példányok is vannak, ahol egy fénysugár figyeli, hogy mikor nyomjuk le a gombot, ezzel is lerövidítve az érzékelés idejét.
A Razer optomechanikus kapcsolója (forrás: Razer.com)
A népszerűbb kapcsolók előnyei közé tartozik még, hogy nem csak billentyűzettel együtt, de akár önmagukban is beszerezhetjük őket, így meghibásodásuk esetén akár egyesével ki is cserélhetjük őket, de akár variálhatjuk is a kapcsolótípusokat egy eszközön belül. Maguk a kapcsolók egyébként jelentősen hosszabb élettartammal rendelkeznek, mintha membrán lenne a billentyűzetben, és itt nem apró eltérésekről, hanem esetenként öt-tízszeres szorzóról beszélünk – míg a gumidómos megoldás sokszor már 10 millió leütés után veszít a minőségéből, addig a mechanikus switchek még 50 vagy 100 millió leütés után is vígan ellátják feladatukat.
A megfelelő kapcsolókra akár ilyen kupakokat is felrakhatunk (forrás: Kotaku)
Utolsó fontos pozitívumként a gombkupakok cserélhetőségét említenénk meg, hiszen annak köszönhetően, hogy a legnépszerűbb billentyűzetekben általában ugyanattól a néhány márkától származó kapcsolók dolgoznak, egyszerűbb velük kompatibilis kupakszetteket találni. Sokaknak ez a szempont talán nem fontos, de főleg az olcsóbb mechanikus billentyűzetekre jellemző, hogy kevésbé tartós, úgynevezett mártásos technológiával festik be a kupakokat, melyekről több év intenzív használat után lekophat a festék. Ez a dupla fröccsöntéssel készült példányokra már nem igaz, hiszen ilyenkor a kupak két elemből áll, egy, a rögzítésért is felelős alsóból, illetve egy anyagában festett, általában gravírozással felvitt karakterekkel ellátott felsőből.
Egyéb szempontok
Bár a legfontosabb, „motorháztető alatti” dolgokat már átbeszéltük, maradt még bőven olyan szempont, ami miatt törhetjük a fejünket, hogy melyik modellt is válasszuk. Több hardveres és szoftveres tulajdonsága lehet egy billentyűzetnek, melyek valakinek fontosak, valakit viszont egyáltalán nem érdekelnek, ezek nagyban függnek a felhasználási módtól. Egy átlagos felhasználónak például szüksége lehet dedikált multimédiás vezérlőgombokra, szerencsére még viszonylag sok eszköz rendelkezik ilyenekkel, de egyre több esetben veszik át ezek szerepét a makrózási lehetőségek.
Multimédiás vezérlőgombok egy Razer billentyűzeten (forrás: Razer BlackWidow Elite teszt) [+]
Makrózás alatt azt értjük, mikor egy meglévő, vagy direkt ebből a célból a billentyűzeten elhelyezett extra gombot egyedi feladatokkal látunk el – és ez alatt nem csak egy-egy funkció átprogramozására gondolunk; sok billentyűzet szoftvere lehetőséget biztosít komplett folyamatok egyetlen gombhoz való rendelésére, melyet a köznyelvben makrórögzítésnek nevezünk. Ezeket az egyéni beállításokat általában többféle profilhoz is társíthatjuk, így végső soron ugyanazt a billentyűzetet használhatjuk többféle területen is (munka, játék), és mindegyikhez különböző kiosztásokat hozhatunk létre.
10-15 évvel ezelőtt a billentyűzetek háttérvilágítása kizárólag azt a célt szolgálja, hogy sötétben se tévesszük el a gombokat, ez azonban mára jelentősen megváltozott. Különösen a gamer billentyűzetekre jellemző, hogy RGB háttérvilágítással látják el őket, mely nem csak egyszerűen megvilágítja a gombokat, de többféle szín és effekt közül is válogathatunk, ezzel még inkább az egyéni ízlésünkhöz igazítva az eszköz megjelenését. Az RGB-t sokan ördögtől valónak tartják, hiszen manapság szinte nincs olyan, játékosokat célzó hardverelem, amiből ezt kihagynák, de szerencsére, ha nem vagyunk vevők erre a trendre, ki is kapcsolhatjuk ezt a funkciót.
