Bevezető
Előzmények
Miután tesztlaborunkban a legerősebb AMD Ryzen 7 processzort górcső alá vettük, arra jutottunk, hogy ha a gyártó ezen az úton megy tovább és optimalizálja új platformját, jó alternatívát kínálhat a nem feltétlenül Intel termékpalettában gondolkodó felhasználóknak. Már abban az időszakban érződött, hogy a tesztrendszerünk megérett a felülvizsgálatra, majd átdolgozásra, aminek szoftveres főpróbája az X370-es alaplapok tesztje volt. A revizió egyik velejárója az lett, hogy minden addig vizsgált platformot újra kellett mérni, lehetőleg úgy, hogy stabil hátteret biztosítson az éppen aktuális platform.
Miért is fontos ez a teszt szempontjából? Mert az AMD az utóbbi hónapokban az alaplapgyártóknak két ízben adta ki frissített AGESA kódjait, melyek a felhasználókhoz BIOS-frissítésekben jutottak el, így hozzánk is, a legutóbbi épp a memóriakezelés stabilizálására jött ki, mely a tuningnál jól jött volna, de addigra mindent lemértünk.
az AMD Ryzen 5 1500X és 1600X gyári hűtésével [+]
Tesztünk főszereplőiről általánosságban
A már említett Ryzen beharangozó teszt részletesen taglalta a Summit Ridge lapka tulajdonságait, így elég arra kitérnünk, hogy a gyártó miképp alakítja ki asztali piacra szánt processzorait.
A Ryzen 7 család processzorai magórajelben, illetve a beállított TDP-limitben különböznek egymástól, míg a középkategóriába szánt Ryzen 5 szériában éltek a Zen magok letiltásával (négy, illetve hat mag maradt aktív a nyolcból), az 1400-as processzor esetében felezték az L3 cache-t is.
Ez annyit jelent, hogy alapvető tulajdonságokban nincs lényegi különbség a termékvonal processzorai között, például a magonkénti két szál futtatása a Ryzen 5 processzorokban is elérhető, amellyel előnybe kerülhet az Intel i5 processzoraival szemben, mivel náluk bevett gyakorlat a Hyper-Threading letiltása a középkategóriás CPU-kban.
[+]
Tesztkonfiguráció
A Ryzen tesztkonfiguráció (illusztráció) [+]
Összesen, mint látható, hat tesztplatformot vetettünk be, és hét alaplap szerepelt a konfigurációkban, melyek fogadták a vizsgálandó processzorokat. Ahol lehetett, egységesen alkalmaztuk a rendszer komponenseit, így az összes AM4-es Ryzenre az EK-XLC Predator 240 vízhűtés került, mivel tuningoltuk is őket, míg az Intelekre elég volt a Noctua NH-U12S SE-AM4 hűtő is. Az ugyanolyan típusú memóriára épülő konfigurációkba ugyanazokat a RAM-modulokat tettük, ettől csak a tuning kedvéért tértünk el. Mint a legutóbbi alaplaptesztnél is, VGA-ból kettőt használtunk: az alap méréseket, beleértve a fogyasztást is az NVIDIA GeForce GTX 1060-nal mértük, míg a játékokhoz a GTX 1080 Ti-t vetettünk be.
Hirdetés
Processzorok specifikációi, fogyasztás
| Processzor típusa | AMD FX-8350 | AMD Ryzen 5 1400 |
AMD Ryzen 5 1600 |
AMD Ryzen 5 1500X |
AMD Ryzen 5 1600X |
AMD Ryzen 7 1700 |
AMD Ryzen 7 1700X |
AMD Ryzen 7 1800X |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Megjelenés | 2012 | 2017 | 2017 | 2017 | 2017 | 2017 | 2017 | 2017 |
| Kódnév | Vishera | Summit Ridge | ||||||
| Tokozás | Socket AM3+ | Socket AM4 | ||||||
| Alap magórajel | 4000 MHz | 3200 MHz | 3200 MHz | 3500 MHz | 3600 MHz | 3000 MHz | 3400 MHz | 3600 MHz |
| Magok / szálak | 8 / 8 | 4 / 8 | 6 / 12 | 4 / 8 | 6 / 12 | 8 / 16 | 8 / 16 | 8 / 16 |
| Max. gyári memória-órajel | DDR3-1866 (DC) | DDR4-2666 (DC) | ||||||
| Turbo Boost v. Turbo Core | 4,1 GHz (8 magra) 4,2 GHz (4 magra) |
3,4 GHz (1 magra) | 3,6 GHz (1 magra) | 3,7 GHz (1 magra) | 4,0 GHz (1 magra) | 3,7 GHz (1 magra) | 3,8 GHz (1 magra) | 4,0 GHz (1 magra) |
| L1D/L1I cache mérete | 8 x 16 kB / 4 x 64 kB | 4 x 32 kB / 4x 64 kB | 6 x 32 kB / 6 x 64 kB | 4 x 32 kB / 4x 64 kB | 6 x 32 kB / 6 x 64 kB | 8 x 32 kB / 8 x 64 kB | ||
| L2 cache mérete | 4 x 2 MB | 4 x 512 kB | 6 x 512 kB | 4 x 512 kB | 6 x 512 kB | 8 x 512 kB | ||
| L3 cache mérete | 8 MB | 8 MB | 2 x 8 MB | |||||
| L3/IMC órajele (uncore/NB) | 2200 MHz | n. a. | ||||||
| Kommunikáció a chipsettel | HyperTransport (2600 MHz – 5,2 GT/s) |
x4 PCI Express 3.0 (opcionális) |
||||||
| Integrált PCIe vezérlő | nincs | 20 sáv (3.0) | ||||||
| Utasításkészletek | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, SSE4A, AES, AVX,, XOP, FMA4, FMA(3) F16C, BMI, TBM |
MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, SSE4A, AVX, AVX2, FMA(3), AES, SHA, CLZERO |
||||||
| Egyéb technológiák | APM, HTC, C1E, C6, EVP, AMD-V, IOMMU |
AMD-V, PTE Coalescing, IOMMU 2.5, Sense Mi Technology |
||||||
| Gyártástechnológia / feszültség (stepping) |
32 nm HKMG SOI 1,35 V (rev. C0) |
14 nm LPP FinFet 0,456 V (rev. 08F/1) |
||||||
| TDP | max. 125 watt | max. 65 watt | max. 95 watt | max. 65 watt | max. 95 watt | |||
| Tranzisztorok száma Mag mérete |
1,2 milliárd 315 mm² |
4,8 milliárd 195 mm² |
||||||
| Integrált GPU (IGP) | Nincs | |||||||
Mivel márciusi Ryzen 7 tesztünknél csak az 1800X állt még rendelkezésre, a mostani méréssorozatban pótoltuk a termékvonal többi, jelenleg elérhető processzorának lemérését is, és hogy a technológiai fejlődést is nyomon tudjuk követni, az AMD FX 8350 AM3+ foglalatú modellel is összevetettük őket.
| Processzor típusa | Intel Core i7-2600K |
Intel Core i7-3770K |
Intel Core i7-4770K |
Intel Core i7-4790K |
Intel Xeon E5-1660v3 |
Intel Core i7-6700K |
Intel Core i7-6900K |
Intel Core i7-7700K |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Megjelenés | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 |
| Kódnév | Sandy Bridge | Ivy Bridge | Haswell | Haswell | Haswell-E | Skylake | Broadwell-E | Kaby Lake |
| Tokozás | LGA1155 | LGA1155 | LGA1150 | LGA1150 | LGA2011-v3 | LGA1151 | LGA2011-v3 | LGA1151 |
| Alap magórajel | 3400 MHz | 3500 MHz | 3500 MHz | 4000 MHz | 3000 MHz | 4000 MHz | 3200 MHz | 4200 MHz |
| Magok / szálak | 4 / 8 | 8 / 16 | 4 / 8 | 8 / 16 | 4 / 8 | |||
| Max. gyári memória-órajel | DDR3-1333 (DC) | DDR3-1600 (DC) | DDR4-2133 (DC) | DDR4-2133 (DC) vagy DDR3-1600L (DC) |
DDR4-2400 (QC) | DDR3-1600L / DDR4-2400 (DC) |
||
| Turbo Boost v. Turbo Core | 3,5-3,8 GHz (4-től 1 magig) |
3,6-3,9 GHz (4-től 1 magig) |
3,6-3,9 GHz (4-től 1 magig) |
4,1-4,4 GHz (4-től 1 magig) |
3,3-3,5 GHz (8-tól 1 magig) |
4,2 GHz | 3,4-3,7 GHz (8-tól 1 magig) |
4,4-4,5 GHz (4-től 1 magig) |
| L1D/L1I cache mérete | 4 x 32/32 kB | 8 x 32/32 kB | 4 x 32/32 kB | 8 x 32/32 kB | 4 x 32/32 kB | |||
| L2 cache mérete | 4 x 256 kB | 8 x 256 kB | 4 x 256 kB | 8 x 256 kB | 4 x 256 kB | |||
| L3 cache mérete | 8 MB | 20 MB | 8 MB | 20 MB | 8 MB | |||
| L3/IMC órajele (uncore/NB) | magórajel | 3500 MHz | 3800 MHz | 3000 MHz | 4000 MHz | 2800 MHz | 4000 MHz | |
| Kommunikáció a chipsettel | DMI (5 GT/s) + FDI (az IGP-hez) |
DMI 2.0 (5 GT/s) + FDI (az IGP-hez) |
DMI 2.0 (5 GT/s) | DMI 3.0 (8 GT/s) | DMI 2.0 (5 GT/s) | DMI 3.0 (8 GT/s) | ||
| Integrált PCIe vezérlő | 16 sáv (2.0) | 16 sáv (3.0) | 40 sáv (3.0) | 16 sáv (3.0) | 40 sáv (3.0) | 16 sáv (3.0) | ||
| Utasításkészletek | MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, AES-NI, AVX |
MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2, AES-NI, AVX, AVX2, FMA(3) |
||||||
| Egyéb technológiák | EIST, C1E, C-states, Execute Disable Bit, Hyper-Threading, Quick Sync, VT-x |
EIST, C1E, C-states, Execute Disable Bit, VT-x,VT-d, Hyper-Threading |
EIST, C1E, C-states, VT-x, VT-d, Hyper-Threading, TSX-NI |
EIST, C1E, C-states, Execute Disable Bit, VT-x, VT-d, Hyper-Threading, TSX-NI |
||||
| Gyártástechnológia / feszültség (stepping) |
32 nm HKMG 1,251 V (rev. D2) |
22 nm Tri-Gate 1,15 V (rev. ??) |
22 nm Tri-Gate 1,05 V (rev. C0) |
22 nm Tri-Gate 1,14 V (rev. C0) |
22 nm Tri-Gate 1,02 V (rev. M0) |
14 nm Tri-Gate 1,233 V (rev. R0) |
14 nm Tri-Gate 1,03 V (rev. B0/M0/R0) |
14 nm Tri-Gate 1,284 V (rev. B0) |
| TDP | max. 95 watt | max. 77 watt | max. 84 watt | max. 140 watt | max. 91 watt | max. 140 watt | max. 91 watt | |
| Tranzisztorok száma Mag mérete |
995 millió 216 mm² |
1,48 milliárd 160 mm² |
1,40 milliárd 177 mm² |
2,6 milliárd 356 mm² |
1,75 milliárd 122 mm² |
kb. 3.2 milliárd 246 mm² |
n. a. | |
| Integrált GPU (IGP) | HD Graphics 3000 | HD Graphics 4000 | HD Graphics 4600 | Nincs | HD Graphics 530 | Nincs | HD Graphics 630 | |
Intel-vonalon négy platform Core i7 processzorait vizsgáltuk, hiszen érdekelt bennünket is, hogy a teszt főszereplői hogyan szerepelnek hozzájuk képest. A Xeon E5-1660v3 processzort a Core i7-5960X helyettesítésére használtuk.
Fogyasztás
A fogyasztás mérését most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk, de monitor nélkül. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük el. A platformokon engedélyezve voltak az egyes energiagazdálkodási funkciók.
Komolyabb terheléseket nézve a Ryzenek alapórajelen a mezőny alacsonyabb fogyasztású felébe kerültek, a legkisebb középkategóriás 1400-as nyerte meg ezt a képzeletbeli versenyt. Az R7 1800X tuning nélkül is csak a közepén van a mért értékeknek, az energiagazdálkodás fejlődése nagyon szembeötlő az FX-8350 teljesítményfelvételének tükrében. A versenytárs Intel asztali csúcsprocesszorainál nem volt tervezési szempont a terhelés során is alacsony fogyasztás.
Emelt órajelnél a felvett teljesítmény is megugrik, de érdekesség hogy a már említett FX szintjét csak a Ryzen 7 processzorok szárnyalják túl.
Teszteredmények I.
A tesztcsomag alapját az iparágban elismert és széles körben használt SPECwpc V2.0 workstation benchmark adta, melyben rengeteg ismert, népszerű program teljesítménymérésére adódik lehetőség. Ezek közül a 7-Zip, Blender, Handbrake, Maya, Python és a Luxrender benchmarkjára esett a választás, és ezt egészítettük ki további programokkal, a VeraCrypttel, a Cinebench R15-tel és a HWBOT x265 benchmarkkal. (A Ryzen 5 processzorok eredményeit pirossal, a Ryzen 7 termékvonal tagjait narancssárga színnel emeltük ki.)
Első öt tesztünkben a tuningolt Ryzen 7 processzorok szerepelnek az élen, ötből három esetben a 1800X, 1700X, 1700 sorrendben. Intel processzoraiból az i7-6900K tudott a közelükbe jutni, illetve a HWBot és a 7zip teszten első helyezést szerzett. A Ryzen 5 család tuningolva a középmezőnyben teljesített, alapórajelen kiépítéstől függően az alsó és középső harmadban. Az R5 1500X-et emelnénk ki, ami házon belül rendre maga mögött tudta a régi motoros FX-8350-et, az Intel i7 terméséből pedig a 2600K-t és a 3700K-t.
Teszteredmények I. folytatás
A LuxRender érzékeny a feldolgozó magok számára, de azon túl nagyon egyben van a mezőny, a sorrendet csak a mérési hibáhatáron belüli ingadozás befolyásolja. A Maya tesztnél fordult kicsit a kocka, ott meglepetésre az i7-47xxK processzorok végeztek az élen, ami azért is érdekes, mert az első mérések egyike volt a 4770K, míg az utolsó előtti a 4790K, több hetes eltéréssel. Az i7-7700K csak 0,6 fps-t veszített a tuningolt 1600X-hez képest, épp csak hogy nem Intel egyeduralom lett az élen.
A Python tesztnél egyértelműen az órajelfüggés volt megfigyelhető. A VeraCryptnél a várható AMD erősorrend állt elő, de sok Intel processzor került az eredmények alsó szegmensébe. Az Ryzen 5 1400 itt jelentősen ellépett a szokásos alsó négy helyről.
Teszteredmények II.
Játékokból négyet választottunk: két régebbi DirectX 11-es címet, a Crysis 3-at és a Tomb Raidert, illetve két újabbat, a DirectX 12-es Battlefield 1-et és a Vulcan API-t használó Doom Demót. VGA-tesztjeinkhez hasonlóan három felbontásban (1920x1080, 2560x1440, 3840x2160) végeztük el a méréseket. Ezeknél a játékoknál háromszori mérés átlagértékeit jegyeztük fel, a legalacsonyabb, illetve az átlag FPS-t.
A méréshez a Crysis 3 esetében a Fraps nevű programot vettük igénybe; a Map Canyon pálya egyperces szakaszán tartott a vizsgálat, miután megkaptuk az irányítást, és ugyanazt az útvonalat jártuk be. A Tomb Raider esetében a beépített benchmark-ot alkalmaztuk.
Játékbeállítások - Crysis 3
A Crysis 3 beállításai [+]
Játékteszt - Crysis 3
Játékbeállítások - Tomb Raider
A Tomb Raider beálíltásai [+]
Játékteszt - Tomb Raider
A Crysis 3 mérési eredményeiben AMD-vonalon a feltételezett erősorrend rajzolódik ki. Inteles vonalon volt pár érdekesség, a nálunk járt 7700K gyengélkedett, de ekkor még csak annyi tűnt fel, hogy a képkockaszám elmarad attól, amit várnánk egy idén megjelent, asztali piacra szánt zászlóshajótól. A Tomb Raidernél nagyon egyben volt a mezőny ezeken a beállításokon, a játékmotor vélhetően ennyit tud.
Teszteredmények II. folytatás
Észrevétel a Battlefield 1 és a Doom demo teszteredményei kapcsán
A több hetesre nyúló teszt következtében a Battlefield 1 és a Doom című játékok esetében némi problémát tapasztaltunk, ugyanis az előbbi játékot az Origin többször frissítette, míg az utóbbi esetben a Steam a demó verziót leváltotta a véglegesre a program, annak megvásárlása után. Ezáltal nem mindegyik processzor futott ugyanazzal a szoftververzióval. Az eredményeket ettől függetlenül közöljük, és ezek a fentiek tudatában értelmezendők, viszont az összegzésből a Battlefield 1 és a Doom című játékokat kihagyjuk.
Játékbeállítások - Battlefield 1
A Battlefield 1 és a Doom demo az OCAT (Open Capture and Analytics Tool) 1.0.0 verziójával került lemérésre, 20 másodperc a játék elején, amikortól már a grafikus motor fut.
A Battlefield 1 beállításai [+]
Játékteszt - Battlefield 1
Játékbeállítások - Doom demo
A Doom demo beállításai [+]
Játékteszt - Doom demo
Tesztsorozatunk ezen két játéka esetében, mivel friss címek, illetve mivel a Doomból legtöbbször a demó változatot használtuk, időről-időre jönnek olyan frissítések, amelyek hatással lehetnek a futtatási sebességre. Erre még rájön az is, hogy bizonyos platformokra nincsenek játékmotor-optimalizálások, mert elavultak, így van, amelyeknek nagyon fekszik az adott játék, és vannak tesztünk főszereplői, ahol a memóriakezelésben főleg tuning mellett van még lehetőség fejlődni.
Az eredmények ennek tükrében arra világítanak rá, hogy a modern játékokhoz a Ryzen processzorokban lévő potenciál kiaknázásához még további optimalizációra van szükség mind hardvergyártói oldalon, mind a játékkészítő csapatok irányából. De ha a WQHD, illetve 4K teljesítményeket nézzük, helyt állnak az erős i7 illetve az FX mezőny ellenére a Ryzenek itt is.
Összegzés
A következő diagramokon összegezzük a méréseinken alapuló tapasztalatainkat. A Ryzen 5 1600-hoz képest határoztuk meg a számítási teljesítményeket, méréseink kiértékeléséből a következőket láthatjuk:
A SPECwpc V2.0 workstation-VeraCrypt-Cinebench R15-HWBOT x265 benchmarkjainkkal Ryzen-téren beigazolódtak a várt eredmények, ha az AMD háza táján vizsgálódunk. A i7-7700K gyengébb szereplése lepett meg egy kicsit bennünket is, a nálunk lévő példányt kísérletként több lapban is újramértük.
Az összesítés nem tartalmazza a Battlefield 1 és a Doom eredményeket.
Játéktesztjeink összesített eredménye nagyon jól mutatja, hogy nincsenek nagy különbségek egy Geforce GTX 1080Ti kártyával megtámogatott rendszerben, de mégsem az imént látott sorrend köszön vissza. A játékok az a terület, ahol nem csak a processzorok képességei számítanak bele az eredménybe, hanem az is, hogy az adott platformra mennyire optimalizálták a bináris kódot, vagy esetünkben a memóriakezelés mennyire kiforrott.
Az összesítés nem tartalmazza a Battlefield 1 és a Doom eredményeket.
Az összesített számítási teljesítményben így a programcsokrunkban látható erősorrend köszön lényegében vissza, hiszen a játékok +/-5%-on belüli számítási teljesítménytartomány maximum kis eltérésnél módosítana a sorrenden. Összegezve az látható, hogy az AMD háza táján az FX-8350-et az új architektúra még a legkisebb középkategóriás processzorával is lényegében legyőzte, az Intel i7-6900K processzorához képest pedig jelenleg 4-6%-kal jobb a Ryzen 7 1700X-1800X párosa. A diagramból még az is kitűnik, hogy tesztünk főszereplői a nekik szánt kategóriában helyt állnak.
A számítási teljesítmény és a fogyasztás arányát nézve – melyet a Prime 95 mérés eredményei alapján számoltunk ki – a győzelmet a Ryzen 7 1700 processzora vívta ki, 100% felett már csak a Ryzen 5 1500X végez. Érdekesség, hogy 90%-os szint felett csak a Ryzen processzorok találhatóak meg, fogyasztást nézve tényleg nagyon jól sikerült a termékvonal.
Értékelés
Ryzen tuningpotenciál
Természetesen tuningoltuk tesztalanyainkat, a Ryzen 7 1800X 4,1 GHz-ig jutott el stabil működéssel, a Ryzen 5 3,9 GHz-et tolerált még jól, míg a többi Zen architektúrájú processzor 4 GHz-ig volt húzható. Az emelt órajelek mellé a GeIL EVO X ramokat használtuk 3200 MHz-en, illetve az 1800X esetében teszteltünk még Corsair Vengenance LPX memóriamodulokkal is, melyek 3000 MHz-re voltak hitelesítve.
Tapasztalataink azok voltak, hogy ahol az órajel volt fő szempont, jobb eredményeket kaptunk, de ahol a memóriatuning is szerepet játszott volna, ott voltak olyan esetek, hogy rosszabbul szerepelt, mint alapfrekvencián. Reményeink szerint a friss BIOS-szal már megoldódik ez a probléma is
Végszó
Hosszú évek után először láthattunk olyat, hogy AMD processzor felnő az Intel i7 termékek szintjére, a nyers ereje az Ryzen 7 családnak mindenképp megvan ehhez. A gyártó meg is tett mindent, hogy a középkategóriában is letegyen valami olyat az asztalra, amelyre a márkahű vagy éppen a költséghatékonyabb megoldásokat kereső vevőkör eladásokban is megmutatkozó módon reagál majd.
[+]
Összességében jók a tapasztalatok a Ryzen processzorokkal, idővel kiforrottabb lesz a támogatottsága is a platformnak. Fogyasztásban legyőzték a konkurenciát, hétköznapi használatot demonstráló tesztsorunkban derekasan helytálltak a mezőnyben, a játéktesztekben mutatkozott meg a platform kicsit még kiforratlan jellege. De ez nem azt jelenti, hogy az Intel ezen a területen jobb, vagy az AMD rosszabb.
Alapvetően tetszettek nekünk a processzorok, kettőt azért mégis kiragadunk ajánlott minősítéssel: a Ryzen 7 1700X majdnem ugyanazt tudja, mint a csúcsmodell, de jelenleg 40 000 forinttal olcsóbban, míg a Ryzen 5 1600X a kisebbik Ryzen 7-et fogta be a tesztek alatt elég sokszor, árban pedig közel 15 000 forinttal olcsóbb.
Ryzen 7 1800X
Ryzen 7 1700
Ryzen 5 1600
Ryzen 5 1500X
Ryzen 5 1400
Ryzen 7 1700X
Ryzen 5 1600X
Daywalker, Abu85, icon, wombath
