Csúcslapka AMD köntösben: X370

Nem árulunk el titkot azzal, ha kijelentjük, hogy az AMD Ryzen processzorokhoz új alaplapra is szükség lesz, mivel hosszú idő után a gyártó foglalatot váltott. Felépítés szempontjából a AMD maradt a jól bevált PGA-ZIF megoldásnál, tehát továbbra sem tértek át az Intel-féle LGA tokozás-foglalat párosra, azaz a tűk maradtak a processzoron, nem kerültek át az alaplapon lévő foglalatba. Ami miatt mégis szükségessé vált a csere, az az érintkezők számának növekedése (1331 darabra), ebből fakadóan a foglalat mérete is megváltozott.

[+]

Szőrmentén megjegyeznénk, hogy az AMD-nél a váltás ellenére törekedtek a processzorhűtők kompatibilitásának megőrzésére, ami félig-meddig sikerült is. Az alaplapokra gyárilag felszerelt műanyag rögzítőkeretre felszerelhetőek az előző generációnál használt hűtők, ám ennek a műanyag rögzítőkeretnek az alaplapi rögzítési pontjai (a csavarlyukak távolsága) már eltérőek, így azok a hűtők, amelyeket közvetlenül az alaplapra kell felcsavarozni a műanyag keret nélkül, azok már nem használhatók. Pontosabban ez az elmélet, aztán majd látjuk, hogy a gyakorlat ettől lehet eltérő is!

[+]

A Ryzennel tehát kötelezővé válik a foglalatváltás, és ebből fakadóan az alaplapcsere is, melyekre egyúttal új vezérlőhidak is kerültek, ami alapvetően meghatározza az alaptulajdonságokat és ez kihatással van a tuningra is, tehát befolyásolja az árat és így a besorolásukat is. Az AMD három chipkészletet készített AM4 foglalathoz A320, B350 és X370 jelzéssel, melyek közül az utóbbi képviseli a csúcsot, tehát a legizmosabb, legtöbb szolgáltatást nyújtó deszkák, azaz tesztünk alanyai is e köré épülnek. Érdekesség, hogy maguk a processzorok is tartalmaznak egy integrált déli vezérlőhidat, amely mindig aktív, így a fenti három lapka ezt egészíti ki. Ugyanakkor A300/X300 néven lehetnek olyan, leginkább OEM-ek által kínált konfigurációk, amelyekről a küldő vezérlőhíd hiányzik, és csak a processzorban található egység képességeire lehet építeni.

[+]

Az alaplapokon lévő új chipkészletek lelkivilága kicsit bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, hiszen a Ryzen processzor a PCI Expressen és memóriavezérlőn felül rendelkezik USB vezérlővel és négy darab PCI Express 3.0-s sávból gazdálkodó tárolóvezérlővel is, ami M.2 csatlakozós PCIe/NVMe vagy SATA tárolóknak van fenntartva (összesen egyébként 24 sáv áll rendelkezésre, ebből néggyel kapcsolódik az X370 vagy a B350 és A320 jelzésű chipkészlethez), ez pedig alapjában képes lenne meghatározni egy alaplap felszereltségét. Éppen ezért a fenti, chipkészleteket boncolgató képpel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ezek részben ajánlások, az alaplapgyártók ettől eltérhetnek, és el is térnek, mint azt látni fogjuk.

[+]

Mire gondolunk? Például minden Socket AM4-es alaplap képes lenne Ryzen processzorral két VGA kezelésére, ha van rajtuk legalább kettő x16-os PCIe foglalat (az más kérdés, hogy csak x8/x8 sávokkal működnének), de egy A320-as deszka esetében erre nemigen lesz példa, a B350-nél pedig előfordulhat, mint ahogy elő is fordul a valóságban. A több VGA-s működéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy amennyiben fizikailag nincs akadálya két kártya használatának, úgy a CrossFire biztosan menni fog, viszont az egyes gyártók saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy az SLI-hez szükséges jogdíjat kicsengetik-e az NVIDIA-nak vagy sem. Az X370 esetében ritka lesz az olyan alaplap, amelyik ne tudná az SLI-t, de a lejjebb pozicionált B350-nél jellemzően csak a CrossFire lesz támogatott. Ugyanez igaz az USB 3.1 Gen2 portokra is, alapból kettőt támogat az X370, de a vállalatok előszeretettel használnak plusz külső vezérlőt, így ettől is eltérhetnek felfelé, valamint nem kötelező a SATA Express támogatása sem, de a lehetőség adott.

A tesztben szereplő alaplapok [+]

Jelen tesztünkhöz három darab alaplapot kaptunk, egyet az ASUS-tól, egyet a Gigabyte-tól, egyet pedig az MSI-től, mindegyiket X370 chipkészlettel. Ennek megfelelően a tesztalanyok felsőkategóriás modellek, erről tanúskodik az is, hogy ezen a szinten az ASUS a ROG, a Gigabyte az Aorus, az MSI pedig a Gaming szériában utazik. Annyit érdemes leszögezni a fair verseny jegyében, hogy az ASUS és az MSI versenyzői abszolút csúcsmodellek saját X370-es felhozatalukban, míg a Gigabyte, vagy ha úgy tetszik az Aorus-féle GA-AX370-Gaming 5 felett még ott a Gaming K7. Noha felszereltségben nincs köztük különbség, a tuningolhatóság terén tud némi pluszt nyújtani a legfelül elhelyezkedő modell.

ASUS ROG Crosshair VI Hero

Az ASUS Republic of Gamers, azaz ROG családot nyilván nem kell senkinek bemutatni, hiszen ez a gyártó csúcs hardvercsaládját tömörítő márkanév, ebből pedig sejthető, hogy a Hero a csúcskategóriába sorolandó – a ROG-on belül is az AMD-s vérvonal sajátjának számító Crosshair szériába, ami immár hatodik generációjánál tart.

[+]

A doboz és a benne fellelhető kiegészítők is tesznek róla, hogy érezzük a kényeztetést, amit a pénzünkért kapunk. A legszükségesebb kiegészítők (hátlap, SLI HB híd, SATA kábelek, CD, könyv) mellé kapunk Q-Connectort, ami a házhoz tartozó kábelek gyorsabb, egyszerűbb csatlakoztatásra szolgál, egy rakás ROG matricát, kábelekre aggatható matricát, 3D nyomtatott kiegészítők rögzítésére szolgáló csavarokat, és ami a képen nem látszik, egy poháralátét is lapul a csomagban. Itt térnénk ki a 3D nyomtatott kiegészítőkre, mely egyedülálló opció: az ASUS weboldaláról letölthetők különféle kiegészítők (M.2 foglalatra rakható ventilátortartó, kábeltakaró, kábelrendező, SLI híd takaró, hűtőrács stb.) tervei, melyek otthon (vagy ahol van) 3D nyomtatóval kinyomtathatóak és felszerelhetőek az alaplapra.

[+]

A ROG-os jellemvonások jól tetten érhetőek: fekete-szürke NYÁK, ugyanebben a színben pompázó foglalatok, Digi+ VRM hűtés hőcsővel támogatva, illetve az X370-as déli híd hűtése sem üt el, mindenhol tetten érhetőek a termékcsaládra jellemző nonfiguratív ábrák, jellegzetes vonalak. A hátsó panelre most is az alaplap aljáig húzódó takaró került, melynek funkciója részben mechanikai merevítés, részben ESD védelem, harmadrészt pedig díszítőelemként funkcionál.

[+]

Érdemes az alaplap részleteit jobban megfigyelni. A hűtő rögzítésére szolgáló keretet leszerelve látható, hogy az ASUS-nál duplán odafigyeltek a visszafelé kompatibilitásra, azaz bármilyen hűtő felszerelhető az alaplapra, ami az alaplapon AM3-nak megfelelő lyukosztást igényel, tehát nem csak a műanyag keretre felhelyezhető hűtőkkel kompatibilis ez az AM4-es alaplap. Ezt egyébként csak ez az alaplap tudja a teljes mezőnyből. Látható még a jobb felső sarokban található POST-Code kijelző, ventilátor és dedikált szivattyú tápcsatlakozó, DIMM foglalatok egyoldalú rögzítővel, előlapi USB 3.1 Gen 2 csatlakozó, illetve a tuningosok számára fontos, különféle feszültségek mérésére szolgáló pontok is ide kerültek.

[+]

Az alsó részen látható a SupremeFX-nek becézett hangrészleg, melynek alapját az ASUS igénye szerint optimalizált Realtek ALC1220 kodek adja, kiegészítve ESS Sabre ES9023P DAC-kal, TI RC4850 OP-AMP-pal. Jobbra tőle az elmaradhatatlan, kiszerelt állapotban használható dedikált gombok (bekapcsoló, reset stb), tovább haladva jobbra pedig újabb vízhűtést támogató részlegbe botlunk, ahol vízhőmérő és áramlás szenzorokat lehet csatlakoztatni, továbbá itt kapott helyet az RGB világítás külső csatlakozója is. Apropó, világítás, az alaplap természetesen Aura Sync kompatibilis és jutott rá bőven RGB világítás, méghozzá a chipkészlet és a fenti paneltakaró borítható fényárba, különféle effektekkel.

[+]

A tároló részlegen nyolc darab SATA 6 Gbps csatlakozó látható, illetve a képen kivehető az SSD-k számára fenntartott M.2 foglalat is. A PCI Express foglalatokra is érdemes egy pillantást vetni, a VGA-k fogadására alkalmas slotok masszívabbak, fém erősítést kaptak.

[+]

A hátoldali kivezetések nem sok extrát tartogatnak első látásra, és nem is sorolnánk fel mindet, hiszen a kép alapján egyértelmű, miből mennyit kapunk. Ami érdekes lehet, az a BIOS Reset kivezetett gombja és a Type-C USB aljzat, valamint a belül aranyozott jack audiokivezetések. Ha jobban megnézzük, van még egy M.2 foglalat elrejtve az említett gombok és a jobbra tőle lévő USB blokk között. Ez a slot dedikáltan Wi-Fi kártyákat fogad, ez azonban nem része a csomagnak, viszont az ASUS tervezi, hogy piacra dobja a Wi-Fi-s változatot.

[+]

Az ASUS-nál sokat foglalkozhattak az UEFI-vel, melynél a ROG vörös-fekete-fehér színei dominálnak. Irgalmatlanul sok és aprólékos beállítást kapunk ezúttal is, legyen szó tuningról vagy a hűtési házirend egyedi konfigurálásáról, ezért ezeken nem mennénk végig. A felület jól áttekinthető, kellően informatív, így a kezdők sem fognak eltévedni benne, a tuningosok pedig biztos találnak maguknak csemegét.

Hirdetés

Gigabyte Aorus GA-AX-370-Gaming 5

A Gigabyte az utóbbi időben egyre jobban nyomja saját gamer brandjét, mely Aorus névre hallgat, és olyannyira próbálja elkülöníteni, önállóvá tenni, hogy a Gigabyte márkanevet is teljesen mellőzi ezen termékeinél (vagyis majdnem, a BIOS-ban majd találkozunk vele), épp ezért mi is így fogunk tenni. Apró érdekességként megemlítenénk, hogy a termék neve az egyiptomi isten, Hórusz nevéből jött, de a kezdő H-t felcserélték A-ra, ami az "A" minőségű termékre utal, vagy legalábbis próbál (de lehet, hogy az is közrejátszott, hogy így az ábécésorrendben az ASUS elé kerül). Az embléma is erre alapoz, Hóruszt ugyanis gyakran sólyomfejjel és embertesttel, vagy pusztán sólyomként festették le, így az Aorus termékek emblémája is egy sólymot idéz.

[+]

Rátérve a termékre, illetve a csomag tartalmára, az alaplapon kívül megtaláljuk a szokásos kiegészítőket (SATA kábelek, SLI HB híd, hátlap, leírás, CD), továbbá a házhoz tartozó kábelek könnyebb csatlakoztatására szolgáló G-Connectort, két hőmérő kábelt, kábelkötegelésre szolgáló tépőzáras szalagokat, egy RGB LED szalag hosszabbítókábelt és némi matricát.

[+]

Az alaplap felépítése letisztult, egyszínű fekete NYÁK jellemzi, fehér I/O- és audiorészleg takaróval, fekete VRM és X370 chipkészlet hűtőbordákkal, melyek egy kis optikai tuningot is kaptak.

[+]

A foglalat körül letisztult képet látunk, tízfázisú VRM-mel. A memóriafoglalatot és annak környékét érdemes inkább jobban szemügyre venni, itt vannak az érdekes dolgok. Ide száműzték a bekapcsolásra, resetelésére szolgáló gombot, egy BIOS beállítások törlésére szolgáló és egy OC gombot is. Ami még érdekes lehet, a fémmel erősített DDR4 foglalatok, melyek között a műanyag kitöltés valóban dísznek van, alatta ugyanis LED-ek bújnak meg. Ugyanez a funkciója 24 tűs alaplapi tápcsatlakozó mellett-előtt látható átlátszó műanyagnak, mely szintén a LED-ek fényét szórja szét.

[+]

Alul látható az audiorészleg, melynek alapja szintén a Realtek ALC1220 kodek és van külön fejhallgató-erősítő, amelyekből kettőt is kapunk, külön a hátlapi és külön az előlapi kivezetéshez, az egészre pedig ráhúzták a Sound Blaster X-Fi MB5 szoftvert. A képeken látható még egy kivezetés RGB(W) LED szalagokhoz, illetve két kapcsoló, melyek közül a felsővel a két BIOS chip közül lehet választani, az alsóval pedig dual-BIOS működést engedélyezni és letiltani. Szintén itt az alsó részen található a POST Code kijelző, mellette LED-ek is jelzik az adott komponens státuszát, illetve a ventilátor és szivattyú tápcsatlakozója, valamint a külső hőmérő csatlakozója is ide került.

[+]

Az Aorus lapon szintén erősített PCIe foglalatok vannak, de ez esetben nem csak a processzor által kezelt PCIe 3.0-s slotok, hanem a déli híd által vezérelt PCIe 2.0 x16 (fizikailag x8) foglalat is megkapta ezt. A slotok között látható az M.2 SSD-k helye, valamint az alaplap élére állítva sorakoznak a SATA 6 Gbps aljzatok is. A mérnökök nem aprózták el, éltek a SATA Express által nyújtott lehetőséggel, valamint egy U.2 konnektor is felkerült az alaplapra, de ez közös az M.2 foglalattal, így vagy ez, vagy használható, egyszerre a kettő nem.

[+]

A hátoldali panelen egy PS/2 portra is futotta, ezenfelül ezen az alaplapon van HDMI kivezetés, dupla Ethernet egyedüliként a mezőnyben (az egyik Intel, a másik Killer vezérlőre drótozva), aranyozott jack aljzatok, Type-C USB.

[+]

A Gigabyte Aorus UEFI-je kicsit egyszerűbbnek tűnik az Asusénál, ami annak köszönhető, hogy kevesebb almenüvel találkozunk, de valóban picit kevesebb a beállítások száma, és más a tagolása is. Az egyszerű, átlag felhasználóknak készített felület barátságos, a legfontosabb dolgokat innen is elérjük, de a profiknak szánt "advanced" részen nincs hiány olyan beállításokból, ami a tuning rovására menne.

MSI X370 Xpower Gaming Titanium

Ha MSI, akkor nem lepődünk már meg a sárkányos motívumon, ami visszaköszön az X370 chipkészleten lévő hűtőbordán. Mindez nem von le semmit az összegzésből, már csak azért sem, mert az MSI az egyetlen, aki nem riadt vissza a világos színű NYÁK-tól, ami valójában matt hatású, ezüst színű, így a végeredmény igen ízléses, főleg ha számba vesszük, hogy ehhez az összállításhoz egész jól passzol a fehér takarólemez, ami ezúttal is a hátsó I/O részleget, illetve a hangzásért felelős áramkört takarja.

[+]

Körítést kapunk az MSI alaplapjához is: a szokásos CD-kézikönyv-SATA kábel-hátlap kombón felül a dobozban ezúttal is van SLI HB híd, SATA kábelek feliratozására szolgáló matricák, felragasztható sárkányos embléma, poszter az alaplap felépítéséről és egy LED hosszabbító-Y elosztó kábel.

[+]

A 10 fázisú VRM-re természetesen borda került, a 6+4-es felosztás miatt kettő is, melyeket hőcsővel kötöttek össze, akárcsak a ROG alaplapnál. Szintén a ROG-gal azonos megoldás a 8+4 tűs CPU kiegészítő tápcsatlakozó. Itt is felülre került a POST-code kijelző, a fémmel erősített DDR4 DIMM foglalatok tövébe. A 24 tűs alaplapi tápcsatlakozó mellé is jutott látnivaló, a bal oldalán az előlapi USB csatlakozósora, jobbján pedig a VGA-DRAM-CPU és a bootfolyamat állapotjelző LED-jei találhatók.

[+]

Lejjebb vizsgálódva az audiorészleg rejtve marad, de ezúttal is a Realtek ALC1220 adja az alapot, és vannak minőségi Chemicon audiokondenzátorok, aranyozott kimenetek és dedikált fejhallgató-erősítő, ami megbirkózik a nagy impedanciájú (600 ohmos) fejhallgatókkal. Érdekes lehet alul a plusz PCIe tápcsatlakozó, ami értelemszerűen a PCIe aljzatok tápellátását javítja, illetve látható a külső RGB LED szalagok számára fenntartott csatlakozó is. Apropó RGB és LED-ek, az MSI alaplapja is világít, de csalódni fog, aki RGB fényárt várt, mert kizárólag fehér világítás kapcsolható ki- és be, amit különféle effektekkel extrázhatunk, de be kell érni ennyivel.

[+]

A megfelelő helyre, alulra kerültek a bekapcsoló és reset gombok, mellettük balra az USB Type-C előlapi kivezetésére szolgáló csatlakozó, jobbra pedig Game Boost potméter található. Ez lényegében egy automatikus túlhajtás funkció, aminek 11 fokozata van (és kikapcsolt állapotban kell tekergetni). Az egyes fokozatokhoz tartozó tuning mértéke be van programozva a BIOS-ba minden Ryzen processzorhoz, így a felhasználónak nincs semmi dolga, az alaplap mindent automatikusa elvégez helyette.

[+]

Oldalt az első képet a SATA 6 Gbps csatlakozók uralják, ami mellett ezúttal nincs SATA Express, de van U.2 csatlakozó, mely PCIe sávokban ezúttal is osztozik, méghozzá a legalsó x16-os PCIe foglalattal és azzal M.2 foglalattal, melyen megtalálható az M.2 Shield hűtő. A SATA blokktól balra még egy külső USB 3.1 Gen 1 csatlakozósor található, valamint teljesen bal szélen a BIOS flashback+ gombja trónol. Végezetül megemlítenénk a fém erősítést PCIe x16 foglalatokon, melyek a ROG laphoz hasonlóan csak a felső kettőre kerültek fel.

[+]

A hátlapi kivezetések közé az MSI is becsempészte a jó öreg PS/2 portot, de USB-ből sincs hiány, a ma már kötelezőnek mondható USB 3.1 Type-C is fellelhető. Egyedülálló módon csak erre az alaplapra került HDMI és DisplayPort együtt. Ethernetből csak egyet kapunk, emögött az Intel chipje dolgozik, és nem hiányoznak az aranyozott analóg audiokimenetek és az optikai S/PDIF sem.

[+]

Az MSI a Click Bios 5 névre hallgató UEFI-re esküszik, melynek igen barátságos, jól csoportosított a kezelőfelülete, ahol a legfontosabb paraméterek mindig szem előtt vannak. Van beépített Board explorer, amivel az alaplap csatlakozóiról kaphatunk információt, illetve EZ mód is, aminél csak a legfontosabbak funkciókat állítgathatjuk on-off alapon, illetve módosíthatunk a hűtési házirenden. A profiknak szóló beállításokban ezúttal is elég mélyre merülhetünk, így kell egy kis idő a kiismeréséhez.

Specifikációk, teszteredmények I.

A három alaplaphoz most is értelemszerűen ugyanazokat, a táblázatban is látható komponenseket használtuk fel. VGA-ból kettőt használtunk: az alap méréseket, beleértve a fogyasztást is az NVIDIA GeForce GTX 1060-nal mértük, míg a játékokhoz a GTX 1080 Ti-t tettük be. A jelenlegi csúcs Ryzen processzorra az EK vízhűtése került, hogy a tuningolásban rejlő lehetőséget is vizsgálni tudjuk, de a teszteket ezúttal nem tuningolt CPU-val és RAM-mal végeztük!

A tesztcsomag alapját az iparágban elismert és széles körben használt SPECwpc V2.0 workstation benchmark adta, melyben rengeteg ismert, népszerű program teljesítménymérésére adódik lehetőség. Ezek közül a 7-Zip, Blender, Handbrake, Maya, Python és a Luxrender benchmarkjára esett a választás, és ezt egészítettük ki további programokkal, a VeraCrypttel, a Cinebench R15-tel és a HWBOT x256 benchmarkkal.

Az eredmények között – ahogy azt az utóbbi időben már megszokhattuk – nincsenek jelentős különbségek, az esetleges eltérések vélhetően a BIOS-ból fakadó kisebb-nagyobb differenciákból fakadnak, de ezek is folyamatosan frissülni fognak, így könnyen változhat a sorrend.

Teszteredmények II, fogyasztás

Játékokból négyet választottunk: két régebbi, de jól skálázódó DirectX 11-es címet, a Far Cry 3-at és a Tomb Raidert, illetve két újabbat, szintén jól skálázódó motorral, a DirectX 12-es Battlefield 1-et és a Vulcan API-t használó Doom Demót. VGA-tesztjeinkhez hasonlóan három felbontásban (1920x1080, 2560x1440, 3840x2160) végeztük el a méréseket.

Az eredmények ezúttal sem hoznak egyértelmű győztest. A DirectX 11-es cím alatt alig-alig vannak eltérések, ezek akár mérési hibahatárnak is felfoghatóak, és hasonló a helyzet a Vulcant és DirectX 12-t használó játékok alatt, itt legfeljebb csak Full HD-ben vannak látható, de nem igazán számottevő eltérések.

A fogyasztás mérését most is konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel végeztük, és minden esetben a teljes konfiguráció értékeit vizsgáltuk, de monitor nélkül. A méréseket az alaplapok gyári alapbeállításai mellett végeztük el. Az így kialakult kép ismételten vegyes volt. Alapjáraton és videólejátszás közben az MSI alaplapja tűnt a legtakarékosabbnak, ezt követte az ASUS és a Aorus. Terhelésre változott a helyzet, Prime alatt az MSI igényelte a legtöbb energiát, miközben az ASUS és az Aorus fej fej mellett haladtak, ellenben az AIDA stabilitásteszt alatt (az SSD és VGA terhelése nélkül) az ASUS kicsit kevesebbet fogyasztott, és a másik két alaplap került egymás mellé.

Tapasztalatok, értékelés

Összességében az alaplapok minden különösebb probléma nélkül vették az alapórajeles akadályt, közel egyformán gyorsak voltak, így elmondhatjuk, hogy jó munkát végeztek. Nem szóltunk viszont a tuningról, ami nem volt mindenhol ennyire egyszerű, illetve felemásak a tapasztalataink.

[+]

A cél az volt, hogy a Ryzen R7 1800X-szel elérjük a korábban kikísérletezett 4,1 GHz-es órajelet, míg a Corsair modulokkal az XMP által engedélyezett 3 GHz-et. A legkönnyebb dolgunk az Aorus alaplappal volt, beállítottuk a kívánt órajeleket, az XMP-t, megemeltük a feszültséget és más dolgunk nem akadt, a rendszer stabilan működött. A ROG alaplapot már jól ismertük, hiszen korábban azzal készült az első Ryzen teszt, de az új (azaz a teszt elején új) BIOS sokat javított a stabilitáson.

[+]

Ahogy korábban is, a CPU feszültségét most is 1,5 voltra kellett állítanunk a teljes stabilitás eléréséhez, míg az Aorus esetében az 1,45 volt is elegendő volt. Az MSI alaplapjával nem voltunk teljesen elégedettek. A processzor órajelének emelése flottul ment, de a memóriák nem akarták az igazságot. Egyszerűen nem voltak hajlandóak 2133 MHz-nél magasabb órajelen üzemelni, hiába az XMP, a mindenféle próbálkozás, folyamatosan OC Failed üzenetet dobott vissza – a szokásos HyperX modulokkal is próbálkoztunk, sikertelenül. Nyilvánvalóan csak BIOS problémával állunk szemben, amit azóta már elképzelhető, hogy javítottak (a teszt vége felé már jött új BIOS, de nem sütöttük be az új Agesa kód miatt, ami befolyásolhatta volna az eredményeket).

[+]

Összességében három alaplapot láthattunk, melyek teljesítményüket tekintve nagyon közel állnak egymáshoz, így lényegében felszereltségükben és a mellékelt extrákban van több-kevesebb eltérés, illetve az árukban, ami viszont igen fontos, döntő tényező is lehet. Ha ezt a paramétert, tehát az árat nézzük, a Gigabyte égisze alá tartozó Aorus messze a legolcsóbb választás a maga 67 000 forint körüli árával. Mint említettük, mivel nem ez a legdrágább X370-es alaplap a kínálatukban, így van némi előnye a másik két indulóval szemben, de amúgy a teljesen megegyező felszereltségű, csúcs Gaming K7 is megszerezhető 75-77 000 forint körüli áron, amivel versenyezni legfeljebb az ASUS tud 83 000 forintjával, az MSI lapjáért mélyebben a zsebbe kell nyúlni, hiszen legalább 96 000 forintot kell kicsengetni, ha haza szeretnénk vinni.

Márpedig felszereltséget tekintve sincs szégyenkezni valója az Aorusnak, igaz, a doboza nincs tömve minden extrával, mégis látszólag az egyik legjobban felszerelt lap volt a mezőnyben négy USB 3.1 Gen 2 csatlakozójával, két Gigabit Ethernet vezérlőjével, U.2 és SATA Express portjával. Utóbbiak persze otthonra feleslegesnek tűnhetnek, többre értékelendő az ASUS-nál látott extra foglalat a Wi-Fihez, az AM3 hűtőkkel való kompatibilitás, a sok apró beállítás és egyéb extra, vagy az MSI dupla M.2 foglalata SSD-hez, ám kérdés, megér ez valakinek ekkora felárat? A dizájnnal és a márkahűséggel együtt ezek azok a kérdések, amelyeket már a leendő vásárlónak kell vásárlás előtt feltennie. Nekünk mindegyik alaplap tetszett valamilyen szempontból, és hozták a kötelezőt (az MSI-nek is megelőlegezzük a bizalmat a tuning irányában), de egyértelmű győztest hirdetni a mezőny sokszínűsége és az eltérő igények miatt igencsak nehéz lenne.

AMD X370 lapkakészletes alaplapok
ASUS Crosshair VI Hero
Gigabyte Aorus GA-AX370X-Gaming 5
MSI X370 Xpower Gaming Titanium

Daywalker

Az alaplapokat az ASUS, Gigabyte és MSI segítségével az AMD juttatta el hozzánk tesztre.