(forrás: ASUS ROG Strix Scope TKL teszt) [+]
Ha már játékok, fontos néhány szót ejtenünk a billentyűzetek érzékelési mechanizmusáról is – még ha nagyon részletesen nem is fejtenénk ki a témát, hiszen egyszer már megtettük. Sok játék közben elengedhetetlen, hogy kettő vagy annál több billentyűt használjunk egyszerre, ez azonban csak azoknál a modelleknél lehetséges, melyek megkapták a 6KRO (6-key rollover) vagy NKRO (N-key rollover), illetve anti-ghosting funkciót. Dióhéjban arról van szó, hogy az egyszerűbb felépítésű klaviatúrák vezetékezése nincs felkészítve arra, hogy kettőnél több billentyű legyen egyszerre leütve (az ilyen modelleket 2KRO típusúnak hívjuk), hiszen átlagos használat mellett erre nincs is szükség. Amennyiben viszont tudjuk magunkról, hogy az általunk játszott címek igénylik a kettőnél több kapcsoló egyidejűleg történő igénybevételét, mindenképp olyan billentyűzetet válasszunk, melynek termékoldalán megtaláljuk a 6KRO, NKRO és/vagy anti-ghosting kifejezéseket, hiszen az ő esetünkben biztosak lehetünk abban, hogy a gombok vezetékezése során erre a problémára is gondoltak – a mechanikus billentyűzeteknél egyébként általában nem szokott ezzel gond lenni.
(forrás: Thermaltake X1 RGB teszt) [+]
Szót ejtettünk már a szoftveres testreszabásról is, a hardveresről azonban viszonylag keveset beszéltünk, pedig a gyártók sokszor gondolnak erre is. A legtöbb klaviatúra fel van szerelve olyan kihajtható lábakkal, melyeket használva felemelhetjük a billentyűzet felső élét, ezzel kényelmesebb gépelési szöget elérve, a komfortérzetet pedig tovább fokozhatja, ha a csomagban találunk – esetleg párnázott – csuklótámaszt is. Előbbi hiánya nehezen pótolható, hacsak nem elégszünk meg a billentyűzet utólagos kitámasztásával, csuklótámaszt azonban sok számítástechnikai áruházban mi magunk is vásárolhatunk – de azért csak szebb a tartozékként járó megoldás, hiszen az biztosan passzolni fog a billentyűzet alsó éléhez.
Konklúzió
Ahogy a nem is olyan rég megjelent, gaming platformokat összehasonlító cikkünk esetében, úgy ezúttal sem szeretnénk konkrét győztest hirdetni, hiszen ahány ember, annyiféle preferencia dönthet azzal kapcsolatban, kinek melyik billentyűzet lesz a tökéletes. Igyekeztünk az előző oldalakon nagyjából mindent összeszedni, ami egy klaviatúra vásárlása előtt vagy egy termékoldal olvasgatása közben felmerülhet az emberben, és talán ezek alapján könnyebb eldönteni, hogy milyen irányba is induljunk el a keresés során.
(forrás: PROHARDVER!) [+]
Ahogy azt már említettük, bizonytalanság esetén érdemes ellátogatni az ide vonatkozó fórumtémába is, hiszen ott olyanoktól kaphatunk első kézből segítséget, akik képben vannak a jelenlegi piac nagy részével, és a megfelelő szempontok felvázolása után tudnak majd ajánlani egy számunkra megfelelő modellt. A topik összefoglalójában több hasznos dolgot is találhat az, akit komolyabban érdekel a billentyűzetek lelkivilága, tesztjeink között pedig olvashatók népszerűbb modellekről és kevésbé népszerű rétegtermékekről készült írások is.
SidCorky
