Bevezető
Az első FM2+ foglalattal rendelkező alaplapok már tavaly nyár végén befutottak, bár az FM2+ tokozású Kaveri processzorok csak idén januárban jelentek meg. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az új foglalatba a korábbi Trinity, illetve Richland kódnevű APU-k is bepattinthatóak, azaz a visszafele kompatibilitás ilyen formában megoldott. Ezzel szemben sajnos az új FM2+ tokozású processzorok nem passzolnak a 2012 őszén debütált FM2 foglalatba, ergo aki tovább szeretne fejleszteni, annak mindenképpen szembe kell néznie az alaplapcserével. Öröm az ürömben, hogy jelen állás szerint a 2015 elején érkező Carrizo is FM2+ tokozást kap, így aki esetlegesen már tavaly beruházott egy FM2+ foglalatos alaplapba, annak várhatóan egy jó darabig nem kell cserélnie ahhoz, hogy abba újabb processzorokat illeszthessen.
Az FM2+ foglalat az elődhöz nagyon hasonló kivitellel rendelkezik, csupán az érintkezők kiosztása, illetve a műanyag színe változott, ami az AM3+-hoz hasonló, fekete (sötétszürke) külsőt kapott. Utóbbinak köszönhetően már ránézésre sem túl nehéz beazonosítani, hogy épp melyik foglalattal van dolgunk.
[+]
A lapkakészlet (FCH) nem változott túlzottan, bár ezen a téren már egy jó ideje meglehetősen szűkös fejlesztési potenciál áll rendelkezésre. A korábbi, 5-re végződő chipsethez képest csak a RAID meghajtó típusát cserélték le, amivel immáron egy SSD kötet esetében is elérhető a TRIM parancs.
[+]
Az A88X esetében maradt az összesen 8 darab SATA 6 Gbps kompatibilis port, így az alaplapok gyártói megspórolhatják az extra vezérlőt, ha az adott modellen az átlagos 6 portnál többet szeretnének elhelyezni.
Az FCH az Intel aktuális PCH-ihoz hasonlóan továbbra is a PCI Express 2.0 szabványt támogatja, illetve a natív USB 3.0 portok száma még mindig összesen négy darabban van megállapítva. A jövőben megjelenő újabb vezérlőlapkák valószínűleg éppen ezeken fognak változtatni a SATA Express támogatása mellett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
