Aktív témák

• Jorus nagyúr

  #23 2022-04-09 20:38:50

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Jorus

  nagyúr

  Petőcz András - Szaladni szemben a széllel
  
  Hogy tudtam szaladni valaha!, szemben a széllel!,
  nekifeszülve a szélnek, kifeszítve a mellkasomat,
  mellkasomat a levegőégnek feszítve mondogattam,
  suttogtam magamban, magamban mondtam, hogy
  nem tudtok legyőzni, soha nem tudtok legyőzni engem,
  s megpirosodott akkor az arcom, ebben a nagy-nagy
  küzdelemben, az arcom megvidámodott, hála a szélnek,
  meg aztán úgy is éreztem, örökké élek, mindig lesz
  mindenféle élet körülöttem, és mindig lesz idő, azt
  hittem, soha nem lesz semmilyen időn kívüli korszak,
  jó volt, emlékszem, jó volt csatázni a széllel, háborút
  vívni mintegy, na, lássuk, ki az erősebb, mondtam
  akkor, suttogtam magamban, és elszántan, szemben
  a széllel szaladtam előre - - -
  ma már csak ritkán jön el
  ilyesmi pillanat, mondhatnám, sohasem, inkább csak
  szorongás van bennem, félelem, ahogy múlik az idő,
  valami megfoghatatlan rossz, pedig jó lenne futni,
  szemben a széllel, pazarolva a perceket, nagy-nagy
  lélegzetekkel rohanni valami ellen és valamiért,
  vagy éppen csak kicsi víz mellé guggolni, hideg
  és vak tócsára ócska papírból hajót ereszteni, amely
  lepkeként libeg, igen, talán ha egyszer még újra
  ott lehetnék, dacolva a széllel, valami tócsa mellett
  akár, még futnom sem kellene - - - részeg hajósként
  részeg hajóra ha szállnék, ismét, tudom, mindent, és
  másképpen is mindent, okosabban és lassabban is, hogy
  ne múljon az idő, s ne álljon el a szél soha, sohasem.

Aktív témák