Hirdetés

Végre letesztelhettük a 3 GB-os NVIDIA GeForce GTX 1060 videokártyát

A GP106 csak kis csonkítást kapott, de látható, hogy hol fogy el a VRAM.

Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual

Meglepő lehet első látásra, hogy miért van teszt a GeForce GTX 1060 videokártyáról, amikor már teszteltük, azonban ezúttal a 3 GB-os változatára fókuszáltunk. A Pascal architektúra tudását korábbi anyagainkban részletesen kiveséztük, továbbá apróbb eltérésekkel a most tárgyalt 3 GB-os GeForce GTX 1060-ra is igazak az ott elmondottak, ezeket most nem ismételnénk meg.

Az olvasói visszajelzések alapján is hatalmas igény mutatkozott e modell tesztelésére, így végre elmondhatjuk, hogy a Pascal architektúrás NVIDIA kártyák mindegyike megfordult nálunk. Úgy tűnik, a most tesztelt változat meglehetősen sietős kiadását egy kettős kényszer hívta életre. Egyike ezeknek piaci: meglehetősen jól sikerült az AMD Radeon RX 470, valamint jó vételnek is számít, és ezzel mindenképp versenyre kívánt kelni a zöld gyártó ár/érték arányban, amire jó lehetőségnek bizonyult az olcsóbb és kevesebb VRAM alkalmazása. A másik ok prózaibb, pusztán gyártástechnológiai eredetű: a csonkolt chipek is olcsóbbak a fullosakhoz képest. Arra, hogy a kevesebb számolóegység mellett mekkora hátrányt jelent a felezett memória, magunk is meglehetősen kíváncsiak voltunk.

Nem először találkoztunk a számítástechnika területén gyakori jelenséggel, hogy egy nagyobb tudású termékből úgy készül egy kisebb tudású, hogy elhagynak egyes plusz szolgáltatást nyújtó részegységeket. Így a tervezési költségek is alacsonyabbak, valamint a gyártósorokat is kevesebb variációra kell felkészíteni, ami a rendkívül feszített tempó miatt mindenképpen előnyös, főleg ha az egyre rövidebb életciklusokat is figyelembe vesszük. A chipgyártás területén is régóta bevett szokás ez; a több milliárd tranzisztort tartalmazó szilíciummorzsák mindinkább feszegetik a fizika határait, nem minden darab sikerül tökéletesen. A chipek moduláris felépítésének köszönhetően a tesztelés során talált hibás részegységeket a legtöbb esetben elég csak letiltani, és egy olcsóbb, kisebb tudású termékbe így még beépíthető marad az adott lapka. Ezzel a recepttel készült a 3 GB-os NVIDIA GeForce GTX 1060 is.

A csonkolt GP106 blokkdiagramja
A csonkolt GP106 blokkdiagramja [+]

A TSMC 16 nm-es FF+, azaz FinFET node-ján készülő GP106-os grafikus maggal ugyanez a helyzet. Magában a lapkában 200 mm²-es területen 4,4 milliárd tranzisztor található, de az eredetileg 10 darab streaming multiprocesszor egyikét letiltották a hozzá tartozó textúrázó blokkokkal együtt, így adódik a 9 darab aktív SMP-vel az 1152 CUDA mag, és a hozzájuk tartozó 72 textúrázócsatorna. A ROP blokkokhoz nem nyúltak, így itt is 48 blending egységet használ a GPU, továbbá maradt az 1536 kB-os L2 cache, valamint a magméret és a tranzisztorszám sem változott, hiszen az inaktív részegységek a chipben ugyanúgy benne vannak. A teljes értékű GP106-tól a számozás különbözteti meg, ami a 3 GB-os GTX 1060-nál GP106-300-A1, míg a teljes chip esetében GP106-400-A1.

A 3 GB-os GTX 1060 GP106-ja
A 3 GB-os GTX 1060 GP106-ja [+]

A változatosság kedvéért ez alkalommal egy olyan – az Asus műhelyéből származó – videokártyát mutatunk be testközelből, ami még nem szerepelt részletesebben hasábjainkon; ez a fekete-fehér színvilágú, nevéhez hűen kétventilátoros hűtéssel rendelkező Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual. A letisztult megjelenéshez pozitív adalékként járul, hogy a szóban forgó VGA nem világít sehol, ez manapság szinte egyet jelent azzal, hogy egy kellemes, konszolidált árral rendelkező példányt üdvözölhetünk. A kártya a referencia órajeleken üzemel.

Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB Dual
Az Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual [+]

Kimenetek tekintetében az Asus továbbra sem követi a referenciát, a DVI-D kimenet mellett két-két HDMI 2.0b és DisplayPort 1.4 található az NVIDIA 1-3 darabos felosztása helyett, így a gyártó biztosítja a virtuálisvalóság-eszközök könnyebb, párban történő csatlakoztatását. A ventilátorok üresjáratban, kissé meglepő módon nem állnak le, erről még a későbbiekben ejtünk szót. A kártya végén egy 6 tűs PCI Express tápcsatlakozó biztosítja az áramellátást.

Az Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual csupaszon – kattintással galéria nyílik
Az Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual csupaszon – kattintással galéria nyílik [+]

A közepes termetű, két kártyahelyet elfoglaló, 24,2 centiméter hosszú kártya hűtéséről egy nyitott alumíniumbordázat gondoskodik, amit a mérnökök megtámogatták két darab nikkelezett réz hővezető csővel, melyek a GPU-val közvetlenül érintkeznek. Közöttük ezúttal is egy kicsit nagyobb hézag található, mint amit szívesen látnánk: a GPU egy kis területének ugyanis a fémhez képest gyengébb hővezető képességű, vastag pasztarétegnek kell átadnia a termelt meleget, ami egyenetlen felületi hőelosztást is eredményezhet.

A videomemória és a tápellátás A videomemória és a tápellátás
A videomemória és a tápellátás [+]

A GDDR5 típusú videomemória ezúttal Samsung gyártmány, K4G41325FE-HC25 típusjelű. A lapkák négy gigabitesek, azaz chipenként 0,5 GB kapacitású modellekről van szó, melyek gyári üzemfeszültsége 1,5 V, és 7000 MHz effektív órajelre hitelesítették őket – most is 1000 MHz-cel kevesebbre, mint amennyin a szóban forgó videokártyán is ketyegnek, de nem lepődtünk meg, hasonló jelenséggel nem először találkoztunk. A tápellátásért nem a referencia GTX 1060-on is elhelyezett, hanem a GTX 1070-eseken is látott uP9511p felel, ami a 6 GB-os ASUS GTX 1060 Strix-en is visszaköszönt. A fázisokat az UbiQ Semiconductor M3056M és M3054M típusú, diszkrét MOSFET-jei kapcsolgatják, ezekkel a szintén Asus-gyártmány Strix Radeon RX 470 4 GB esetében találkoztunk már. Hűtésüket egy fekete alumíniumborda segíti, az elvben lehetséges hat fázisból viszont csak négyet használtak ki a mérnökök, ahogy erről az üresen maradt helyek tanúskodnak.

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat részletezi.

Tesztkörnyezet
Videokártyák NVIDIA GeForce GTX 1060 3 GB – ASUS Dual (GeForce Game Ready Driver 376.33)
AMD Radeon RX 460 4 GB – ASUS Strix Gaming (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon RX 470 8 GB – Sapphire Nitro+ OC (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon RX 480 8 GB – referencia (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.1b)
AMD Radeon R9 380 4 GB – Sapphire Nitro OC (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon R7 370 4 GB – ASUS Strix OC (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
AMD Radeon R7 260X 2 GB – referencia (Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2)
NVIDIA GeForce GTX 1050 2 GB – MSI Gaming X (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 1050 Ti 4 GB – ASUS Expedition (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 1060 6 GB – Founders Edition (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 970 4 GB – MSI Gaming (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 960 2 GB – ASUS Strix OC (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 950 2 GB – MSI Gaming (GeForce Game Ready Driver 375.57)
NVIDIA GeForce GTX 750 Ti 2 GB – referencia (GeForce Game Ready Driver 375.57)
Processzor Intel Core i7-5960X (3 GHz) – túlhajtva 4 GHz-en
EIST bekapcsolva; C1E / C-state kikapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva
Alaplap ASUS X99 PRO (BIOS: 2201) – Intel X99 chipset
Memória

HyperX Fury 32 GB (4 x 8 GB) DDR4-2666 (HX426C15FBK4/32)

Háttértár Samsung 850 EVO 500 GB MZ-75E500 (SATA 6 Gbps)
Processzorhűtő Noctua NH-D14 SE2011
Tápegység Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt
Monitor Acer BX320HK FreeSync 4K (32")
Operációs rendszer Windows 10 Pro 64 bit


A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a Radeon Software – Crimson Edition 16.8.2 driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig a GeForce Game Ready Driver 375.57 meghajtót telepítettük fel (annak ellenére, hogy hamar visszavonták és az utódai sem voltak problémamentesek – mi nem tapasztaltunk anomáliát használata során és a korábbi VGA-kat is ezzel mértük). A játékokat kétféle (Full HD és WQHD, azaz 1920x1080 és 2560x1440 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. 4K UHD felbontásban csak néhány játékot mértünk meg a 6 GB vs. 3 GB összehasonlításhoz. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján – ahol lehet – jó ideje a DirectX 11 helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

Hirdetés

Játékok

  • Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
  • GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
  • Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
  • Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
  • DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
  • Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
  • Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
  • Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
  • Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
  • Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
  • Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját VGA-tesztjeinkhez használt játékaink közül, a már megszokott módon válogattuk össze. A tesztekből egyúttal a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak, ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a legfrissebb, 1.45-ös verzióját használtuk). A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a WQHD felbontás az elsődleges szempont, figyelembe véve a tesztelt grafikus kártya tudását.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Az NVIDIA GeForce GTX 1060 3 GB kártya fogyasztása kifejezetten kedvező a többi VGA-hoz képest, kikapcsolt monitor melletti üresjáratban öt wattal kevesebbel beérte a tesztalanyunk. Filmlejátszás és sima üresjárat alatt ellenben kicsivel több áramot kért, rendre két, illetve három wattal, amit a nagy testvérhez képest kevésbé fejlett, enyhén kisebb hatásfokú tápellátás indokolhat. A megjelenítőt kikapcsolva most sem tapasztaltunk üresjáratban anomáliát, mint ami jelentkezett GTX 1080 tesztünkben és a GTX 1060 esetében.

Mindig kiemeljük, hogy energiatakarékosság terén az NVIDIA megoldásai a Maxwell óta verhetetlenek, és a Pascal csak javított ezen. Tuningolt Core i7-es konfigurációnk egészével mérve is csak minimálisan fogyasztott többet terhelve a tesztalany, mint a nála sokkal gyengébb Radeon R7 260X vagy a GeForce GTX 960, aminek nagyon örültünk. Kicsivel a referencia GTX 1060-at is alulmúlta terhelve, amit a letiltott egységek miatt inaktív területtel magyarázhatunk.

Specifikációk, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a 3 GB-os GTX 1060 technikai paramétereit, összehasonlítva a közvetlen elődökkel és a többi Pascal architektúrás videokártyával.

VGA megnevezése GeForce
GTX 1080
GeForce
GTX 1070
GeForce
GTX 1060
GeForce
GTX 1060 3 GB
GeForce
GTX 1050 Ti
GeForce
GTX 960
GeForce
GTX 970
GeForce
GTX 980 Ti
GeForce
GTX Titan X
Kódnév GP104 GP106 GP107 GM206 GM204 GM200
Gyártástechnológia 16 nm (TSMC) 14 nm (Samsung) 28 nm (TSMC)
Mikroarchitektúra Pascal Maxwell
Tranzisztorok száma 7,2 milliárd 4,4 milliárd 3,3 milliárd 2,94 milliárd 5,2 milliárd 8 milliárd
GPU-lapka mérete 314 mm2 200 mm2 132 mm2 227 mm2 398 mm2 601 mm2
GPU/turbo max. órajele 1607/1733 MHz 1506/1683 MHz 1506/1708 MHz 1291/1392 MHz 1126/1178 MHz 1050/1178 MHz 1000/1075 MHz
GPU/shader órajele üresjáratban 215 MHz 139 MHz 202 MHz 324 MHz
Shader processzorok típusa stream
Számolóegységek száma 2560 1920 1280 1152 768 1024 1664 2816 3072
Textúrázók száma 160 textúracímző
és -szűrő
120 textúracímző
és -szűrő
80 textúracímző
és -szűrő
72 textúracímző
és -szűrő
48 textúracímző
és -szűrő
64 textúracímző
és -szűrő
104 textúracímző
és -szűrő
176 textúracímző
és -szűrő
192 textúracímző
és -szűrő
ROP egységek száma 4 blokk (64) 3 blokk (48) 2 blokk (32) 4 blokk (56) 6 blokk (96)
Memória mérete 8192 MB 6144 MB 3072 MB 4096 MB 2048 MB 4096 MB 6144 MB 12 288 MB
Memóriavezérlő 256 bites crossbar 192 bites crossbar 128 bites crossbar 256 bites crossbar 384 bites crossbar
Memória órajele terhelve 1250 MHz (GDDR5X) 2000 MHz (GDDR5) 1750 MHz (GDDR5)
Üresjáratban 101 MHz (GDDR5X) 202 MHz (GDDR5) 135 MHz (GDDR5) 162 MHz (GDDR5)
Max. memória-sávszélesség 320 300 MB/s 256 300 MB/s 192 300 MB/s 112 100 MB/s 224 000 MB/s 336 600 MB/s
Támogatott DirectX 12
Dedikált HD transzkódoló NVENC
Hardveres videolejátszás támogatása Purevideo HD
TDP ~180 watt ~150 watt ~120 watt ~75 watt ~120 watt ~165 watt ~250 watt

Kattintással a táblázat nagyítható (egyes adblockerek blokkolhatják) [+]

A teszt főszereplőjét a legfrissebb GPU-Z az alábbi módon detektálta, amihez ezúttal részletesebb magyarázatot nem fűznénk most sem azon túl, hogy az SLI ennél a GPU-nál ugyanúgy nem támogatott, ahogy a teljes értékű chipet tartalmazó variánson sem, és ezt is helyesen jeleníti meg az alkalmazás. Még az alkalmazott memóriachipek gyártóját is megnézhetjük, mondanunk sem kell, hogy ez szintén stimmelt.

Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB GPU-Z adatai Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB GPU-Z adatai
Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB GPU-Z adatai [+]

A teszt fókuszában szereplő NVIDIA GeForce GTX 1060 3 GB (Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual) videokártya nem az NVIDIA referencia verziója, hiszen ez a VGA is csak a gyártók által tervezett, egyedi kiadásokban érhető el. Órajelek tekintetében viszont adott az NVIDIA által ajánlott referencia, amitől el lehet térni, de az Asusnál most nem éltek a lehetőséggel, változatlanul hagyták ezeket, amivel összhangban a tesztalany 1506 MHz-es GPU-, 1709 MHz-es boost és 2 GHz (8 GHz effektív) memóriaórajelen jár.

A többi Pascal architektúrás VGA-hoz hasonlóan nagyon alacsony feszültséget (0,625 V) alkalmaztak a mérnökök üresjáratban, ami még a GP107-nél látottnál is kevesebb, ezen felül erőteljesen visszaszabályozza órajeleit a GP106 is. Az agresszív energiagazdálkodás és relatíve kisméretű GPU miatt a kártya hőmérséklete hosszabb tétlen periódust követően alig emelkedett a környezeti érték fölé – természetesen a belső szenzor adatai szerint.

Hűtés

Maga a videokártya egyedi, kétventilátoros hűtést alkalmaz, mely terhelés nélkül ezúttal aktívan üzemel, sajnos nem állítja le a légkavarókat üresjáratban – holott ez napjainkra a nem referenciamodellek esetén szinte alapkövetelménnyé vált. Annyi baj legyen, sokszor a kedvezőbb ár ilyen apróságokat feledtethet. A megszokott módon, a Sniper Elite 3 benchmarkjának háromszori lefuttatásával teszteltük a kisebbik, 3 GB-os GeForce GTX 1060 videokártyát e téren.

Kb. 21°C-os szobahőmérsékleten, terhelés nélkül nagyjából 30 °C-os volt a GPU, majd terhelésre a kártya kb. 65-68 °C-ig melegedett. Ehhez üresjáratban 1000 rpm körüli ventilátorfordulat tartozott, de terhelve, a második teszt közepe tájékán már jobban megindult a hűtés és kb. 1350-re emelkedett a percenként megtett körbefordulások száma, amit szinte meg sem lehetett hallani, épp csak forgott a rotor. A hűtés hangerejére tehát nem lehet itt sem panaszunk, a szinte hangtalan megoldásnál a csapágyazás morgása sem hallatszott, továbbra is maximális elégedettséget okozva, és az üresjárati zaj sem mondható magasnak.

Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB hűtése részletesebben
Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB hűtése részletesebben [+]

Jól megfigyelhető az MSI Afterburner hardvermonitor logján, hogy a grafikus mag bemelegedésével hogyan csökkent ezúttal is kismértékben a GPU Boost órajele, épp mint a GTX 1060 esetében, azonban sokkal kisebb mértékben, mint a hatalmas és sokkal több hőt termelő Titan X tesztelésekor láttuk. A szabályozás nyugodtan, hirtelen reakcióktól mentesen tette a dolgát. Az Asus kártyájának légkavarói alapórajeles tesztjeink során a rendelkezésre álló fordulatszám-tartományt nagyjából a harmadáig használták ki, hiszen a hűtő maximális fordulata kb. 3500 rpm. Ennél a tempónál azért már jócskán hallható a hűtés hangja (ha manuálisan ennyire állítjuk), mind a szélzaj, mind a motorhang igencsak megerősödik.

