Aktív témák

• #3914 sosnetwork újonc azigazforest #3905

  2010-08-31 19:52:05 #3914

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  sosnetwork

  újonc

  válasz azigazforest #3905 üzenetére

  A válasz hosszú de alapos pert nyer! Érdemes elolvasni végig és elmenteni.

  A kérdéses szerződési kikötések mögöttes jogáról tájékozódtam és az alábbi megállapításokkal tudok szolgálni.

  Előre kell bocsátanom, hogy a bejelentett követelés jogi álláspontom szerint nem alapos!
  
  Véleményem szerint a kérdéses szerződés az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló

  2000. évi CXVII. Törvény (Ügynöktörvény) hatály alá tartozik.

  Az Ügynöktörvény 1. § (1) bekezdése szerint „E törvény hatálya az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre (a továbbiakban: kereskedelmi ügynöki szerződés) terjed ki.”

  Az Ügynöktörvény 1. § (2) bekezdése szerint „ E törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult.”

  Az Ügynöktörvény 1. § (6) bekezdése szerint „E törvény alkalmazásában árunak minősül minden birtokba vehető dolog.”

  Az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó európai szabályozás kialakulása tekintetében kiemelést érdemel az a körülmény, hogy az 1986. december 18-i, a tagállamok önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 86/653/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) átültetését megelőzően hat tagállam jogrendszerében nem létezett a kereskedelmi ügynök jogállásáról és tevékenységéről rendelkező jogszabály, kizárólag a bírói esetjogban körvonalazódott a kereskedelmi ügynök jogviszonya. Ugyanakkor azokban az országokban is, amelyekben a kereskedelmi ügynökökre vonatkozó szabályozás már hosszabb múltra tekintett vissza, a kereskedelmi ügynöki tevékenység rendezése több tekintetben eltérő megoldásokat mutatott fel.”

  Az Ügynöktörvény szabályozás jellege c. fejezet a következőket tartalmazza:

  2. § (1) E törvény rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja.

  (2)Ha e törvény egyes rendelkezéseitől eltérést nem enged, a felek eltérő tartalmú megállapodása helyébe a törvény rendelkezése lép.”

  A különböző típusú ügynöki szerződéseket külön jogszabályok kisebb-nagyobb részletességgel szabályozzák. Így:

  - az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

  - az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,

  - a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

  - a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény,

  - az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet.

  E jogszabályok közös jellemzője, hogy e törvényhez mérhető teljességgel nem rendezik a szerződéses viszony szabályait, továbbá háttérszabályként általában a Ptk. megbízási szerződésének szabályai alkalmazandók. A törvény ezen a helyzeten változtat azáltal, hogy az ügynöki típusú szerződések háttérszabályává válik. A törvény szabályai ugyanis a közvetítői jellegű szerződések sajátosságait sokkal inkább tükrözik, s a speciális problémákat a helyzetre szabottabban kezelve jobban kielégítik a szabályozási igényt, mint a Ptk. megbízási szabályai, melyek sokkal általánosabbak. Természetesen a törvény a speciális szabályokhoz képest szubszidiárius, azaz csak eltérő rendelkezés hiányában alkalmazandó (1. § (5) bekezdés).

  A törvény lehetőséget ad olyan tartalmú kikötésekre, amelyek versenykorlátozó hatásúak. Ezért egyúttal rögzíti azt is, hogy az ilyen megállapodások érvényességének az is feltétele, hogy ne ütközzenek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) rendelkezéseibe.

  A BDT2003. 856. sz. jogeset szerint „A biztosítóval szerződéses jogviszonyban álló biztosítási ügynökökre alkalmazni kell az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezéseit.”

  A fentiek egy mondatban összefoglalható lényege, hogy szerződésének mögöttes joga az Ügynöktörvény, és az e törvényben előírtaktól érvényesen eltérni nem lehet.

  Így versenyt kizáró megállapodást sem lehet érvényesen kötni:

  Az Ügynöktörvény „Versenykizáró megállapodás” c. fejezetet a következők szerint rendelkezik:

  22. § (1) E törvény alkalmazásában versenykizáró megállapodásnak minősül az olyan megállapodás, amely a kereskedelmi ügynököt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni időre a kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza.

  (2) Versenykizáró megállapodás érvényesen csak írásban, legfeljebb a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre, külön díjazás ellenében, és csak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető.

  A törvény megengedi, hogy a kereskedelmi ügynöki szerződéshez olyan versenykizáró megállapodás kapcsolódjon, amely a kereskedelmi ügynököt a szerződés megszűnése utáni időre a szerződéssel azonos tárgyú ügynöki tevékenységében korlátozza. Ilyen megállapodás legfeljebb két évre, és külön díjazás ellenében köthető.

  ÖSSZEGEZVE a fentieket a küldött ügyvédi felszólítás érvénytelen rendelkezéseken alapul.

  [ Szerkesztve ]

• #3913 sosnetwork újonc azigazforest #3905

  2010-08-31 19:37:45 #3913

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  sosnetwork

  újonc

  válasz azigazforest #3905 üzenetére

  Érdekes dolgokat olvastam itt!

Aktív témák