Bevezető, felbontás, képátló, képarány

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy perifériáink kiválasztásakor hatványozottan érdemes igényeinkre és a leendő felhasználási területre gondolnunk, hiszen ezek az eszközök szolgáltatják a kapcsolatot köztünk és a nyers vas között, ennek eredményeképpen pedig folyamatosan kapcsolatban vagyunk velük. Egyik korábbi írásunkban próbáltunk némi iránymutatással szolgálni a megfelelő egér kiválasztásához, most a monitorokra vetült a rivaldafény. A témakör komplexitása miatt cikkünket inkább csak egyfajta gyorstalpalónak szánjuk, nem pedig egy alfától omegáig, minden apró részletre kitérő digitális szakkönyvnek.

Első körben célszerű egy anyagi korlátot meghatározni, majd azt jó 10-20 százalékkal megtoldani. A viccet félretéve tényleg nem ajánlatos a kijelzőn túl sokat spórolni, mivel egyebek mellett a szemünk világa a tét. Felmerülnek a kérdések, hogy mire akarjuk használni? Filmezésre, netezésre, irodázni, grafikus munkához, netán játszani? Egyáltalán nem mindegy, mert minden célterületnek megvannak a saját fontos szempontjai, és az ennek megfelelő hardveres specifikációi.

Felbontás, képátló, képarány

Először is lássuk, hogy milyen felbontást szeretnénk operációs rendszerünk asztalán látni. Manapság az 1920x1080-as, azaz az 1080p vagy más néven Full HD tekinthető az abszolút minimumnak. Ennél kevesebb pixel megjelenítésére alkalmas modelleket már nem szabad erőltetni (nem is igen lehet már kapni újonnan ilyeneket, maximum egy igen régóta beragadt raktárkészletből szemezgetve), hacsak nem valamilyen vintage géphez keresünk alternatívát. A piaci sztenderd egyre inkább eltolódik a 2560x1440-es, úgynevezett QHD/WQHD/1440p felbontás irányába, és a 4K (3840x2160, 2160p) panelek is mind jobban és jobban elterjednek, bár még mindig a prémium kategóriát képviselik – ez kétszeresen igaz az 5K (5120x2880/5120x1440) modellekre.

Az elterjedtebb képátlók és képarányok összehasonlítása (forrás: imgur.com) [+]

Léteznek nem 16:9-es képaránnyal rendelkező opciók, ám ezeket általában kifejezetten specifikus esetekben keresik az emberek. A katódsugárcsöves (CRT) időkben főleg a 4:3-as arányt "nyúztuk", de ez mára kikopott a felhozatalból, bár vagyunk páran, akik néha visszasírjuk azokat az időket. 5:4-es megoldásokat még fellelhetünk, de nagyon szűk kört képviselnek, a túlnyomó többség számára érdektelenek, míg a 16:10-es arányt jobbára üzleti/grafikai orientációjú modellek szokták használni.

Az utóbbi években feltűnt, sokak által kedvelt, ultraszéles, 21:9-es képarányú lehetőségekről sem szabad megfeledkeznünk, mert ezek nem csupán a sokablakos munkát könnyítik meg jelentős mértékben, de számos játékban határozottan növelik a beleélési faktort a horizontálisan kiszélesedő látómezőnek köszönhetően (és a Blu-ray filmek zöme is ezt az arányt használja). Egy lábjegyzetet megérnek a közelmúltban feltűnő, 32:9-es, batár méretű képernyők is, melyek árukkal és szolgáltatásaikkal egy szűkebb réteg igényeit igyekeznek kiszolgálni (idén júniusban járt nálunk egy ilyen).

Fontosnak tartjuk még megjegyezni, hogy a monitorok úgy adják a legszebb, legtisztább, legélesebb képet, ha a natív felbontásukat használjuk.

Ha már szóba kerültek a játékok, javallott figyelembe venni a rendelkezésünkre álló alkatrészek erejét (processzor, RAM, videokártya) is, ugyanis hiába van 4K-s monitorunk, ha a konfigunk még 1080p alatt is nehezen birkózik meg a játszható frame rate értékek kiizzadásával (minél több a képpont, annál több nyers grafikus számítási kapacitásra van szükség). Persze ettől még fogunk profitálni a megemelkedett pixelszámból más felhasználási módok esetén, illetve ott van az is, hogy nem hátrány, ha kicsit "túlméretezzük" a kijelzőt (azt alapvetően mégiscsak ritkábban cserélünk, mint egyéb komponenseket), de azért érdemes ezt is belekalkulálni az egyenletbe.

Pixelszámok összehasonlítása 4K-ig (forrás: commons.wikimedia.org) [+]

Hozzátennénk még, hogy a legtöbb videointerfész egyelőre nem támogatja a 60 Hz-nél magasabb képfrissítést 4K/5K-ban (a DisplayPort 1.3/1.4 már igen, de az 5K még mindig felejtős; a HDMI 2.1 már tudja ezzel is a 120 Hz-et), és ha mindössze a 60 fps-t céloztuk meg ebben a tartományban, akkor is elég combos VGA-ra lesz szükségünk, és könnyen megeshet, hogy grafikai részletesség terén sem lesz kompromisszumoktól mentes a történet. Fogalmazhatnánk úgy, hogy modern játékokban a kimaxolt 4K@120/144 Hz-hez még kissé gyerekcipőben járnak a konzumer hardverek (a több GPU-s, ultra high-end konfigurációk kivételével, de egyrészt ezek egy vagyonba kerülnek, másrészt adódhatnak szoftveres gondok, vagyis nincs teljesen kolbászból az a kerítés).

Pixelszámok összehasonlítása kiegészítve 8K-ig (forrás: commons.wikimedia.org) [+]

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni (játéktól függetlenül), hogy ugyan preferenciáról van szó, de 27 hüvelyktől kezdve sok ember számára már kevés az 1080p, mert túl nagyok az egyes pixelek. Azt mondanánk, hogy ehhez a mérethez már legalább 1440p-s megoldások dukálnak, de persze lesznek olyan felhasználók is, akiknek még 34 hüvelyken is megteszi az 1080p – döntsük el magunk, hogy mi melyik csoportba tartozunk, és ha tehetjük, nézzünk meg néhány kijelzőt különféle felbontásokon, hogy gyakorlati tapasztalatokra alapozzuk voksunkat.

Az sem teljesen mindegy, hogy milyen messziről bámulnánk kiszemeltünket. Nagyjából 1 méteres távolságig még abszolút korrekt a leggyakoribb 24 (valamint 27 és az ultraszéles 29) hüvelykes képátló, de ha ennél távolabb ülünk a képernyőtől, már sokkal hívogatóbbak a 32 hüvelykes, netán még nagyobb példányok. Persze az is benne van, hogy ki hogy szereti (az esetleges fiziológiai hatásoktól függetlenül); egyesek 34 hüvelyket is 75 centiméterről néznek, mások meg 25 hüvelyket is majd' 1,5 méterről.

Az alap a 24 hüvelyk 1080p-vel, aztán igény és lehetőség szerint innen lehet felfelé építkezni, mindenesetre egy pár évig még ez sem lesz lázongva megvetendő. Kisebb monitort (esetleg kisebb felbontásút is egyben) akkor érdemes venni, ha alig ülünk a gép előtt, vagy valami nagyon speciális szándékunk van vele. Jelen pillanatban a mindenes "sweet spot" talán a 16:9-es 27 hüvelyk és 1440p párosa (még ha az ipar nagyon a 4K irányába igyekszik is terelni a népet), esetleg a 21:9-es 29 hüvelyk, 1080p+-szal. A 4K felbontásnak 27 hüvelyktől van igazán értelme, bár kisebb képátló esetén is akadhat haszna, mert az arra kényesek például szebb (több pixelből álló) betűket olvashatnak le a képernyőről.

A különböző méreteket itt tudjuk gyorsan összehasonlítani.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!