DX11: Division, GTA V, Sniper Elite 3, FC Primal

A DirectX 11 API-s címek közül a Tom Clancy's The Divisiont emelnénk ki, hiszen ez egy relatíve új játék, itt a GeForce GTX 1060 3 GB annyit lassult, mint amit a számolóegységek arányából következtethetnénk. A rivális Radeon RX 470 felülkerekedett rajta, de házon belül a GTX 970 is sokkal többet tudott felmutatni.

A GTA V-ben is az elméletileg adódó különbség látható a két 1060-as között, de reális előnye van – főleg a minimumokat tekintve – a GTX 970 felett az újaknak, beállításaink jóval megterhelőbbek a Pascal architektúra jóval fejlettebb memóriatömörítési eljárásával nem rendelkező, előző generációs kártyáknak. Bár ez a játék a GeForce-okat preferálja, ami látszik is diagramon, de jó eséllyel közülük is a magasabb órajelűek vannak előnyben, legalábbis az eredmények tükrében, hiszen nem sokkal maradt el a 3 GB-os 1060-as a társától. A játék mindenesetre nem épp optimalizáltságáról híres, ami a rapszodikus minimum képkockaszámon is visszaköszön, mindezek ellenére a mai napig roppant népszerű.

A gyönyörűen skálázódó, kiválóan optimalizált motorral rendelkező Sniper Elite 3 futtatása során szinte sosem szokott minket meglepetés érni, ahogy most sem. A felbontás növelése sem okozott kavarodást, ez a játék még 2560x1440-ben is játszható szintet ér el. A kisebbik és a nagyobbik GP106 szépen közrefogta a GM204-es GTX 970-t, azzal szinte egyező értékeket mutatva.

A Far Cry Primal futtatása során nem túl magas eltérésekkel szintén egy csoportban tanyázik az előbbi három delikvens, azonban itt ismét látható a GTA V esetében is megfigyelhető jelenség: a nagyobb felbontás a régebbi fejlesztésű GTX 970-t valamelyest jobban visszalassította. A trió tagjai közé befurakodott az RX 480 és az RX 470.

A konkurens gyártó által rajtvonalhoz állított versenyzőnknél, az AMD Radeon RX 470-nél az NVIDIA GeForce GTX 1060 3 GB ezekben a játékokban gyorsabbnak bizonyult, hiába van rajta csupán háromnegyed annyi memória. A Tom Clancy's The Division alatti kicsiny hátránya is lényegében mérési hibán belüli, aggodalomra ez semmiképp nem ad okot.

DX11: Thief, Dirt Rally, Shadow of Mordor

A Thief alatt megint egy kupacba tömörült a házon belüli, a házon kívüli és az előző generációs konkurensek ötösfogata, igencsak megkönnyítve a választást, ha csak ezt a játékot nézzük.

A két középkategóriás Pascal jó testvérekhez méltóan szépen együtt maradt, de a GTX 970 csak be tudott közéjük furakodni a Dirt Rally alatt, míg a Polarisszal nevező Radeonokat magabiztosan utasították a második sorba.

Az NVIDIA által támogatott fejlesztésű Middle-Earth: Shadow of Mordorban ismét együtt volt a fenti mezőny, még a Radeon RX 470 is tisztességes értékekkel képviseltette magát. Itt tűnik úgy először, hogy a WQHD felbontás alacsony minimumértékei a videomemória elfogyása miatt jelentkeztek.

DX12: AOTS, Warhammer, Hitman, ROTTR

Egyre kevésbé számítanak újdonságnak DirectX 12 méréseink, amihez már egy ideje négy játékot válogattunk össze. Az API egyelőre csak szárnyait bontogatja, így folyamatos érdeklődéssel figyeljük, hogy a teljesítmény miként alakul. A kisebbik GTX 1060 az egyik legfontosabb alkalmazásban, az AMD grafikus kártyái által meglehetősen favorizált Ashes of the Singularityben a vártnak megfelelően szerepelt: annyival maradt alul a Radeon RX 470-nel szemben, mint a nagyobbik GTX 1060 az RX 480-nal. A GTX 970-nel szinte azonos eredményeket értek el, és látható, hogy itt mindkettejüknek kellett volna még egy kis videomemória a magasabb FPS-hez.

Tesztalanyunk a Total War: Warhammerben sajnálatosan lassabb volt eddigi versenytársainál; az RX 470-nél és a GTX 970-nél is gyengébb minimumokat tett le az asztalra. Bizonyossá vált, hogy ebben a shaderintenzív címben szükség van a nagyobb mennyiségű vRAM-ra, és az is látható, hogy az AMD kártyákat is szívesen fogadja a motor, ami nem csoda, hiszen támogatták a fejlesztését. Az öreg GTX 750 Ti-n és a több reinkarnáción átesett Radeon R7 370-en nem futott továbbra sem, így ők most is nulla FPS-sel neveznek az összesítésbe.

A szintén AMD-s Hitman alatt is megismétlődött az előbb látott forgatókönyv; az alkalmazott beállításainkkal alaposan izzadt a 3 gigabájtos GTX 1060, és lemaradt az AMD Polaris 10-esek és a GTX 970 mögött. Ez a játék szerencsére a két legrégebbi VGA-n is elindult, ahogyan az Ashes of the Singularity is.

A Rise of the Tomb Raider viszont az NVIDIA által szponzorált játék, a GTX 1060-ak jól is szerepeltek benne. Lassan azonban köztudottá válik, hogy a játék igencsak bőkezűen bánik a videomemóriával, és nem csak akkor, ha az elegendő mennyiségben áll rendelkezésre. Olyannyira erősen fennáll ez a jelenség, hogy míg tesztalanyunk WQHD-ben elmaradt, addig Full HD felbontásban felülkerekedett az RX 470-esen. Ennyit számít a plusz VRAM-mennyiség: hiába barátja adott játék az egyik cégnek, ha elfogy a memória, akkor csupán sok hűhó semmiért.

A kisebbik GTX 1060 hozzávetőlegesen olyan magabiztossággal vette a DirectX 12-es tesztcsokrot, mint nagy testvére, hiába az AMD egyre kevéssé hangsúlyos felségterülete ez. Itt leginkább a kisebb friss GeForce-okon látható jól, hogy azért az NVIDIA bizony nem keveset optimalizált a Pascalban a Maxwellekhez képest a DX12-es kódutak tekintetében, és eljutottunk oda, hogy DX12 alatt sem kell szégyenkezniük a zöld VGA-knak, ez mostanra bebizonyosodott. Azt persze ki kell emelnünk, hogy az explicit API-k esetében a fejlesztő sokszor külön optimalizált kódrészletet futtat az eltérő gyártójú GPU-k esetén, amit az ilyen címekhez folyamatosan érkező frissítések is ékesen bizonyítanak. Arra viszont most is figyelni kell, hogy ne adjunk nagyobb feladatot a VGA-nak, mint amivel megbirkózik, az erőforrásigényes játékokban érdemes inkább kicsit visszavenni a beállításokat.

Luxmark, CompuBench

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit a compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások. Itt a papírforma teljesült, szépen sorakozik a mezőny, a két GTX 1060 egymás mögött tanyázva, az őket megillető pozícióban helyezkedik el.

A CompuBench az egyik újdonság megújult OpenCL-es tesztcsomagunkban, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programokat futtatjuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő alkalmazás, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest azzal a különbséggel, hogy ez már egy dinamikus jelenetet használ. Ebben a két tesztben vegyesen dominálnak a GeForce-ok és a Radeonok, a két GTX 1060 egymáshoz viszonyítva arányosan szerepelt.

A Bitcoin számolásos tesztet például az első pillanattól kezdve szokatlanul erősen vették a zöld gyártó megoldásai közül a nagyobb Pascalok, noha azt tradicionálisan inkább Radeonokra szokás bízni e téren mutatott többszörös teljesítményük miatt. Valószínűleg nem egy algoritmust használnak ennél a programnál. Itt hátrébb került címszereplőnk, a teljes GPU-s GTX 1060-nál az aktív számolóegységek arányában volt lassabb. Érdekes, hogy ez a jelenség nem áll fenn a két nagy RX 400-as esetén, ott valami más okozhatja a szűk keresztmetszetet, ami arra is válasszal szolgálhat, miért nem húzott el a mezőnytől a Radeonok tábora.

Igazából nagy meglepetésre nem lehetett számítani a GPGPU-s tesztekben, hiszen a Pascal architektúra továbbra is a Fermi alapjaira építkezik, valamint általános számításban továbbra is igen erősek a GCN-es Radeonok, amennyiben elegendő számolóegységet vonultatnak fel (pl. az RX 480). Mondhatni minden a papírformának és nagyjából a bezsúfolt számolóegységek számának megfelelően alakult.

