Az X99-es platform
Augusztus végén érkezett meg az Intel legújabb asztali csúcs platformja, mely a már általunk is kipróbált Haswell-E processzorok köré épül. A korábbi X79-LGA2011 kettősének leváltására hivatott megoldás megújult foglalatot és lapkakészletet hozott, melyek az új processzorok, illetve a kor (és a közeljövő) igényéihez lettek szabva.
Hirdetés
A Haswell-E által hozott újításokhoz (pl. DDR4) már elengedhetetlen volt egy módosított foglalat, és ezzel együtt a lapkakészlet cseréje is. Előbbi a kissé furcsa, LGA2011-v3 elnevezést kapta, míg az X99 két ugrást sejtet az előd X79-hez képest.
Ennek ellenére az X99 PCH által nyújtott szolgáltatások inkább hasonlítanak a Z87/Z97 lapkakészletek funkcióihoz. A legnagyobb különbség a SATA portok számában rejlik, ami az X99 esetében összesen 10 darabra rúg. Bár a fenti diagramon nincs feltüntetve, de utóbbiak mellett a SATA Express, illetve az M.2 támogatása is megoldható, bár ezek nem igényelnek különösebb extrát néhány PCI Express sávon, illetve alaplapi UEFI támogatáson felül. A processzor legfeljebb 40 PCIe sávjának kiosztása többféle módon konfigurálható, így bizonyos alaplapok esetében akár az 5 x 8 kiosztás is lehetséges. A CrossFire és az SLI támogatása természetesen most sem maradt ki.
A foglalat ránézésre ugyan nem sokat változott, de a kiosztásokat és kivezetéseket módosította az Intel, amire elsősorban a DDR4-támogatás miatt volt szükség. Ezzel együtt talán célszerű lett volna még további három érintkezőt hozzáadni a 2011 darabhoz, így LGA2011-v3 helyett akár LGA2014 névre is keresztelhették volna a foglalatot.
Az érintkezők nagy része a négycsatornás memóriavezérlés miatt szükséges, ugyanis minden egyes csatorna kicsivel több mint 100 kivezetést kíván meg. Ezen felül még ott van a 40 PCIe sáv, mely szintén nem kevés, a tortára a habot pedig a QPI linkek teszik fel, bár ahogy említettük, ezek csak többprocesszoros konfiguráció esetében aktívak. Ennek ismeretében nem is csoda, hogy az ilyen foglalattal szerelt alaplapokhoz legalább nyolcrétegű nyák szükséges, ami igencsak megdobja ezen termékek előállítási költségét.
A processzor felőli érintkezőknél semmi különöset nem figyelhetünk meg. A szokásos SMD szekció középen helyezkedik el, ahogy azt a korábbi Intel megoldásoknál már megszokhattuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!