Plate
A plate a kapcsolóknak hivatott stabilitást adni, miközben enyhíti a NYÁK-ra jutó terhelést, és nagy jelentőséget tudhat magáénak a gépelési érzetet, illetőleg hangot kiadó egyenletben. A keményebb, emellett merev (például acél, sárgaréz) darabok statikusabb összhatást nyújtanak a kevés/nem tapasztalható flex, plusz durvább bottom out révén, és magasabb tónusú hangprofil eléréséhez proponálhatók, míg a puhább, hajlékony társaik (például polikarbonát, POM) mélyebb vágányra tessékelik a hangzást, és dinamikusabb élményt borítékolnak. Ettől eltekintve egy puha plate-en is lehet erőteljesebb a bottom out, ahogy egy merev plate is közvetíthet egy fokkal "párnázottabb" ingert; sok függ az egzakt anyagminőségtől, tervezési sajátosságoktól és a mount típusától.
Sárgaréz ISO plate a Keychron Q8-hoz [+]
A hajlékonyságot és utózengést (reverb) mind NYÁK, mind pedig plate oldalról tovább lehet növelni a flex cutnak hívott perforációk kihelyezésével, de ha a tervezők túllőttek a célon (vagy a túlzott meghajlás és a sekély készülékház kombinációja miatt a fém fémmel történő érintkeztethetősége esetleges rövidzárlattal fenyeget), egy vagy több szivacsbetéttel "aládúcolhatjuk" a nyomtatott áramköri lapot.
Az átlagos vastagság 1,5 mm (POM-nál 1,6 mm), de akrilnál sokszor 5 mm-rel futhatunk össze (hogy ellensúlyozva legyen valahogy a törékenység), ám a kövérebb kivitel más anyagokkal is megvalósítható, elég csak megnéznünk mondjuk a 65 százalékos ZealPC Zephyrt, amiben 4,5 mm vastag, PVD bevonatos sárgaréz plate teljesít szolgálatot. Az 1,5-1,6 mm meghaladásának velejárója, hogy a plate jobban megfogja a kapcsolót, valamennyit mélyít a hangprofilon, és a leütéskor gerjesztett rezgések jobb elnyelésével gátat vet a vékonyabb plate-eknél potenciálisan előforduló utózengés létrejöttének.
Hirdetés
A plate szigorúan kötődik a gombok fizikai kiosztásához (tehát az US ANSI és ISO-k nem cserekompatibilisek, ahogy egy alsósoros Windows billentyűhöz kivágással nem rendelkező WKL ISO plate sem passzol egy HHKB-s motyóhoz), noha vannak univerzálisabb példányok is, amelyek több gombelrendezést támogatnak.
Egy feketére festett HHKB POM plate a Keychron Q60-hoz, a Keyboard Kustomstól [+]
Az épített, forrasztott switch-ekkel nyomuló tasztatúrák birodalmában találkozhatunk half plate-tel, ami az alfanumerikus klasztert nem szegmentálja, azaz gyakorlatilag – a módosítók kivételével vagy azokkal együtt – plateless hagyja azt, hogy abban a szekcióban ruganyosabb, puhább hatású legyen a gombokon való zongorázás. Ahogy azt korábban már elmondtuk, ha plate nélkül vagy half plate-tel építünk klaviatúrát, a Cherry MX kapcsolókat ajánlatos első körben forszírozni a versenytársaikéhoz képest vastagabb műanyag lábacskáik miatt.
A leggyakoribb anyagok:
alumínium: Ez nevezhető az alapértelmezésnek, van némi flex, de nem túlságosan sok. Az 5000-es sorozatú alumíniumból készült plate-ek hajlékonyabbak, mint a 6000-es vagy 7000-es fajtákból származók. Az integrált plate-ek szinte mindig ebből vannak, nulla vagy ahhoz közeli flexszel.
acél (akár rozsdamentes): Dél-Korea nagy kedvence, picivel több flexszel, mint az alumínium. Durva bottom out és magasabb hangszínt produkál, hajlamos a pengésre. Sok OEM gyártó szavazatát elnyerte, mert olcsó és könnyen megmunkálható, például a szimpla (vezetékes) Q-szériás Keychronokban is ez van (bár a kábelmentes Pro és Max família tagjainál áttértek a polikarbonátra).
sárgaréz: A 2017-es és 2018-as év slágere, könnyű vele dolgozni, és bár szubjektív, de elég mutatós, prémium hatást kelt. Karakterisztikára hasonló az alumíniumhoz, igen merev, ám a bottom out egy árnyalatnyival puhább, és azonos vastagsággal egy cseppet mélyebb, minimálisan halkabb hangzást helyez kilátásba. Idővel oxidálódik, ami elcsúfítja a vizuális összképet – ennek megakadályozásához nem árt valamilyen felületkezelést eszközölnünk.
vörösréz: Igen hasonló a sárgarézhez, de egy picivel mélyebb hangja van, és könnyebben szenved felszíni sérülést.
polikarbonát (PC): Lehet nagyon vagy kevésbé ruganyos, de az előbbi preferálandó. Puha bottom out, az egyéb műanyag plate-ek mintájára mélyebb hangtónus, és jó minőség esetén a legtöbb flexszel bír, ezen a téren csak a half plate vagy a plateless kivitel hozhat többet.
egyéb műanyagok (POM, PP, PE, ABS): Mélyebb és halkabb hangprofilt predesztinál az alumíniumnál, puhább bottom out és sok flex, de kevesebb, mint a polikarbonát család kellőképp rugalmas képviselőinél. Minél vaskosabb, annál alacsonyabb frekvenciájú hangot kelt, de a vastagság nem befolyásolja szignifikánsan a bottom out keménységét. Létezik még nejlon PA66 is, de nem valami elterjedt, és az utóbbi években nem nagyon lehet látni. Általánosítva a merevségi sorrend, legpuhábbtól/leghajlékonyabbtól indulva: jó polikarbonát < PP < PE < POM/ABS < rossz polikarbonát
szőtt vagy kovácsolt szénszálas kompozit (CF twill/CF forged): Merev, viszonylag durva, acélra hajazó, "letisztult" bottom out, de több flexet enged, mint az alumínium, és megemeli kapcsolóink hangerejét, mialatt picit üvegesebbé/"poppy-bbá", némileg "élénkebbé" varázsolja az akusztikai profilt.
FR4: Abból az anyagból van, mint a nyomtatott áramköri lapok, olcsóbb az előállítása, mint az alumínium plate-eknek, és azoknál több flexe, puhább bottom outja van, továbbá mélyebb hangot generál, de a semlegesnek mondható hangprofiljával kicsit elnyomja switch-eink "egyéniségét". Ez utóbbi tulajdonság egyes konfigurációkban megváltó erejűvé, míg másokban kerülendővé teszi.
akril: 2 mm-es vastagság alatt könnyen sérül és törik, hangzásra a merevebb/keményebb típusú polikarbonátra hasonlít, szerintünk nem igazán érdemes erőltetni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
