Hirdetés

Intel Z97-es alaplapok a felsőházból

Az Intel Z97 – bevezetés

Az Intel Haswell kódnevű processzora már lassan egy éve van a piacon, amivel együtt debütált az LGA1150-es foglalat és a Z87-es chipkészlet is.


[+]

A gyártó tick-tock elve szerint az új gyártástechnológia bevezetését először a már meglévő, aktuális mikroarchitektúrára alkalmazzák, ami elsősorban gazdaságosabb gyártást eredményez. A következő, "tock" lépcső ezzel szemben már komolyabb architekturális változásokat hoz a korábban bevetett csíkszélességben. A folyamat idáig nagyjából évente "kattant" egyet, de jelen állás szerint úgy fest, hogy idén bizonyos okokból késik az óra, ugyanis a 14 nm-es, Broadwell kódnevű asztali processzorok megjelenése csak valamikor az év utolsó negyedévében lesz esedékes.

Az Intel az így keletkezett kisebb űrt a Haswell processzorok frissítésével tölti ki, amivel jó néhány új modell bukkant és bukkan majd fel a piacon. A Haswell kódnévvel párban egyelőre marad az LGA1150-es foglalat is, ergo csak egyetlen dolog változik, mégpedig a lapkakészlet, melynek számozása immáron 9-cel kezdődik. Az új PCH generációra épülő alaplapok támogatni fogják a később érkező, 5. generációs "Core i" (Broadwell) processzorokat is.


[+]

Az új PCH-k egyetlen nagy újítása a PCI Express buszon keresztül kommunikáló SSD-k natív támogatása, azaz az M.2 és a SATA Express felületek jelenléte. Az új megoldásokban nincs különösebb ördöngősség, csupán a jól bevett gyakorlatnak megfelelően kiütöttek egy felesleges állomást (a SATA vezérlőt) a képből, amivel egy rugalmasabb, alacsonyabb késleltetésű, magasabb sávszélességű felületet hoztak létre. Az így kapott interfész gyakorlatilag teljesen megegyezik a szabványos PCI Express-szel, amire például a grafikus kártyák vagy bármely másik külső komponens csatlakozhat. Az M.2 és a SATA Express pontosan ugyanezt használja, de míg előbbi legfeljebb 4 darabot, addig utóbbi maximum két sávot képes az SSD-hez vezetni. Ezen felül az M.2 aljzatba illeszkedő SSD az mSATA-hoz hasonlóan kártyás kialakítású, míg a SATA Express a SATA-hoz hasonlóan egy kábelezett, 2,5"-os meghajtóban végződő megoldás.


[+]

A legfőbb különbség a szoftveres, UEFI oldalon rejlik, ugyanis az összes 97-es számozású PCH-val szerelt alaplap képes PCI Express felületű SSD-ről indítani az operációs rendszert, valamint az AHCI utódjának tekinthető NVMe protokoll támogatása is megoldott lesz. A Z97-es chipkészletek esetében az M.2 és SATA Express a PCH-ból kapja a PCI Express sávokat, egyelőre hivatalosan legfeljebb két darab 2.0-s szabványút. Ez megfelel az Intel ajánlásainak, de már felbukkant egy ezt megkerülő alaplap is, ami közvetlenül a processzor PCI Express vezérlőjéből vezet ki négy darab 3.0-s sávot az M.2 aljzathoz, ami így négyszer nagyobb sávszélességet kínál az ajánlott megoldáshoz képest. Természetesen mindez mit sem ér, ha az SSD vezérlője nincs erre felkészítve, hisz egy x1-es csatolójú, 2.0 szabványú grafikus kártya sem lesz képes magasabb sávszélesség kihasználásra, ha például egy x16-os 3.0-s slotba ültetjük be azt.


[+]

Maga a PCH nem sokban különbözik Z87-es elődjétől. A lapka továbbra is 32 nm-es gyártástechnológián készül, aminek köszönhetően területe meglehetősen kicsi. Ezen egység továbbra is csak PCI Express 2.0-nak megfelelő sávokat tartalmaz, melyből összesen nyolc darab áll a tervezők rendelkezésére. A hat darab natív SATA port természetesen ebben az esetben is 6 Gbps tempóra képes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés