Teszteredmények
Néhány mérés erejéig azt is megnéztük – ahogy azt már megszokhattuk –, hogy egymáshoz viszonyítva mit tudnak az alaplapok fogyasztásban, valamint hogyan kezelik a processzort, azaz milyen hatást gyakorolnak azok számítási teljesítményére az alábbi tesztkonfigurációban.
Alaplapok | ASUS Maximus IX Formula - (Z270 chipset, BIOS: 0701) ASRock Z270 Extreme 4 - (Z270 chipset, BIOS: L1.25) Gigabyte Z270X-Gaming 7 - (Z270 chipset, BIOS: F4k) MSI Z270 Gaming Pro Carbon - (Z270 chipset, BIOS: 1.23) |
---|---|
Processzor | Intel Core i7-7700K (4,2 GHz) EIST / C1E / C-state bekapcsolva; Turbo Boost bekapcsolva |
Memória | HyperX Fury 32 GB (4 x 8 GB) DDR4-2666 (HX426C15FBK4/32) DDR4-2666 beállítás, 15-17-17-35-2T időzítések |
Videokártya | NVIDIA GeForce GTX 1060 6 GB – Founders Edition (GeForce Driver 375.57) |
Háttértárak | OCZ Vector 180 240 GB VTR180-25SAT3-240G) – fw.rev: 1.01 Seagate Barracuda 7200.12 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
Processzorhűtő | Noctua NH-D14 SE2011 |
Tápegység | Seasonic Platinum Fanless 520 – 520 watt |
Monitor | Acer BX320HK FreeSync 4K (32") |
Operációs rendszer | Windows 10 Pro 64 bit |
A fogyasztás mérését most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk, de monitor nélkül. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük el. Azt várnánk, hogy a mezőny szépen egyben fog tanyázni, erre terhelve némileg eltérő eredmények születtek. Üresjáratban a különbség elenyésző volt, mind az alaplapok az új processzorokkal, mind az NVIDIA GeForce GTX 1060 kiváló energiagazdálkodással rendelkezik, az értékek kellemesen alacsony szinten maradtak.
A terhelt mérések alapján összességében a Gigabyte lapja volt a legtöbbet fogyasztó, az Asus pedig közvetlenül a nyomában lihegett, de érdemes pár szót ejteni a dolog hátteréről: ahogy fentebb is említettük, az alaplapok a gyári beállításaikkal szerepeltek a tesztekben. Az Asus és a Gigabyte négy mag terhelése esetén is a maximális turbót kapcsolja a CPU-ra, amennyiben a hőfokok ezt lehetővé teszik, az ebből adódó magasabb feszültség okozza a nagyobb felvett teljesítményt. Az ASRock és az MSI konzervatívabb beállításokat alkalmaz, így a terhelés hatására az áramfelvétel kevésbé ugrott meg. Érdekes megfigyelni, hogy az egy magot is éppen félig megterhelő Heaven benchmark alatt videokártyástól is alacsonyabb fogyasztást értünk el, mint amikor a Prime95-tel alaposan a lovak közé csaptunk.
Az egyes alkalmazásokban kapott eredményekben most sem láttunk túlságosan kiugró, számottevő különbségeket, de ez már jó ideje egyáltalán nem meglepő. Az alaplapok a tényleges teljesítménybe az Intel (és AMD) processzorok memóriavezérlővel és északi híddal való integrálása óta vajmi keveset szólhatnak bele, a minimális különbségek oka legfeljebb a rendszermemória eltérő paraméterezése lehet. Ahol a BIOS automatikus beállítása kissé agresszívebben bánik a másodlagos és harmadlagos RAM időzítésekkel, ott egy kis többletteljesítmény nyerhető.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!