Aktív témák

• #52 Kosh Naranek tag

  2002-01-24 09:40:01 #52

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kosh Naranek

  tag

  Itt most szeretnék eloszlatni pár félreértést a hőmérséklet figyeléssel kapcsolatban.
  A prociknál ugye van 2 alapvető eljárás:
  
  1: külső hőfigyelés termisztorral (ilyen volt a PPGA és FCPGA foglalatok közepén levő érzékelő elem, ilyet alkalmaznak most a SocketA foglaltos prociknál, illetve az egész az Abit BX6 rev2.0 külső, vezetékes érzékelőjét is ide sorolhatjuk.
  
  2: belső, a prociba integrált hődióda (ala P4), ezt viszont az alaplapi chipsetnek támogatnia kell. Ez pedig nem ugyanaz követelményszinten, mint az eddigi biosz figyelő/beavatkozó eljárások. Elvileg a dióda rész benne van az Athlon XP-ben is, a beavatkozásért felelős rész viszont hiányzik a jelenlegi VIA/Sis/Ali chipsetekből, tehát gyakorlatilag nem támogatja semmi. Az AMD nem véletlenül javasolja egy külön áramköri egység beépítését az alaplapokra (de hát ez növelné a költségeket, szóval az alaplapgyártók részéről ''no way'').
  
  Most pedig vissza a lényeghez. Kijelzett hőmérséklet....
  Aki kicsit jártas elektronikában az tudja, hogy nincs teljesen egyforma alkatrész azonos sorozaton belül. Ez igaz a hőfigyelő termisztorokra is. Leegyszerűsítve mindegyiknek más a karakterisztikája (más sebességgel reagál a hőemelkedésre, nem pontosan mutatja a mért értéket stb.), magyarul van egy bizonyos elfogadott hiba tartománya (+/- x %), amin belül működik. Ez persze kompenzálható, ha a figyelést végző egység (jelen esetben bios) ismeri ezt a hiba tartományt és kompenzálja. Ehhez viszont fel kellene venni az adott termisztor karakterisztikáját (ami mindegyik esetén más és más). Viszont gondoljunk bele...ezek milliós nagyságrendben vannak beépítve az alaplapokba (gyártónként). Még a nagy alaplapgyártók (Asus, MSI stb) sem szokták az összes termisztor karakterisztikáját felvenni, erre a rendelési/gyártási határidők miatt nincs lehetőségük (másik oldal, hogy a költség hatékonyság miatt nem is akarják megcsinálni). Jó esetben szúrópróba szerűen egy szállítmány minden századik vagy ezredik termisztorát vizsgálják be.
  Tehát a vásárlónak 100:1-hez, esetleg 1000:1-hez esélye van arra, hogy az alaplapja jó hőmérséklet értékeket jelez ki.
  Szóval akik 37-41°C-os Athlon procikkal büszkélkednek, azok ébredjenek fel! Nem a proci ilyen hűvös, hanem a termisztor mér csúnyán a valós hőfok alá (és ez bizony a rosszabbik eset).
  A másik véglet az Asus mobóknál figyelhetők meg. Itt menetrendszerűen röpködnek az alapjárati 50-52 fokok és terhelés közbeni 58-65 fokok (itt a gyártó keze lehet a dologban, valószínűleg a bios biztonsági okokból kb. 5 fokot hozzáad a mért értékhez). Itt pedig a felhasználó hiábavalóan tépi a haját a mért érték láttán, mert a helyzet ennyire nem vészes (főleg az XP-nél).
  Aki a különböző hőfigyelő progikban látja a megoldást, annak felhívnám a figyelmét, hogy ezek vagy a biosból vagy a termisztorról olvassák le az értékeket (A bios pedig honnan kapja a hőmérsékleti adatokat? Na, honnan? Úgyvan, a termisztortól!). Tehát megint csak ott vagyunk, ahol a part szakad.
  
  Egyetlen megoldásként marad a tapizás, ez estben viszont a procimag belsejében uralkodó viszonyokra csak következtetni lehet.
  
  Tapizás: Ha a borda kézzel nem érinthető, akkor a hőmérséklete elérte vagy meghaladta a 45-50 fokot. Na, ilyenkor kell aggódni! Ebben az esetben a procifelszíne (a hűtő anyagától függően) 5-10 fokkal melegebb, amihez a proci belsejében újabb 10-15 fok járul (pl. aluminium esetén a borda és a proci felszíne között lehet nagyobb hőmérséklet különbség is, mint vörösréz esetén). Tehát rossz esetben a procimag hőmérséklete a 70 fokot is meghaladhatja.
  Ha a borda langyos, de a gép fagy és a bios túl magas értéket jelez, akkor pedig rosszul fekszik fel a borda (ez megint gáz).
  
  Ez jó hosszú lett.

Aktív témák