Bevezető, specifikációk

A két PCIe 4.0 csatolós SSD, amit eddig teszteltünk – az ADATA XPG Gammix S50 Lite és a Patriot Viper VP4100 – nem győzött meg minket arról, hogy érdemes lenne lecserélnünk saját, otthoni rendszerünket kizárólag az új generációs interfész miatt. Ám a tesztek természetesen nem állnak le, a PCIe 4.0 pedig továbbra is igyekszik tért hódítani: ezúttal a Corsair versenyzőjét volt szerencsénk kipróbálni. A gyártó legutóbb nálunk járt modellje nem volt egy rossz termék, ezért kíváncsian vártuk, hogy mit gurítanak PCIe 4-fronton, annak pedig különösen örültünk, hogy az MP600 Pro, és nem a szerényebb specifikációkkal rendelkező Core modellt kaptuk kölcsön. Tesztlaborunkban az 1 TB kapacitású verzió tette tiszteletét, de létezik 2 TB-os kivitel is, sőt, a tervek szerint hamarosan piacra kerül a 4 TB-os modell is.

[+]

Az adattároló a szokásos, fekete-sárga színvilágú dobozban érkezett hozzánk, melyen belül egy szivacsban üldögél maga az SSD. A meghajtó M.2-2280-as szabvány mérettel rendelkezik, már ami az alapterületét illeti, magasságban és tömegben viszont az átlag felett van, köszönhetően a méretes hűtőbordának.

[+]

Talán mondanunk sem kell, hogy ez az alkatrész hozzájárul majd a 96 rétegű, Micron-féle TLC NAND memóriachipek, a Phison PS5018-E18 kontroller és az 1 GB DRAM hűvösen tartásához, számítógépünk többi hardverelemének kiválasztásakor viszont figyelnünk kell majd arra, hogy ekkora borda nem fér be egy VGA alá, továbbá nem érdemes többletköltségbe verni magunkat egy SSD-hűtővel is rendelkező alaplap miatt, hiszen nem lesz ilyesmire szükségünk.

[+]

A meghajtó az NVMe protokoll 1.4-es verzióját támogatja és a drágább megoldásokhoz hasonlóan SLC cache-sel is rendelkezik, de a 256 bites AES titkosítás és az öt év gyártói garancia is azon tulajdonságok közé tartozik, melyek miatt érdemes lehet kifizetni a magasabb vételárat egy olcsóbb modellel szemben.

Tesztkörnyezet, adatok

Tesztrendszerünket korábbi cikkünk óta nem érte változás, ugyanazt az MSI MEG X570 Godlike alaplapra és AMD Ryzen 7 3700XX processzorra épülő rendszert használjuk, ahogy eddig, megtámogatva négy darab 8 GB-os Patriot Viper 4 Blackout DDR4-3600 memóriamodullal.

Kiolvasható információk

A rendszer szoftveres oldala szintén változatlan, de ugyanez igaz cikkünk felépítésére is: mielőtt rátérnénk a mérésekre, megnéztük, milyen információkat képes kiolvasni a Hard Disk Sentinel és a CrystalDiskInfo:

[+]

HD Sentinel, hőfokok

A tényleges tesztek közül először a HD Sentinelt vettük elő, mely bár az olvasási és írási tempót nézi, mi inkább a teszt során mért hőmérsékleti értékekre voltunk kíváncsiak.

[+]

Ahogy az egy ekkora bordával szerelt SSD-től várható volt, a szenzor inkább csak langyos volt, mintsem forró, a grafikon még írás közben sem csúszott 37 °C fölé, olvasás alatt pedig még ennél is alacsonyabb, 26 °C-os értéket kaptunk. Külön öröm volt látni, hogy a sebesség szinte végig állandó volt, egy-két pillanatnyi megröccenést leszámítva a tároló tartotta az 5000 MB/s körüli olvasási és 4200 MB/s környékén mozgó írási tempót.

Mivel a gyártó csak kölcsön adta tesztalanyunkat, nem álltunk neki leszerelni a hűtőbordát, vagyis nem fértünk hozzá a memóriachipekhez, hogy saját hőmérőnkkel is megmérjük a hőmérsékletüket, ezért kénytelenek voltunk a szenzor adataira támaszkodni. Ahogy az MP600 Pro grafikonon elfoglalt helyén is látszik, nemhogy az 1 TB-os mezőnynél, de sok 2,5 hüvelykes, vagyis általában fémházba épített, kevésbé nagy teljesítményű SSD-nél is hűvösebb tudott maradni, ez a hőmérséklet pedig még akkor is versenyképes marad, ha nagyon pesszimistán azt mondjuk, hogy a HD Sentinel akár 10-15 °C-ot is csalhat lefelé a tényleges értékhez képest.

AIDA64, CDM, AS SSD

[+]

Az AIDA64 Read Test Suite tesztjétől megszokhattuk, hogy nem produkálja a specifikációs táblázatban megadott értékeket, de a 6176,4 MB/s még annak fényében sem egy rossz eredmény, hogy a gyártó 7000 MB/s-os maximumot ígér.

[+]

Az AIDA kifejezetten a szekvenciális olvasásra vonatkozó mérése során ennél már azért rosszabb eredményt kaptunk, a maximum sem volt több, mint 5828 MB/s, az átlag viszont ehhez meglepően közel áll, ráadásul a teszt lefutásának teljes ideje alatt nagyjából végig sikerült ezt tartani. Írási sebességre a Corsair 5500 MB/s-os gyári értéket adott meg, melyet szintén csak távolról közelítettünk meg, a maximum sebesség az ötezret sem érte el, ez azonban még mindig majdnem a duplája például a Gammix S50 Lite eredményének. Ahogy az írásteszt közben általában lenni szokott, a cache most sem bírta a végtelenségig, nagyjából a teszt 38%-ánál telítődött be, melynek hatására a sebesség beállt nagyjából 630 és 700 MB/s közé.

Szerencsére mikor elindítottuk a CrystalDiskMark öt lefutásos, 16 GB méretű állományokkal dolgozó tesztjét, gyorsan kirajzolódott, hogy ha akar, tud ez a meghajtó gyors is lenni, olvasás közben kicsit túl is teljesítette a gyártó ígéretét, de írás alatt sem maradt el tőle túlságosan.

Az AS SSD Benchmark aztán hamar lelombozta hangulatunkat, ráadásul az a fura helyzet állt elő, hogy az írási sebesség a duplája volt az olvasási tempónak, és sajnos második nekifutásra is ezt az eredményt kaptuk.

A Copy Benchmark szintén nem hozta a várt eredményeket, és mivel ez a tesztcsomag is az AS SSD része, valószínű, hogy inkább a tesztprogrammal nem kerek valami, mintsem a meghajtóval – túl nagy jelentőséget nem tulajdonítanánk ennek az eredménynek; sokkal lényegesebbek a következő oldal valós felhasználást szimuláló mérései.

Anvil's Storage, PCMark 8 és 10

A rend kedvéért a PCMark mérések előtt még lefuttattuk az Anvil’s Storage Utilities szoftvert, melyben inkább az AS SSD-ben látott tendencia folytatódott, vagyis – még ha csak egy hajszállal is – az írás sebessége jobb lett, mint az olvasásé, ennek megfelelően előbbi közelebb is áll a gyári értékhez.

[+]

PCMarkból ezúttal is kétféle verziót, a 8-ast és a 10-est használtuk – utóbbival többet mérünk, előbbit már inkább csak a Storage 2.0 Bandwith teszt miatt tartjuk.

Ahogy az a grafikonon is látszik, ebben a tesztben nem jeleskedett túlságosan a Corsair csúcsmodellje, egyedül a Force MP510-es 480 GB-os verzióját sikerült maga mögé utasítania, az egyébként nem kimondottan jól sikerült XPG Gammix S50 Lite több mint 120 MB/s-mal tudott gyorsabb lenni ezen a téren – ez azonban csak a 8-as kiadás, a 10-esben ennél jobb értékeket is láttunk.

Első körben a Full System Drive Benchmark szekciót elemeztük ki, mely összesen 23, egyenként háromszor lefutó szimulációt tartalmaz, köztük különböző másolásos feladatokkal, Adobe és Office programok használatával, illetve játékok futtatásával. Szokás szerint a hat leginkább érdekeset (boot, Adobe Photoshop Heavy, Battlefield V, valamint a kis- és közepes fájlok írása, olvasása és a velük való általános munkavégzés) választottuk ki, melyeknél a három lefutás során mért sávszélességet átlagoltuk, és ezt összegeztük az alábbi két diagramon.

Az elsőn jól látszik, hogy az MP600 Prónak a kisebb fájlokat mozgató műveletekkel kicsit jobban meggyűlt a baja, mint a többi szereplőnek, viszont a nagyobb elemekkel operáló Photoshop Heavy feladatnál magasabb tempóra tudott kapcsolni. A második grafikon három, 337 darab, összesen 2,37 GB-nyi JPEG fotót ír, olvas és másol a szoftver, ezen műveletek közül pedig csak olvasásban teljesített gyengébben, mint korábbi tesztalanyaink, az írás és másolás tekintetében a toplista élére ugrott legújabb versenyzőnk.

A PCM10 sávszélességre és átlagos elérési időre vonatkozó adatai hasonló képet festenek, egyedül a – még PCIe 3.0 csatolós – Kingston KC2500 tudott jobb lenni nála – ez egy kicsit talán fel is értékeli az akkor adott „Ajánlott” díjunkat.

A végére hagytuk a Drive Performance Consistency Test mérést, mely – ahogy neve is jelzi – a meghajtó tartósabb munkavégzés során nyújtott teljesítményét mutatja meg nekünk. A teszt röviden a kis- és közepes méretű fájlok írásának, a velük való munkavégzésnek, illetve az Adobe Photoshop Heavy használatának folyamatát szimulálja, a fenti görbéken pedig a művelet adott pontján mért sebességet láthatjuk – a benchmark részletesebb leírása korábbi cikkünkben olvasható.

Érdekes módon itt épp a Photoshop Heavy használatban marad alul az MP600 Pro például a már emlegetett Kingston KC2500-zal szemben, mert még ha nincs is végig alatta, de alacsonyabb sebességen kezd és végez a művelettel. Hasonló képet fest a kis- és közepes fájlokkal történő munkavégzés, írás közben viszont most is felgyorsul a hardver és az új Corsair SSD elég sok ponton meg tudja előzni a mezőny többi tagját.

Másolás, értékelés

Másolás

Legutolsó mérésünknek, a DiskBench segítségével a tesztalany és az ebből a célból létrehozott RAM disk közti adatmozgatásnak általában kevésbé lelkesen állunk neki, mint a többi tesztnek, hiszen általában minimálisak a különbségek az egyes meghajtók között, így még egy jobban sikerült darab esetén is kevésbé látványos az eltérés egy olcsóbb modellektől.

Ezúttal viszont kellemesen csalódtunk, mert az MP600 Pro nem épphogy csak, hanem úgy emberesen győzte le korábbi tesztalanyainkat, a 18,4 GB méretű, 8888 apróbb állományt tartalmazó mappa és a 26,2 GB méretű Acronis lemezkép írása és olvasása során is.

Értékelés

Többféle eredményt is láthattunk a teszt során, ezek alapján pedig azt a konklúziót tudjuk levonni, hogy az 1 TB-os Corsair MP600 Pro a nagyobb fájlokkal végzett műveletek (különösen írás) során hosszabb távon is megbízható partner lehet, rövidebb időtartamig pedig fájlmérettől függetlenül képes hozni a magas sebességértékeket, mindezt ráadásul szinte elhanyagolható melegedéssel, ami egy ekkora hűtőbordával szerelt SSD-től talán el is várható.

[+]

Ahogy a Pro jelző is mutatja, főleg tartalomgyártók és egyéb, nagyobb állományokkal dolgozó felhasználók számára tudjuk nyugodtabb szívvel ajánlani cikkünk főszereplőjét. Játékra vagy például rendszermeghajtónak inkább valami olcsóbb, de ilyen téren jobban teljesítő modellt választanánk, már csak a viszonylag magas, 83 000 forint körüli vételár miatt is; ezt inkább csak azoknak ajánlott kifizetni, aki ki is használja a tároló erősségeit.

Corsair MP600 Pro 1 TB SSD

SidCorky

A Corsair MP600 Pro 1 TB SSD-t az Corsair bocsátotta rendelkezésünkre.