Tuning

Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a GTX 1060 3 GB grafikus kártya tuningban. A Pascal architektúránál megszokott módon, az MSI Afterburner alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak sajnos csak a gyári feszültséget jelentette, hiszen ez egyben a szoftveresen maximálisan adható feszültség. A VRAM-ot szintén alapfeszültségen hajtottuk, ennek állítására sem adott lehetőséget a program, míg a ventilátor fordulatszámát fixen 100%-ra tettük. A Power Limitet 109%-ra emeltük, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során. A teljesítménylimit növelésével a hőmérsékleti küszöb is kitolódott egészen 97 °C-ig, de megjegyezzük, hogy ezt lehet az előbbitől függetlenül is, akár alacsonyabbra is konfigurálni.

Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB Dual tuningja
Az ASUS GeForce GTX 1060 3 GB Dual tuningja [+]

Tuningolási kísérleteink során a grafikus chippel végül 1716 MHz-ig jutottunk (ez kicsit kevesebb, mint amit tuningos körképünkben a 6 GB-os GTX 1060-asoknál láttunk), ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható; ez azonban 210 MHz-cel több a gyári alapórajelnél, és nagyjából 14%-os többletet eredményez. A játékok futtatása során az így elért GPU boost órajel már többször meghaladta a 2 GHz-et, és nagyobb hajlandósággal tartotta is ezt a kártya, ami a magasabb áramfelvételi limit számlájára írható. A GDDR5 videomemória viszont csak pontosan 200 MHz-es valós órajelbeli emelést viselt el, amivel effektív órajele 8800 MHz-re nőtt, ez 10%-os emelkedés. Esetünkben egy kis feszültségtöbblet segíthetett volna, hogy a Pascalokra architekturálisan jellemző 2100 MHz-es boost órajel maximumot megközelítsük, amennyiben a magfeszültség növelhető lett volna. A tuningolt videokártyával az alábbi grafikonokon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt.

Mind a DirectX 11-es, mind a DirectX 12-es játékok gyorsultak a tuning hatására, de nem mindegyik esetben éri el a növekedés az órajelemeléssel arányos elvi értéket. Itt ki kell emelnünk, hogy ez azért történik így, mert általában a túlhajtás mértékénél arányaiban kisebb az elért többlet fps, ráadásul jócskán kiveszi belőle részét a nem megemelt teljesítménykeret is. Arra, hogy a TDP-emelés ellenére miért nem volt többletgyorsulás, csak az lehet a magyarázat, hogy valahol máshol is kialakult szűk keresztmetszet a VGA-n, a tuningra ugyanis semmilyen garancia nem vonatkozik, és minden egyes példány másként viselkedik a tuning során.

A szintetikus tesztprogramok nagyjából a várt gyorsulást eredményezték, szinte pontosan annyit, amennyit az órajelen emeltünk, nincs köztük meglepetésre okot adó eredmény, teljes mértékben a papírformát hozták.

Összességében a szintetikus tesztcsokorban és a DirectX 11-es címek alatt tuningolással meghaladtuk a 6 GB-os GTX 1060 erejét, még a feleannyi memória ellenére is, míg DirectX 12-ben ez már egyik cím alatt alatt sem teljesült, mert ezekben az alkalmazásokban a 3 GB és a nagyobb tesztelt felbontás miatt jókora hátránnyal indult a kisebbik GTX 1060.

Mivel nem emeltünk GPU-feszültséget, csak mérsékelten emelkedett a gép étvágya, de azért az alapórajeles 6 GB-os változatot túlléptük. Hiába toltuk följebb a TDP-limitet, ami nagyobb fogyasztási szabadságot ad a kártyának, a fogyasztás csak kevésbé nőtt, mint a megemelt órajelek és a teljesítménylimit együttes hatásából következne.

Összegzés

Összegzésünk során a GTX 1050 tesztje óta szétválasztjuk a Full HD és a WQHD felbontást, mert az átlag becsapóssá teheti a végeredményt. Az NVIDIA GeForce GTX 1060 3 GB a legtöbb esetben annyival lassabb, mint amennyivel kevesebb számolóegységet tartalmaz. Full HD felbontásra maximum beállításokkal is megfelel a legtöbb esetben, vagy csak a minimális látványbeli extrát adó effektekből kell egyet-egyet kikapcsolni. A WQHD felbontás már trükkösebb, itt a kevesebb VRAM miatt egy-egy játékra jobban oda kell figyelni, illetve a memóriazabáló címekben főleg a minimum FPS-ek csökkentek sokat a 6 GB-os változathoz képest.


[+]

A 3 GB-os GTX 1060 az a kártya, amelyik Full HD-ben fej fej mellett végzett az egy generációval régebbi GeForce GTX 970 és a konkurens üdvöskéje, a Polaris chipet hasznosító 8 GB-os Radeon RX 480 videokártyákkal. Modernebb architektúrájának köszönhetően nincs akkora minimum FPS-beli csökkenés sem, mint amennyit a maxwelles GTX 970 esetén tapasztalhattunk, illetve több helyen is a vártnál jobban teljesített a tesztalany. Az RX 470-hez képest mért előny tisztességes.

Az erőforrás-, de főleg VRAM-igényesebb 2560x1440-ben nagyobbra nőtt a differencia, jobban széthúzott a mezőny. Ha kicsivel is, de győzedelmeskedett a Radeon RX 480, és minimálisan jobb volt a GTX 970. Igen közel került, sőt a minimum FPS-ek tekintetében átlagosan már jobb is volt a Radeon RX 470. Mind a zöld, mind a vörös '70-es kártyának a plusz memória segített a létrán feljebb kapaszkodni.

Az Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual videokártyát a boltokban 75 000 forint körül lehet jelenleg megvásárolni, de kevésbé ismert gyártóktól, vagy kisebb felszereltséggel már 65 000 Ft körül is kifoghatunk egyet-egyet Geforce 1060 3 GB-ból. Mindez a kétszer ennyi memóriát és kicsivel erősebb GPU-t tartalmazó 6 GB-os modellhez képest kedvezőnek mondható, olcsóbb, mint amennyivel tesztalanyunk kevesebbet tud, de a 6 GB-osból több "extrásabb" típust is kiadtak a gyártók. Az egyenletbe csak a 4 GB-os Radeon RX 470 ára piszkít bele, ami 62 000 forintnál indul, 65 000 forintnál már temérdek kártya közül válogathatunk.

A teljesítmény/fogyasztás mutató ezúttal is remek, ahogy a Pascal architektúrával rendelkező összes testvérnek. A teljesítményszint szerinti eltérések tesztprocesszorunk állandó fogyasztását belekalkulálva lépnek fel, hiszen mi a teljes gépet mérjük. Mivel a 3 GB-os GTX 1060 csak alig fogyasztott kevesebbet gépestől, mint a 6 GB-os, teljesítménye viszont kisebb, így valamelyest romlott a komplett gépre vonatkoztatott energiahatékonyság. Így energiaéhes processzorunk is nagyobb súllyal esik latba, ezért a teljes rendszerre vetített arány elmarad a nagyobb étvágyú, de több fps-t is kipréselő, teljes értékű GTX 1060 mögött; vagyis összességében nem csökkent annyit a fogyasztás, mint az fps érték.

Az Asus videokártyája hibamentesen üzemelt a tesztelések során, sem az összeszerelési minőséggel kapcsolatban, sem a hűtés hangerejét illetően nem lehet panaszunk. A világítós extrák és a félpasszív ventilátorvezérlés hiánya a kellemes árcímke mögött jótékony ködbe burkolózik, nincs hiányérzetünk miattuk.


[+]

A középkategória éllovasa lett a GTX 1060, így van ez 3 GB-os testvérével is. Full HD felbontásra magas, sok esetben akár ultra beállításokkal is bőségesen elegendő, még a modernebb címekkel is megbirkózik. WQHD-ben kissé visszább vett beállításokkal a címek zöme azért elketyeg, de az MMO játékok még valószínűleg nagyobb felbontáson is elfutnak. Ha nem ragaszkodunk konkrét márkához, akkor szerencsés esetben könnyen találunk 65 000 forint körüli modellt. Ha preferált programjaink nem memóriaintenzívek, akkor egy kis tuninggal picit meg is haladhatjuk a GTX 1060 teljesítményét, kevesebb anyagi ráfordítással, így nem is kérdéses, hogy a kisebb anyagi keretből gazdálkodóknak, maximum 2560x1440-es felbontásig ajánljuk a 3 GB-os NVIDIA GeForce GTX 1060-at.


NVIDIA GeForce GTX 1060 3 GB videokártya

04ahgy

Az Asus GeForce GTX 1060 3 GB Dual videokártyát a Ramiris Europe Kft. adta kölcsön a teszthez.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés