Világméretű megfigyelőhálózat épül
Tóth Balázs
2003. február 28., péntek 12:51
Az emberek többsége talán úgy véli, hogy a drágán megvásárolt számítógép olyan eszköz, amely a megfelelő - és szabadon kiválasztott - szoftverek segítségével képes bizonyos számításokat elvégezni. A felhasználó bizonyára saját maga szeretné eldönteni, hogy a PC milyen feladatokat végezzen el, és a lehetőségek skálája igen széles: a pénzügyi elemzésektől kezdve az internetezésen keresztül a zenehallgatásig bármi szóba jöhet. A legnagyobb szórakoztatóipari és számítástechnikai vállalatok azonban szeretnék kalodába zárni a felhasználókat, hogy mindenki csak az általuk 'megbízhatónak' ítélt hardvereket, szoftvereket és fájlokat használhassa.
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat a támogatásával
h i r d e t é s
Az orwelli terv technikai megvalósításának már nevet is adtak, ez a Trusted Computing Platform Alliance (TCPA). A szövetség 1999 októberében jött létre a Compaq, a HP, az IBM, az Intel és a Microsoft kezdeményezésére, de azóta több mint 150 vállalat csatlakozott hozzájuk. E cégek közös célja az, hogy egy fejlett harverelemekre és szoftverekre épülő, biztonságos és megbízható számítógépes platformot hozzanak létre. Elképzeléseik szerint a jövőben az összes hardver igazodni fog a TCPA előírásaihoz, míg a szoftverek terén a Microsoft által kifejlesztett Palladium (újabb nevén NGSCB, azaz Next Generation Secure Computing Base) fog gondoskodni a megbízhatóságról.
Ki lesz nagyobb biztonságban?
A TCPA rendszerében elsősorban azok a szoftverfejlesztők, kiadók, vállalatok és kormányok lesznek nagyobb biztonságban, amelyek dönthetnek majd a fájlok megbízhatóságáról. A felhasználók, az egyszerű alkalmazottak, a zenehallgatók - azaz a többség - még kiszolgáltatottabbak lesznek.
Galántai Zoltán egyetemi docens, a Privacy International jogvédő szervezet vezetőségének tagja arra mutatott rá, hogy a szerzői joggal foglalkozó törvények világszerte egyre inkább azt tartják szem előtt, hogy mi a jó a tartalomtulajdonosoknak (és a fogyasztók, felhasználók érdekeire ügyet sem vetnek). Az 1998-as CTEA (Copyright Term Extension Act) például további 20 évvel terjesztette ki az USA-ban a copyrightvédelmet, és a jogvédők most attól tartanak, hogy ha ez 2018-ban lejár, akkor újra ki fogják terjeszteni (és így tovább a végtelenségig). A TCPA ugyanennek a felfogásnak a műszaki tükörképe: itt nem a jog, hanem a technika az, ami kizárólag a ''hatalmon belül lévők'' érdekeit védi. Galántai kérdésünkre elmondta, reális veszélyt lát a TCPA-ban, hiszen ''azok az emberek, akik benyelték a Windowst, ezt is könnyen benyelhetik''.
Mindenre figyel a Fritz-chip
A TCPA beépített felügyelő- és jelentőrendszerrel látja el a jövő asztali számítógépeit, egy alaplapra forrasztott hardverkulcs képében. A PC bootolása közben az úgynevezett ''Fritz-chip'' ellenőrzi, hogy a számítógépben megtalálható hardverelemek a TCPA által elfogadottak-e, a szoftverek hitelesítettek-e és hogy a komponensek mindegyikének érvényes-e a sorozatszáma. Az irányítást innentől az operációs rendszer rendfenntartó szoftvere veszi át - a Windows esetében a Palladium.
A Fritz-chip képes egy harmadik félnek igazolást adni arról, hogy az adott PC alkalmas egy bizonyos DVD fogadására. Ezután a chip a kiadótól letölt egy kulcsot, amellyel az arra jogosult szoftverek képesek lejátszani a DVD-t, de a másolás szóba sem jöhet. (A megfigyelő chipet Fritz Holling dél-karolinai szenátorról nevezték el, aki fáradhatatlanul dolgozik a TCPA népszerűsítésén.)
A fájlcserének annyi
A szoftverfejlesztők, a film- és zenekiadók évek óta azt hangoztatják, hogy túlságosan elburjánzott az interneten az ''illegális'' fájlcsere, és (még több) pénzt szeretnének kapni a termékeikért. A TCPA tökéletesen alkalmas a digitális jogkezelésre (DRM, Digital Rights Management): olyan DVD-ket, szoftvereket, letöltéseket forgalmazhatnak, amelyeket nem lehet lemásolni. Ha valaki mégis ''biztonsági másolatot'' készít, akkor az interneten keresztül bármikor működésképtelenné tehetők a jogtalanul használt fájlok.
Az alkalmazásra lesz bízva, hogy milyen szabályok érvényesek az általa lejátszott fájlokra, a szabályokat pedig egy központi szerverről, a kiadótól tölti majd le a program. Ha egy vállalat úgy dönt, hogy egy CD meghallgatását csak tízszer engedélyezi, akkor azt egy gombnyomással elintézheti. Ross Anderson, a Cambridge Egyetem számítástechnikai laboratóriumának kutatója szerint az is elképzelhető, hogy a jövőben egy alkalomra szóló CD-t is lehet majd vásárolni, amelyet csak egy bizonyos napon - például valakinek a születésnapján - lehet lejátszani.
A korrupció és a bűnözés melegágya
A vállalatoktól és a kormányoktól kiszivárogtatott információkkal az újságírók semmit sem tudnak majd kezdeni, a számítógépük ugyanis nem fogja betölteni a titkosított dokumentumokat. A korrupt hivatalnokok így szinte bármit megtehetnek, nem kell félniük a lebukástól.
Az alkalmazottak is kényes helyzetbe kerülhetnek, ha egy rossz főnöki döntés miatt hibát követnek el. Egy munkaügyi perben úgysem tudják majd bebizonyítani igazukat, ugyanis vagy nem férnek majd hozzá a korábbi utasításhoz, vagy az időzárral ellátott dokumentum már rég letörölte önmagát.
Néhány funkciót a bűnözők is hasznosíthatnak: megoldhatják, hogy a kábítószer-szállítmányokról szóló táblázatokat csak a felhatalmazott számítógépeken lehessen olvasni, és az adatok minden hónap végén megsemmisüljenek. Ez megnehezíti a bűnüldöző szervezetek dolgát, bár a Microsoft tárgyal a kormányzatokkal arról, hogy a rendőrök és a kémek kapjanak-e hozzáférést a főkulcsokhoz.
Aki a Fritz-chip kulcsait kontrollálja, az Anderson szerint szörnyű hatalomra tehet szert. ''Ez a központosított kontroll olyan, mintha mindenkinek ugyanahhoz a bankhoz kellene járna, mindenkinek ugyanaz lehetne csak a könyvelője és az ügyvédje'' - írta Anderson.
Erősödnek a monopóliumok
A szoftverfejlesztő cégek megnehezíthetik a rivális cégek életét, mert olyan kulccsal titkosíthatják dokumentumaikat, amelyhez más szoftver nem fér hozzá. Így elképzelhető, hogy egy Microsoft Word dokumentumot más, konkurens szövegszerkesztővel nem lehet majd megnyitni. A legnagyobb hasznot az IT piacon már most is azok a cégek szerzik, amelyek sikeresen elterjesztettek egy platformot (mint például a Windows vagy a Word), és uralják az azokkal való kompatibilitást, így el tudják tenni a láb alól a konkurenciát.
Richard Stallman, a GNU szabadszoftver-kezdeményezés alapítója a TCPA rendszerét nem ''megbízhatónak'', hanem ''árulónak'' tartja, hiszen a tervek szerint a számítógépek szisztematikusan nem fognak engedelmeskedni a felhasználó utasításainak. Szerinte ez a rendszer a Microsoft Windows konkurenciáját jelentő nyílt forráskódú operációs rendszerek létét veszélyezteti, mert előfordulhat, hogy nem is futtathatjuk majd őket.
Keveset tehetünk ellene
Ha a rendszergazda nem konfigurálta a TCPA-t kötelezőnek, akkor adminisztrátori jogokkal ''nem megbízható'' alkalmazásokat is lehet futtatni. A Fritz-chip azonban a kalózmásolatokat így is figyelni fogja. Az első Frizt-chipeket valószínűleg néhányan fel tudják majd törni, de a második generációs lapkák már a processzorokba kerülnek.
A TCPA leírását 2000-ben tették közzé, és az Atmel vállalat már forgalmaz Fritz-lapkát. A lapka 2002 májusától az IBM Thinkpad noteszgépekben is megtalálható, valamint az X-box és a Windows XP is tartalmazott TCPA funkciókat (hardvercserénél újabb regisztráció szükséges, az eszközmeghajtókat hitelesíteni kell).
