- Vezetékes FEJhallgatók
- Milyen egeret válasszak?
- Hivatalosan is elkészült az NVIDIA App
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Házimozi belépő szinten
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Hogy is néznek ki a gépeink?
- Vezetékes FÜLhallgatók
- Milyen TV-t vegyek?
-
PROHARDVER!
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Janos250
őstag
válasz its_grandpa #22047 üzenetére
"Emlékeim szerint a deep sleep-et tesztelgetted"
Az nem én voltam!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
mindenes24
junior tag
Forrasztast kezdenek gyakorolni, van lenyeges kulonbseg a kulonbozo vastagsagu forrasztoonok kozott a forrasztas celja vagy targya szerint?
Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.
-
ViZion
félisten
válasz mindenes24 #22055 üzenetére
Van...
Egy példa: a nagyon vékonyat egy furatszerelt alkatrész beforrasztásakor nyomni kell, mint süket a csöngőt... Egy felületszerelt alkatrésznél a vastagabbal meg egyszerre forrasztasz meg 3 lábat, nem szerencsés, ha nem az a cél... De majd tapasztalod.Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
ViZion
félisten
válasz mindenes24 #22057 üzenetére
...meg kell fogni
Vannak vastagabbak is.
Itthon 0,8-tól indul a móka, van 0,6-os is, de azt alig használom. Ált. az 1,2-1,6 jó választás lehet. Rég nem vettem, biztos mondják majd, h hol kapni kis kiszerelésben.
Ha közelben vagy, akkor sztem pár féle 30-50 cm-es darabot tud bármelyikünk adni, h kipróbáld.Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
-
ViZion
félisten
válasz mindenes24 #22059 üzenetére
...ezt írtam fentebb.
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
JulianSinulf
senior tag
válasz mindenes24 #22055 üzenetére
Van aki tanítson?
Az ide vonatkozó IPC szabványokat ismered? A 610 a gyártásé, a javításét fejből nem tudom. Azt már rég kaptam. Jó, hogy javítok...A vastagság is számít, de sokkal lényegesebb az összetétel. Például az ólmos "mérgező", nem célszerű belélegezni. Az ólommentest sem. Egy szűrős elszívó hasznos tud lenni hobbira is. Melóhelyen mondjuk elfújásra állítottam, mert nem szív el semmit. Így viszont odébb kergeti a füstöt és nem lélegzem be közvetlenül.
Az ónoknak van folyasztószer tartalma is. Ez sem mindegy. Egy vastagabb ón általában többet is tartalmaz, mint egy vékonyabb. Százalékosan van meghatározva, szóval... Hogy neked mi jön be, ki kell próbálnod. Én az 1,5%-ost szeretem, mert nem hagy annyi koszt, könnyebb lemosni. Viszont ügyesebben is kell vele forrasztani, hogy szép legyen. Van, aki a 3%-ost szereti és koszosan is hagyja a panelt...
Melóhelyen 0,23 mm van a kofferomban, mert ezt nem használja mindenki és nehogy lába keljen. Vagy elhasználják. Nagyon sűrű lábú alkatrészekhez kell vagy nagyon kicsi SMD-hez.
Általánosságban 0,25 és 0,5 mm-t használunk. Utóbbi jó relékhez, ellenállásokhoz, kondenzátorokhoz, csatlakozókhoz amik THT-k. Vagyis furat szereltek. SMD alkatrészeknél a nagyobbakhoz, mint a nagy tekercs a táp körben, nagyobb diódák, ilyesmi. A vékonyabb meg minden egyébhez, ami ennél kisebb.Én itthon a 0,5 mm-est használom kábelekhez, egyebekhez. Van még 0,7 mm-es is az állványon, de azt nem szoktam használni. Ezek 3,5%-osak. A ládában meg van vastagabb, meg ólmos is.
Egy-két példa: DVI csati. A lábakhoz jó a 0,25, a szélekhez inkább a 0,5. VGA csati, a 0,5 teljesen jó. HDMI vagy DP csatihoz 0,25, bár oda a 0,23 inkább alkalmasabb lenne. Persze, ha csak beülteti az ember és már van ott ón, akkor meleglevegő
Itt egy táblázat méretekkel SMD-hez:
Az imperial szerint (kiállításokon úgy láttam, hogy ezt használják), 0201-es alkatrészmérettel is dolgoztam már, illetve egyes paneljainkon megtalálható. 01005-tel talán még nem, hacsak nem a mobiloknál úgy 14 éve. Szerintem a mostani paneloknál nem használjuk. -
ekkold
Topikgazda
válasz mindenes24 #22059 üzenetére
Általános célra furatszerelt alkatrészekhez 0,7mm, esetleg 0,8mm-es ón-ólom ötvözetet használok, ezzel gyorsan és optimálisan lehet haladni. SMD-hez ennél vékonyabbat: 0,3...0,5mm-es ónt használok.
Az ólommentes ónokkal készült forrasztások élettartama rövidebb, rosszabbul tűrik a rezgéseket és a mechanikai igénybevételt. Hajlamosabbak megrepedni a forrasztások, bizonyos körülmények között előfordul az "ónpestis"-nek nevezett jelenség, vagy az "ónbajusz" képződés. Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként. A 60%-40% ötvözet úgynevezett eutektikummá alakul, ennek az olvadáspontja mindkét ötvőző fémnél alacsonyabb.
Amúgy az ólom mérgezősége nagyban függ attól, hogy milyen formában találkozunk vele. A fémes ólom nem oldódik, nem szokott mérgezést okozni. Sok helyen a mai napig ólomcsőből van a vízvezeték, mégsem hallani tömeges ólommérgezésről. Az ólom akkor válik veszélyessé, amikor oldott formában találkozunk vele (pl. ólomakkumulátor esetében, az akkumulátorsavban oldott ólom) ilyenkor már kis mennyiség is komoly mérgezést okozhat - de a forraszanyag nem ez a kategória.
Még pár további infó: [link] számodra a második bekezdéstől lehet érdekes.http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/ https://www.hobbielektronika.hu/apro/index.php?u=1574
-
JulianSinulf
senior tag
válasz ekkold #22062 üzenetére
"Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként."
Erről érdekelne a forrásanyag. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy pontosan mikor is történt ez.
Jelenleg gyártásban mindenki ólommentes forraszanyagot használ. Ez alól csak pár dolog lehet kivétel.
Hozzáteszem, én sem szeretem. Nem véletlen ragasztották a telefonok prociját sem. -
nagyúr
válasz JulianSinulf #22063 üzenetére
Rákerestem az ónbajuszra, mert most hallottam először, és pont az első találat volt ez a cikk: [link]
-
ekkold
Topikgazda
válasz JulianSinulf #22063 üzenetére
....A Galaxy IV egy távközlési műhold volt, amelyet 1998-ban ónbajuszok okozta rövidzárlatok miatt letiltottak és elvesztek.....
....2005. április 17-én a Connecticut államban működő malomkői atomerőművet leállították egy "téves riasztás" miatt, amely a reaktor gőzrendszerében a nem biztonságos nyomásesést jelezte, amikor a gőznyomás ténylegesen névleges volt. A téves riasztást egy ónbajusz okozta, amely rövidre zárta az erőműben a gőznyomás vezetékeinek felügyeletéért felelős logikai kártyát...
[link]http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/ https://www.hobbielektronika.hu/apro/index.php?u=1574
-
mindenes24
junior tag
válasz ViZion #22060 üzenetére
Nem, smd-t irtal, amitol kezdokent meg tavoltartom magam.
Most az a lenyeg, hogy a lukakat szepen megtanuljam megtolteni es szep forrcseppeket csinaljak.
(Es mielott ujabb talalgatas indulna: a lukak kitoltese nem a husveti keszulodes miatt fontos.)Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.
-
LostMind
csendes tag
Sziasztok!
Kellene egy kis segítség, építenék egy ESP32+KY-038 sound sensor+buzzer riasztót. Viszont az a gond, hogy sehol sem találok összekapcsolási rajzot minimális kóddal ESP32+KY-038 kombinációval. Legnagyobb problémám, hogy még mindig nem tudom, hogy jól kötöm e össze a hang szenzort az ESP32-vel.
-
mindenes24
junior tag
válasz JulianSinulf #22061 üzenetére
Bocsanat a tobbiektol, csak egyesevel tudok valaszolni.
Arduinos dolgokkal kezdek foglalkozni, eloszor csak dugdosos breadboard-rol volt szo, majd lattam, hogy a forrasztast meg kell tanulni.
Igen, az elszivason gondolkozok, ahogy a nagyiton es a krokodilcsipeszes tarton is, de elobb gyakorlatban akarom megtapasztani, nekem mi a jo munkakornyezet.
Az univerzalis kutyuk (nagyito alatt a krokodilcsipeszes tarto) problemaja, hogy kell eleg hely, hogy a pakat tudjam mozgatni a nagyito alatt. Elobb ki kell tapasztalnom, mi all majd kezre, es mekkora hely kell, ha mindket kezemben van valami es meg par dolog van az asztalon.
Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.
-
ViZion
félisten
válasz mindenes24 #22068 üzenetére
furatszereltet is írtam, mindegy.
YT rengeteg videó van. Elszívó azért nem egy must have hobbi szintre, kinyitod az ablakot, kész. Meg nem kell fölé hajolni...[ Szerkesztve ]
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
-
Janos250
őstag
válasz mindenes24 #22073 üzenetére
Én már csak minimálisat forrasztok.
easyeda.com
Megszerkesztem, és legyártatom, kb 2 hét múlva itt van.
Utoljára 100*100 mm-es panelokat rendeltem, 5 db. volt 5 dollár.
Szinte hihetetlen ár.
Fog ám a fene forrasztani ennyi pénzért!
Persze az alkatrészeket ebbe is bele kell forrasztani, de az egészen más ügy, mint a vezetékezést is forrasztani.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
JulianSinulf
senior tag
válasz ekkold #22065 üzenetére
Itt sehol nem szerepel, amit állítottál: ""Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként."
Nem mindegy, hogy a valóság ez:
"Még az elektronika aranykorában ('70-es évek) rájöttek, hogy ha az ónhoz minimális mennyiségű (4%) ólmot adagolnak, könnyebben forrasztható az alkatrész, csökken az ón olvadáspontja és kicsivel rugalmasabb is lesz, azaz hosszabb távon fogja az alkatrészt tartani."Vagyis a műholdnak semmi köze ahhoz, hogy ólom került a forraszanyagba.
-
JulianSinulf
senior tag
válasz mindenes24 #22070 üzenetére
Lidl-ben időnként kapható harmadik kéz, nem drága, érdemes legalább egy olyat beszerezni.
A nagyítót én sosem használtam. Nem szeretek nagyító alatt forrasztani. A kábeleket és THT alkatrészeket nem is kell.
Ha nagyítani kell, akkor inkább egy nagyítós szemüveg. Ez is kapható időnként a Lidl-ben.
Bár szerintem, ha bemész egy elektronikai alkatrészboltba, akkor ott is össze tudod szedni.
Az elszívással is ráérsz akkor még. A füstöt el is fújhatod. Mert amúgy úgyis mindig az arcodba száll.Gyorsa barkácsdolgok forrasztásához nekem elég egy 20x20 cm-es tiszta terület, ahol már a harmadik kéz is áll. Az egyebek meg körülötte vannak, mint az elszívó, forrasztóállomás.
Ez bőven elég ahhoz is, hogy a vásárolt arduino-s kiegészítőkre ráforraszd a tüskesort, ha nem eleve forrasztottat vettél. Ehhez sem kell nagyító, csak jó szem vagy szemüveg.Amúgy nekem egy 120x60 cm-es asztalon van minden. Alsófűtéssel rendelkező meleglevegős forrasztóállomás, vákuumos ónszívó, elszívó 100-as csővel, némi alkatrész, fogók, csipeszek, óntartó és még pár egyéb dolog.
Érdemes egy normális forrasztóállomást választani.
Meg amiről még nem nagyon esett szó, viszont nagyban megkönnyíti a forrasztást, az a folyasztószer. Enélkül sok dolgot szenvedés forrasztani. Ilyen pl. a jack csatlakozók, dugók, aljzatok. Krokodilcsipeszek, melyekre forrasztani kell a kábelt. És egyéb nagyon sima felületek.
De minden másnál is jól jön. Sokkal szebben lehet THT alkatrészt is beforrasztani a helyére. -
mézespálinka
senior tag
válasz mézespálinka #22082 üzenetére
Szerk: hamarabb járt a kezem mint az agyam, megvan a válasz, tárgytalan.
-
Janos250
őstag
-
Janos250
őstag
válasz JulianSinulf #22078 üzenetére
"Nem mindegy, hogy a valóság ez"
Srácok!
Ezért szoktam mondani, hogy ha mi valamit másként tudunk, nem biztos, hogy a legjobb válasz azt írni, hogy az nem igaz, javasolom helyette inkább az "én úgy tudom", vagy hasonlókat.
Mert attól, hogy mi az egyik aspektust tudjuk, még létezhet más is.
Igen, a földi körülmények közötti forrasztásnál könnyebb bánni az ón/ólom ötvözettel, mert - mint általában az ötvözeteknek - alacsonyabb lesz az olvadáspontja, és más tulajdonságai is változhatnak.
Viszont az ónpestis, ismert jelenség: hidegben az ón egy másik módosulatba (kristályszerkezetbe) megy át, elporlad.
Azt én nem tudom, hogy a pici műholdat először tiszta ónnal (abban is van logika) forrasztották-e, de ha igen, akkor másodszorra már biztosan ötvözettel. Mellesleg nem is annyira alacsony az az átalakulási hőmérséklet, ha jól emlékszem (rég tanultam) valahol 10 és 20 fok között van. Ott még ugyan nagyon alacsony sebességgel, de a hőmérséklet csökkenésével begyorsul, és a folyamat autokatalitikus (önmagát katalizálja)
Azon lehetne vitatkozni, hogy melyik szempont a fontosabb, DE MINEK?
Ha adott dolgot több szempontból is lehet vizsgálni, akkor tegyük be a közösbe azt, amit mi tudunk róla, más meg majd beteszi, amit ő tud. Így leszünk mindannyian okosabbak!Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
JulianSinulf
senior tag
válasz Janos250 #22086 üzenetére
Ezért kértem forrásmegjelölést.
De, mint kiderült, a forrás sem azt írja, hogy azért került az ólom a forraszanyagba, mert tönkrement egy műhold.Az, hogy létezik ez az ónbajusz nevű jelenség, fogalmam nem volt.
Rengeteg panelt megröntgeneztem, de egynél nem tűnt fel az, ami az egyik képen is jól látszik.
Mondjuk mire mi átálltunk az ólommentesre, addigra a cikk szerint már nagyrészt kiküszöbölték.
És az sem mindegy, hogy milyen röntgennel, milyen beállításokkal vizsgálták. Egy beültetett panel esetén lehet, hogy ez az apró részlet már elvész. -
ekkold
Topikgazda
válasz JulianSinulf #22087 üzenetére
Ez csak közvetett ok. Magyarul nem közvetlenül a műhold miatt került bele az ólom, hanem azért, mert a sima ónból készült forrasztásokkal gondok voltak, úgy általában minden olyan elektronikában, amit kicsit hosszabb távra terveztek. A műhold, vagy az atomerőmű csak egy-egy példa arra, hogy a gyakorlatban is előfordultak és problémákat is okoztak ezek a jelenségek, tehát nem csak egy elméleti dologról van szó. Sajnálom ha ez nem így jött át.
Komolyabb eszközökben ma is használnak ólomtartalmú forraszanyagot (pl. orvosi műszerek elektronikái, repülőgépek).Az ón átkristályosodása miatt kialakuló ónpestissel úgy emlékszem 10C fok alatt kell számolni, de itt még lassú a folyamat. Az ólommentes forraszanyagok egyéb ötvözői (réz, ezüst, antimon, bizmut, stb..) ezt a folyamatot is (és az ónbajusz képződést is) lassítják, de a lehetséges ötvözők közül az ólom a leghatékonyabb.
Általánosságban az ólommentes forraszanyagokkal magasabb hőmérsékleten is kell forrasztani, mint az ólmossal, ami szerintem megintcsak inkább hátrány, mint előny.De felőlem mindenki azzal dolgozik amivel szeretne, vagy amire lehetősége van. Az otthoni hobbi használat szerintem nem akkora mennyiség, hogy környezetvédelmi vagy egészségügyi szempontból bármilyen jelentősége lenne.
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/ https://www.hobbielektronika.hu/apro/index.php?u=1574
-
JulianSinulf
senior tag
válasz ekkold #22088 üzenetére
A korábbi válaszomat is el kellett volna olvasni, mert én még mindig nem látom, hogy te hol látod, hogy a műholdaknak bármi köze lenne az ólom ónba kerüléséhez.
Az orvosi és katonai eszközökről én is úgy tudtam, hogy ólmos ónnal készítik. De ez sem feltétlen igaz.
Az orvosit mindjárt meg is nézem. Gyártunk egy eszközt, ami képes a szívet és a tüdőt is helyettesíteni. De szerintem ólommentes az elektronika. -
ViZion
félisten
válasz JulianSinulf #22089 üzenetére
"Gyártunk egy eszközt, ami képes a szívet és a tüdőt is helyettesíteni. "
hmm... milyen évet írunk? Vagy szakmaibb módon kérdezve: há'aszthogy?Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
JulianSinulf
senior tag
válasz ViZion #22090 üzenetére
Csak ideiglenesen, bár van olyan tápellátási opció, hogy elég kézzel tekerni és működik.
Tehát ez nem a szervezetbe van építve.
A hogyant nem ismerem pontosan, nem vagyok doki és a javítással sem én foglalkozom, így a tesztet sem ismerem.
Amúgy az is komoly, mert van egy tartály is folyadékkal.
Majd utánanézek, hogy megtalálom e a neten. Benne volt a hírekben is valamikor.Ólommentes forraszanyaggal van gyártva.
-
ViZion
félisten
válasz JulianSinulf #22091 üzenetére
OK, akkor nem hagyom abba a szivarkázást
Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy
-
ekkold
Topikgazda
Az lenne a kérésem, hogy a forrasztás témával menjünk át (aki még folytatni szeretné) a Hobbielektronika témába, mert ez itt az Arduino témában eléggé OFF, itt pedig maradjunk meg az Arduinoval kapcsolatos témáknál.
[ Szerkesztve ]
http://skory.gylcomp.hu/ http://www.skory.z-net.hu/ https://skori.hu/ https://skori.spacetechnology.net/ https://www.hobbielektronika.hu/apro/index.php?u=1574
-
Janos250
őstag
válasz JulianSinulf #22095 üzenetére
Erre nekem egy reklámoldal jön be!
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
nagyúr
válasz JulianSinulf #22097 üzenetére
A link nekem is jó, bár nálam is van reklámblokkoló...
-
#78522999
törölt tag
Sziasztok.
Csak egy elméleti kérdés.
Egy eszköz I2C kimenetének használatakor elég az SDA/SCL vagy kell egy GND is?Van egy eszközöm aminek megvan ez a két kivezetése, de egy másik eszközzel használnám aminek saját tápja van.
-
nagyúr
válasz #78522999 #22099 üzenetére
A GND-t mindenképp össze kell kötni a két eszköz között, mert i2c jelszinteket ahhoz képest kell értelmezni. Nem probléma a külön táp, a táp + lábát nem kell összekötni. De a jelszintek miatt érdemes tudni, mi az a két eszköz, amit össze szeretnél kötni, mert ha az egyik 5V logikát használ,a másik pedig 3,3V-ot, abból probléma lehet, a jeleket illeszteni kell.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest