Gémer és RGB
2018 nem az innováció éveként fog bevonulni a történelembe, legalábbis akkor, ha a PC-s iparágat nézzük: 2017-hez hasonlóan továbbra is a marketinggel foglalkozó részlegek zsarnoksága alatt sínylődünk, a gyártók pedig többnyire a „gamer”, illetve az „RGB” szavak mágikus erejében bíznak a valódi K&F helyett.
[+]
De ne legyünk igazságtalanok: nem kizárólag arról van szó, hogy a komponensek és kiegészítők gyártói lusták vagy minket vesznek palira, sokkal inkább arról, hogy az IT piacon már évek óta zajló folyamatok az elmúlt pár évben jutottak el oda, hogy látványosan lecsökkentették a kisebb cégek számára elérhető lehetőségeket. Ha a piacot vertikálisan nézzük, akkor az alapot a legfontosabb részegységek – CPU, GPU, lapkakészlet stb. – gyártói képviselik. Úgy tíz évvel ezelőtt tőlük még szinte biztosan lehetett számítani évi legalább egy, minőségben és sebességben is érezhető generációváltásra, amelyre a következő szinten (alaplapok, grafikus kártyák stb.) tartózkodók építhettek, mindez pedig húzta magával a számítógépes eladásokat. Ennek következtében (is) a piac egésze is jobban állt, a vásárlók gyakrabban váltottak gépet, és így tovább.
Mostanra viszont egyre jobban látható az ITRS 2016-os jelentésében is olvasható folyamatok hatása: minden új processzor kifejlesztése jelentősen többe kerül, mint elődjéé, miközben az új platform előnyei egyre kevésbé kézzelfoghatóak. Remekül illusztrálja ezt legutóbbi tesztünk egy használt és egy új konfigurációról, melyben látszik, hogy egy pár éve vásárolt erősebb konfigurációt teljesen értelmetlen lecserélni egy hasonló árban elérhető mai középkategóriás gépre, mert az csak nagyon kevés területen tud csak újat mutatni. Így aztán már sokszor csak izzadságszagú próbálkozásokra marad energia, mint például a csak nagyon kevés területen értelmes Optane memória.
[+]
Az eredmény tehát az, hogy a legtöbb gyártónak nem igazán éri meg fejleszteni, hiszen új eszközök beszerzésében kevesen gondolkodnak – ezért aztán a fejlesztésre fordítható pénzt inkább a marketingre költik, meglovagolva és egyben hajtva is a „gamer” és „RGB” mániát, amely jelenségről egyébként már jó másfél éve is megemlékeztünk. Így fordulhat elő az, hogy a HyperX-nél az új Fury SSD újdonsága a világítás, vagy, hogy az ADATA kínjában már vízzel töltött csővel próbálja meg még feltűnőbbé varázsolni villogó memóriamoduljait. A fények sokszor nem is azért kerülnek már az alkatrészekre, hogy feldobják az egyébként vizuálisan valóban nem túl izgalmas számítógépbelsőt, hanem azért, hogy a külvilág felé a „profi játékos” státuszt közvetítsék. Elég feltűnő volt ez a Computexen, ahol RGB-fénnyel felszerelt gamer-széket, illetve hasonlóan színpompás fejhallgatóhegyeket, egereket és egérpadokat is láthattunk.
[+]
De hogy ne csak a negatívumokról beszéljünk, azért 2018-ban is volt szerencsénk kifejezetten jól sikerült komponensekhez: bár 2017 végén jelentették be, tesztre csak később kaptuk meg a Fractal Design Define R6 házat, amely számunkra az év legjobban sikerült kuckója lett. Ár/értékben alkotott igazán nagyot a Natec Genesis Thor 300 RGB billentyűzet, amely mechanikus is, RGB is és gamer is, de sokkal jobb annál, mint látatlanban számítottunk rá. Az árspektrum másik oldaláról érkezett a méregdrága Logitech G Pro Wireless, mely bizonyította, hogy igenis lehetséges játékra is használható vezeték nélküli egeret tervezni, ha lesz, aki megfizeti.
[+]
Hallatott magáról a bármit, csak RGB-t ne fejlesztések királya, a Noctua is, akik végre elkészültek egy évek óta csiszolgatott speciális ventilátorral, amely árát tekintve azért az osztrákoknál megszokott szintet hozza. De ne legyünk igazságtalanok: a cég idén már fokozottan figyelt a vékonyabb pénztárcával rendelkezőkre is, kedvükért jelentették be a Computexen a Redux hűtőt.
Tévék, tévék, tévék!
Áttérve a szórakoztatóelektronikára, az elmúlt év meglehetősen mozgalmas volt a tévés iparágban, amire lehet, hogy utólag Forradalami Időként fogunk emlékezni, de az is lehet, hogy a Nagy Dérrel-Durral Beharangozott Bukták Koraként tekintünk majd rá!
8K
Az mindenesetre biztos, hogy 2018 volt az első év, amikor nagyméretű 8K tévék kerültek piacra a Sharp és a Samsung jóvoltából. Az tény, hogy a korábban sosem látott felbontás rendkívül látványos, de kérdés, hogy van-e szükség a mindennapi használat során ilyen mértékű részletességre, tehát hogy például el lehessen olvasni a polcokon sorakozó könyvek címeit. Ráadásul egyelőre még 8K tartalom sincs túl sok, és bár most is forognak ilyen filmek, egyelőre a lejátszásuk is problémát okoz. Az első 8K műholdas tévéadás mindenesetre elindult Japánban, de ez valószínűleg önmagában nem oldja meg a problémákat. A gyártók mindenesetre a felskálázásban nagyon bíznak, tehát hogy a különféle speciális, akár mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vevő algoritmusokkal húzzák, javítják majd fel az alacsonyabb részletességű videókat – mindazonáltal eddig még nem nagyon láttunk olyan megoldást, amely erre a csodára valóban képes lett volna.
A Samsung 8K tévéje [+]
A piaci elemzők év elején nagyon bizakodóak voltak, és úgy vélték, hogy hamarosan szemmel látható mennyiséget adnak majd el a 8K tévékből, viszont év végére kiderült, hogy idén a jósolt mennyiség mindössze 20 százaléka talált gazdára, tehát minden jel arra utal, hogy egyelőre a nagyközönség még nem harapott rá az extrém nagy felbontású televíziókra. Talán majd jövőre, hiszen az új HDMI szabványnak köszönhetően egyszerűbbé válhat a kompatibilis eszközök csatlakoztatása, és a megfelelő környezet kiépítése. A jövő évben egyébként állítólag több gyártó is színre lép majd saját 8K televíziójával, például ha minden jól megy, befut az első 8K-s OLED tévé is.
Valódi LED, Micro LED
A korábban már megismert Micro LED technológiára épülő, akár nagyobb ingatlanokban is elhelyezhető valódi LED kijelzők is elkezdték idén hódító útjukat. A Samsung év elején mutatta be 146 hüvelykes, 4K felbontású, The Wall névre hallgató eszközét, amelyet elsőként a professzionális, üzleti szegmensben vitézkedő partnerek számára kezdtek el árulni, ám ősszel elkezdték az otthoni felhasználóknak szánt modellek forgalmazását is Ázsiában.
[+]
Micro LED kijelzőkben minden képpont mögött úgynevezett inorganikus (tehát nem szerves, mint az OLED-nél) anyagból készült fénykibocsátó diódák találhatóak, melyek mindegyike egyedileg vezérelhető, tehát külön-külön szabályozható a fényerejük, illetve akár ki is kapcsolhatók. Működési elvük hasonlít a plazmára és az OLED-re, viszont jelentősen eltér az LCD-től, hiszen itt a fény magukban a pixelekben keletkezik. Sikerült működés közben megtekinteni a The Wallt, és konstatáltuk, hogy képminősége remek, így a technológia abszolút élet- és versenyképesnek tűnik. Azt pletykálják, hogy jövőre újabb gyártók is színre lépnek Micro LED-es termékekkel, amelyek között lesznek kisebb, 100 hüvelykes képátló alatti darabok is Ha ez igaz, és sikerül jelentősen növelni a pixelsűrűséget, akkor a Micro LED komoly változásokat hozhat a televíziós szektorban.
OLED, QLED
2018-ban tovább folytatódott az OLED technológia térnyerése a televíziós univerzumban. Minden korábbinál több gyártó jelentkezett ilyen tévével, a választék pedig ennek megfelelően sosem látott méretet öltött. A kínálat a belépőszintű, szimpla modellektől a különféle extra funkciókkal felvértezett és/vagy különleges dizájnnal bíró készülékekig terjed. A képminőségen is sikerült javítani, köszönhetően az új képfeldolgozó processzoroknak, tehát az evolúció nem állt meg ebben a termékcsaládban. Az árak tovább csökkentek, és bár még mindig nem beszélhetünk kifejezetten olcsó készülékekről, azért az előrelépés szembeötlő. Ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog, aminek eredményeképpen tovább nőhetnek az eladások. Egyébként 2018-ban a várakozásoknak megfelelően minden korábbinál jobban fogytak az OLED televíziók: csak az utolsó negyedévben majdnem egymillió ilyen készülék talált gazdára.
LG E8 OLED tévé [+]
A QLED, azaz a kvantumpontos LED LCD képalkotási technológia is tartja még magát, főként a Samsungnak köszönhetően. Tovább csiszolták az eljárást, aminek eredményeként születhetett meg a már említett 8K televízió, illetve a 4K modelleket is érintették az újítások. Még nagyobb lett a fényerő, még pontosabb a színmegjelenítés, tehát itt is sikerült előrelépni képminőség terén. A technológia két oszlopa, a Samsung és a TCL is jelezte már, hogy tovább folytatják a fejlesztéseket, így várhatóan még jobb QLED tévékkel találkozhatunk 2019-ben.
Okostévé
Az okostévék frontján nem nagyon tudunk beszámolni forradalmi változásokról: mindenki tovább csiszolgatta, polírozta több-kevesebb sikerrel a már meglévő megoldását az LG-től kezdve a Samsungon, Panasonicon át egészen a Google-ig. Az idei év egyik újdonsága, hogy megjelentek a mesterséges intelligencia funkciók, azonban ezeknek az előnyeit Magyarországon egyelőre még nem nagyon vagy csak korlátozottan élvezhetjük.
Az alkalmazások között a tartalomszolgáltató alkalmazások, tehát a videók, filmek vagy zeneszámok elérésére szakosodott applikációk népszerűsége soha sem látott szintet ért el. Egyre több helyen tűnnek fel a hagyományos televíziós adások mellett reális alternatívaként, és semmi jel nem mutat arra, hogy ez a folyamat megállna vagy akár csak lassulna a következőben. Pláne, hogy egyre több az online streamen keresztül elérhető 4K HDR tartalom, és e tekintetben a "rendes" tévéadások jelenleg a netes szolgáltatások mögött kullognak. Itt kell megemlíteni viszont azt is, hogy az UHD Blu-ray formátum továbbra is tartja magát, sőt idén még némi növekedést is produkálva 350 millió dollárosra hízott a piaca. Az, hogy ilyen értékben találtak gazdára filmek és lejátszók, azt jelzi, hogy még egy darabig velünk maradhat a fizikai hordozókra építő 4K tartalomszolgáltatás.
Dráguló CPU-k és GPU-k!
Azért nem telt el az év izgalmak nélkül a CPU-k és a GPU-k frontján. Ezeket ismét felidézhetnénk, de valószínűleg minden olvasónk tisztában van vele, hogy milyen processzorok, illetve grafikus vezérlők jelentek meg. Egy dolgot azonban egész évben nem vizsgáltunk, mégpedig az árak kérdését, ami sajnos nem alakult túl jól.
Ha ki kellene emelnünk egy olyan, idén megjelent terméket, amely a kategóriájához mérten még kifejezetten pénztárcabarát is volt, akkor gyakorlatilag az asztali Raven Ridge SoC APU-kon kívül nem is tudnánk mást ide sorolni. Ezeket is csak azért lehet felhozni, mert az AMD kvázi ingyen adta a lapkán belül található integrált grafikus vezérlőt, elvégre az érintett modellek árát a bennük található processzorrésznek megfelelően határozták meg, miközben az IGP azért elég tempósra sikeredett a Ryzen 3 2200G és Ryzen 5 2400G esetében is. Ennek jelentőségét a világért sem akarjuk lekicsinyelni, hiszen rengeteg felhasználónak bőven elég az említett APU-k teljesítménye, de a némileg igényesebb rétegnek ez túl nagy vigaszt nem nyújt.
Az idei év talán egyetlen, kifejezetten jól árazott terméke [+]
Persze az elmúlt időszakban rengeteg szerencsétlen tényező közrejátszott a kellemetlen árazásban. A VGA-piacon ott volt a bányászláz, ami idén egyértelműen lecsengett, a CPU-k szegmensében viszont az Intel küzd kapacitásgondokkal, ugyanis nem sikerült időre biztosítani a 10 nm-es node elérhetőségét, így az új 14 nm-es termékek olyan gyártósorokat kötöttek le, amelyekre még ma is szükség van a CPU-k gyártásához. Ugyanakkor az egész kezd egy olyan folyamat lenni, aminek megvan a jól megmagyarázható oka.
Mind a CPU-, mind pedig a GPU-piacon történő fejlődés egyre nagyobb befektetéseket igényel. Itt nem tisztán az architektúrára kell gondolni, ez ugyanis az olcsóbbik része, a gondot a gyártástechnológia okozza. Utóbbi kifejlesztése extrém módon költséges, miközben a haszna is egyre kisebb. A gyártók számára ez óriási fejtörést okoz, hiszen csak úgy tudják kitermelni a következő generációs node-hoz szükséges költségeket, ha egyre több üzemet építenek, azokon belül pedig egyre több terméket gyártanak. Nem véletlen, hogy az Intel is bérgyártásra adta a fejét, önmaguktól ugyanis képtelenek lennének viselni azt az anyagi tehert, amelyet az újabb gyártástechnológiák kifejlesztése megkövetel. Már ma sem tudják tartani lépést a TSMC és a Samsung fejlesztési tempójával, így szükségük van a partnerekre, amelyek átveszik a teher egy részét.
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor minden gond gyökere a dráguló gyártástechnológiai fejlesztésekben keresendő, miközben az új node-ok már nem hoznak akkora előrelépést, amennyit régen jelentettek. Szintén nem segít, hogy a teljes piac lefedéséhez a korábbiaknál több lapkát kell tervezni, ami ugyan az architektúrák skálázhatóságát, illetve az erre való direkt tervezést figyelembe véve nem tűnik nagy dolognak, de az egyes lapkák elkészítése jelentős költség, rossz esetben akár a százmillió dollárt is meghaladhatja, hiába van meg a fiókban minden egyes részegység terve.
Az Intel chiplet koncepciója [+]
Az tehát, hogy drágulnak a CPU-k és a GPU-k, leginkább azzal magyarázható, hogy drágább lett őket megtervezni és legyártatni, a VGA-knál ugye egyéb komponensekkel is számolni kell, mint például a memória, amiből a legújabb szabványok szintén nem olcsók. Túl sok jó hírrel tehát nem szolgálhatunk a jövőre vonatkozóan, de annyi látszik, hogy az érintett cégek is dolgoznak valami megoldáson. Az egyik lehetőséges opciót jelentik a chipletek, amelyek segítségével elég csak a kritikus részegységeket megtervezni az új generációs node-okon, míg az amúgy nem igazán skálázódó lapkaterületek maradhatnak egy régi, viszonylag olcsó eljáráson. Ezzel gyakorlatilag két-három lapka megtervezése mellett egészen nagy piaci szegmenst lehet lefedni, ami anyagilag nyilván nem mindegy. Gondoljunk csak bele, hogy az Intel jelenleg nagyjából egy tucat lapkát tervez magának, hogy a PC-piacot ellássák.
Az árak lényegében nem igazán fognak csökkenni, ami valószínűleg sokaknak nem tetszik majd, de nem sokat lehet tenni ellene. A piac gyakorlatilag azt üzeni: megszoksz vagy megszöksz.
Abu85, elefant, Wombath
