Új hozzászólás Aktív témák

• #10211 Dißnäëß nagyúr #01758976 #10209

  Új Válasz 2021-02-06 11:16:04 #10211

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dißnäëß

  nagyúr

  válasz #01758976 #10209 üzenetére

  Ez jó, köszi !

  Az orsóshoz - jó cikk, de szerintem van pár dolog, amire nem hívja fel a figyelmet:
  Azt halljuk, amit rögzítettek. A mesterfelvételt (master tape) készítő magnó sok esetben csak pár méterre van az énekestől – vagyis nemcsak képletesen, hanem szó szerint ez van a legkisebb távolságra az eredetitől, térben és időben egyaránt.

  Nem. A mesterfelvétel a széfben van, és minden egyes évvel szarabb a minősége ahhoz képest, amit legutóbb lehúztak belőle DXD/DSD-be. De maradjunk a szalagnál. Ennek a második vagy harmadik generációs, másolásonként 3dB-vel romlott kópiája az, amit hallunk, jó esetben. Tehát ha vennék egy hígend orsóst és kéne rá egy hígend anyag a bótbó, az túl azon, hogy piszok drága, nem a mesterszalag lenne, hanem mester minusz 3, vagy mester minusz 6 débé.

  Nekem end júzernek ki tudja, mi jutna. Ki tudja, mit kapnék.

  A cikk dobálózik itt "mesterszalaggal", mintha mostantól egy orsóssal 8 milliárd embernek elérhetővé válna ez a fajta minőség, ha pénze van rá. De erről szó sincs. Ez nem olyan, mint az LP, hogy bemegyek a Media Markt-ba és XY LP újranyomást megveszem (ami még esetleg jól is sikerülhet, pedig divat ma mindent szidni, szar az új cső is, mert a gáz-csökkent NOS az jobb , satöbbi) és ez megy lényegében hifiben mindenhol majdnem, beleértve a NOS orosz katonai kondikat, a Nichicon Black Gate-eket, és még sorolhatnám. Szerintem nem minden szar, ami új, sőt.

  Visszatérve az orsósra, a cikk olyan előnyöket sorol fel mellette, amit a mindennapokban nem tudunk kihasználni. Tehát az elmélet messze kerül a realitástól. Fapaci talán, hozzáfér, ő készít dolgokat ha úgy van, de Te, én, akárki, csak úgy leemelünk a polcról, vagy online lekattintunk egy mittomén, legyen legegyszerűbb Dire Straits - Brothers in Arms-ot R2R-re, az megjön díszdobozban, kibontod, felteszed, befűzöd és rákenról, master quality ? Soha. Még azt sem tudod, ipari méretekben, amit a konzumer piac igényeinek kielégítése megkövetel ugye, hogyan készítenék el ezeket. Az első generációs master-t tuti nem koptatják, a második vagy harmadik gen-es master-ről kapsz egyet, ergo -3dB-3dB és talán újra -3dB, miközben hogy az igényeket még ennyire réteg termékeknél is kielégítsék, a másolási sebességben sem vagyok biztos, hogy realtime pörgetik. Inkább átkergetik a szalagot nagyobb sebességgel, és még azt is kinézem (lehet jobban is járnánk), ha az eredeti, első gen-es mesterszalagból alkotott DXD/DSD-ről kapnád Te a Te szalagodra az anyagot. Egy ki tudja milyen géppel, és annak DAC-ával (ami ASR-en akár szarul is mérődhet hehe, na jó nem hergelek senkit) De érted a lényeget ? Vagy én látok valamit rosszul ? Nem egy youtube előadást megnéztem Dr. Mark Waldrep-től, ő PCM fetisiszta (nem a redbookról beszélek, de még a DSD-t is szidja), de ettől eltekintve is igaza van - olyan aggyal és tapasztalattal hogya f*ba ne lenne - abban, hogy mennyi dinamika fér bele egy szalagba és mennyire messze van az a sokbites PCM vagy nagyfrekis DSD-től. Makó és Jeruzsálem esete. (Ez nem azt jelenti, hogy annyival szarabb is a szalag, hiszen imádja mindenki. Pont arról van szó, hogy MÁR A SZALAG IS csodálatosan tud zenélni nekünk, tehát ezek a digi formátumok ezt csak kiterjesztik elképesztő távlatokba).

  A mikrofont marha közel lehet helyezni egy full digi felvétel készítésekor is, és Bonhamnak nem csak a négynegyedbe becsempészett tripletjeit fogjuk élvezni, hanem azt is, ahol a zacsija dörzsöli a combján a szőrt, miközben dobol, de erre már nemigen lesz lehetőségünk.

  Én nem vagyok híve az orsósnak. Tudod, miért ? Mert azon kívül, hogy analóg, semmi egyéb nem jár vele, viszont szenvedés sokkal több. Nem pattog, nem érhető el rá anyag olyan könnyedséggel és mennyiségben, mint LP-re, nincs olyan szaga (más a szaga, de nem LP szag), a profi lejátszók egy dolog, hogy megveszed, aztán ki fogja és milyen gyakran szervizelni a szíjakat, fogaskerekeket, feszítőket stb.. benne ?

  Szvsz a zeneipar bajban van, lásd előző linkelésem, pláne az "öregek", a "régivágásúak". Hirtelen minden, ami R2R, high-end lesz, meg "mester"... régen meg Dunát rekesztettek velük (konzumer persze).

  Ez csak a pénzlehúzás újabb próbaköre, nem mondom, hogy az LP reneszánsza nem ugyanerről szól, de az LP-nek akkoris tökmás a varázsa. A hangja, a szaga, a pattogása, a monosított és emiatt mindkét oldalt egyszerre ütő mélyei, a RIAA-korrekció (és "dekorrekció"), a hatalmas borítók és jó esetben belecsempészett füzetek, kétoldalas kihajtható motyók.. Máááááás.

  Michael Fremer (Stereophile) azt mondja, már bizonyította számtalanszor, hogy az LP ha jól van tartva (beleértve a kíméletes, jól beállított lejátszást is, jó tű, nyomás, stb), kiszolgálja egy ember életét. Én erre szívesebben hallanék választ valakitől, most akar anyám a pincéből rám hagyni vagy másfél méter hosszúságú lemezt, az ő felnőtt és az én kamasz koromból. Kérdezte, dobja-e ki, vagy kell nekem, fele sajátja, másik felét apám otthagyta neki váláskor. Letettem a kanalat a vasárnapi ebéd közben és nagyon nagyon nagyon rondán kezdtem el nézni rá, értette, megmentette őket. Raktárban állnak állítva, alig várom, hogy végigmossam őket valahogy.. aztán indul a pörgettyű. (KALÁKA , Elton John, Tanita Tikaram, Isao Tomita, Black, úh a többit azt sem tudom mi..).

  -------------

  Szóval elnézést minden orsóstól, nem degradálni akarom a szalagot, mert hangra az LP inferior hozzá képest nyilván, hiszen szalagról készültek régen, ergo analóg reprodukció esetén csak rosszabb lehet, még vele indentikus sem (azt csak a digi tudja), de nem is ilyen oldalról közelítünk az LP-hez, annyira sajátos és más hang. Én az LP-t a színéért és a lejátszás mikéntjéért veszek (hangszínre gondolok), amit ez a meglehetősen kompromisszumos technológia megkövetel és biztosít.

  Biztosan csodásakat lehet orsóssal is hangulatozni és szeánszozni, meg hatalmas feeling révülten bármulni a sárga lámpafényben a fekete és fémszínű orsók forgását, vagy a VU meter ablakait, miközben jár az agyunk valami tökmás dimenzióban, de ezt a rengeteg macerát, amivel ez jár, nem vállalom be érte. Az LP töredék ennyi macera és könnyebben pótolható, lejátszója könnyebben javítható, meg inferiorsága ellenére is más hang. (Akkor is, ha a mai nyomatok jó részének forrása digitális és már egy redbook-ot megüt. Valahogy ezek is LP-sek, analóggá válnak, mikor lejátsszuk. Vagy inkább mikor préselik).

  Ha valaki egyszer orsózik előttem és dicséri, beállok a sorba. Marha jó cucc, feeling. De hatványozottan több macera hosszú távon. Meg mi az, hogy nem pattog ???

  Uff.

  Kígyó vére, béka hája, pók levedlett ruhája.. kondéromban lepke sül, kívánságom teljesül !

Új hozzászólás Aktív témák