Bemutató, tartozékok

A Noctua már jó ideje szinoníma a minőségi hűtésre, és ez a tény mit sem változott az új A szériás, NF-A12x25 PWM névre hallgató ventilátor érkeztével, amit a cég – hosszas fejlesztés után – még a tavalyi Computexen mutatott be, de csak nemrégiben került fel ténylegesen az üzletek polcaira. A gyártó szakított a specializációval: az új A széria univerzális jellegű, nincs külön kihegyezve légszállításra vagy statikus nyomásra. Míg az előbbi csoportba tartozó ventik a házhűtés megvalósítására ideálisak, addig az utóbbiakat bordára szokás szerelni az optimális teljesítmény elérésének érdekében. Most nem kell gondolkodóba esnünk, mert az új jövevény megtalálta az arany középutat.

[+]

A ventilátor érdekessége, hogy a kilenc lapát már nem üvegszálas polibutilén-tereftalátból (PBT) készül, hanem egy új, Noctua által megálmodott folyadékkristályos polimerből, a Sterroxból. Ez a kompozit lehetővé teszi, hogy az ominózus, áramlásgyorsító csatornákkal (Flow Acceleration Channels) felvértezett lapátok és a keret között mindössze 0,5 mm-es rés maradjon. A kisebb hézag azért örvendetes, mert a visszaáramlást csökkentvén "kényszeríti" a levegőt, hogy az egy irányba (előre) haladjon tovább, minek eredményeképp hatékonyabban tudunk fellépni az ellennyomással szemben és javul az eszköz hatásfoka. Az új anyag használatának előnye még, hogy jobb rezgéscsillapító effektust eredményez, és a lapát is merevebb, mint a PBT-elődök. Az egyedüli hátrány talán csak a nagyobb előállítási költségből adódó magasabb ár. A lapátok számának növelésének, valamint a kisebbre vett lapátszögeknek köszönhetően tovább javult a légszállítás – és a produkált zaj is csökkent még némileg.

A bal oldalon egy NF-P12, a jobb oldalon pedig az NF-A12x25 PWM és az ominózus 0,5 mm-es rés a lapátok és a keret között [+]

A keret AAO (Advanced Acoustic Optimisation) technológiával készült, aminek része a négy sarokban található, anti-vibrációs párnácska (ezek eltávolíthatóak, de magától értetődő okokból kifolyólag ez nem célszerű), a belső perem mentén kialakított "lépcsős" felépítés (Stepped Inlet Design, melyet először az NF-F12-es modellen alkalmazott a gyártó) és a keret belső felületén körbefutó mikrostruktúrás szerkezet (ISM, aka Inner Surface Microstructures, ami szintén az NF-F12-vel debütált); ezeknek révén jobb légszállítás és alacsonyabb zajszint érhető el.

A motor fém fedőlappal és SSO2 (self-stabilising oil-pressure bearing, ennek második generációja) csapágyazással van ellátva; ez egy olaj-alapú, fogyadékcsapágyas megoldás, ami egy hozzáadott mágnes mágneses mezejének segítségével támogatja a rotor tengelyének önstabilizációját, és ennek hatására ér el precízebb járást, illetve hosszabb élettartamot, mint a konvencionális megoldások. A második generáció esetén a mágnest közelebb helyezték a tengelyhez, így az erősebb mágneses hatást fejt ki rá.

Az A12-esből rögtön háromféle verzió is elérhető; PWM, FLX, és ULN. Az FLX ás az ULN fix fordulatszámot használ (2000 és 1200 rpm), míg a tesztlaborunkban is megfordult PWM-nél a négy tűs csatlakozó folyományaként ez szabályozható.

A doboz mélye számos apróságot rejt; négy, gumiból készült NA-AV2 rögzítőbakot, négy csavart, a megfelelő rezgéselnyelés (és a még jobb légszállítás) érdekében egy komplett gumikeretet vízhűtések számára, egy 30 cm-es toldókábelt, egy 4 tűs Y kábelt és egy LNA (Low-noise Adaptor) kábelt. Utóbbi használatával csökkenthető az adott alaplapi feszültséghez tartozó fordulatszám (tehát a fordulatszám-feszültség görbét a fordulatszám-tengellyel párhuzamosan lefelé mozdítja el), így nem csak a fixált feszültséggel operáló DC (direct current) vezérlést használó eszközöknél, de a PWM-es daraboknál is hasznát vehetjük. Akkor is jól jön, ha a PWM-es alanyunkat már csak DC-s kontrollerre tudjuk kötni, így örömmel fogadtuk meglétét a csomagban.

[+]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!