Hirdetés

2019. március 23., szombat

Útvonal

Tesztek » Videokártya rovat

AMD Radeon R9 Fury X és ASUS Strix R9 Fury teszt

Vajon mire elég az AMD vadiúj, HBM memóriával társított gigászi méretű GPU-ja? Cikkünkből kiderül!

Hirdetés

Végre új Radeonok!

Sokat kellett várni az AMD Radeon R9 Fury és Fury X jelzésű VGA-kra. Miközben az NVIDIA előrukkolt a remekül sikerült nagy Maxwell GPU-kkal, addig az AMD látszólag csak ült a babérjain, legalábbis külső szemlélőként ezt gondolhatnánk. Azt hogy pontosan mivel foglalatoskodott a vállalat, miközben a konkurencia vadiúj GPU-kkal állt elő, innen nehéz megmondani, ugyanakkor tény, hogy az AMD az elmúlt időben (jobb híján?) több-kevesebb sikerrel, inkább a szoftveres résszel foglalkozott (API-k), mely befektetésük pontos hozadékát ma még nehéz felmérni. A nagy teljesítményre képes 20 nanométeres gyártástechnológia hiánya kétségkívül rossz hatással volt az AMD versenyképességére, hisz korábban a cég rendre elsőként lovagolta meg az alacsonyabbnál alacsonyabb csíkszélességeket, amivel szinte mindig sikerült kisebb-nagyobb ütéseket bevinnie a konkurens NVIDIA gyomrába.


Egy régi elnevezés tért vissza

Végül ahogy 2013 őszén, úgy az AMD ismét csak a (leg)drágább termékvonalra dobott be teljesen új terméket, hisz az R7 370, R9 380, R9 390, illetve R9 390X gyakorlatilag csak átnevezés, pontosabban már korábban megjelent GPU-k újrapozicionálása, frissítése. Az AMD az új termékskálát az E3-on ugyan megmutatta, illetve maguk a termékek is megjelentek, de górcső alá csak most vehettük őket. A Fiji kódnevű cGPU egy meglehetősen rosszul őrzött titok volt, hiszen rengeteg adat szivárgott ki róla a megjelenés előtt. Ezek azonban nem festették le a teljes képet a technikai oldalt tekintve, amit jelen cikkünkben megtesszük az elmaradhatatlan tesztekkel karöltve.

Az új Radeonok talán az eddig megjelent legkomplexebb VGA-k. Ezt nagyrészt köszönhetik a HBM memóriaszabványnak, amelyről korábban már írtunk egy cikket. Utóbbi miatt nem igazán beszélhetünk csupán egyetlen lapkáról, ugyanis a Fiji kódnevű cGPU mellett még négy darab HBM memória is található, mely lapkák egyetlen interposeren kaptak helyet, illetve összeköttetést. Maga a Fiji cGPU továbbra is a TSMC 2012 januárja óta alkalmazott 28 nm-es gyártástechnológiájával készül, kiterjedése pedig 596 mm², mellyel máris elnyerte a valaha tömegtermelésben legyártott legnagyobb Radeon grafikus processzor címét. Ebbe az igen nagy méretbe 8,9 milliárd tranzisztort sikerült bepasszírozni. A mellette lévő HBM memóriatömbök kiterjedése egyenként 35 mm², és a Hynix gyártja őket.


Jól látható a Fiji cGPU, a négy HBM memória, az interposer, illetve maga a tokozás

Bár a legtöbb olvasó a GPU-ra és a memóriára figyel, mégis a legfontosabb komponens inkább az 1011 mm²-es interposer, amely az ASE, az Amkor és az UMC kooperációjának eredménye. Ez a világ első, tömeggyártásban is elérhető interposere, és az összeköttetést biztosítja a cGPU és a memóriák között, illetve a tokozással is ez áll közvetlen kapcsolatban. Az új irányban az egyik legfontosabb szempont, hogy a különálló lapkák működését összehangolják. Ez drámaian megnöveli a fejlesztés során a hibalehetőségek számát, hiszen mostantól a grafikus processzor mellé szükséges az interposer és a memória gondos megválasztása, és ezek együttes működésének tökéletesítése.

Az AMD a gyártást teljes kooperációban oldja meg. A GPU-t a TSMC készíti el, majd az átkerül az UMC-hez, ahol a Hynixtól megkapott memóriák mellett felkerül az interposerre. Ezután az egész csomag megy a tokozásra, és megtörténik a GPU tesztelése. A továbbiakban a rendszer a Hynixhez kerül a memória tesztelése céljából. Itt válik a teljes tokozás formálisan is véglegessé (rákerül a Made in Korea felirat is), és megy a gyártókhoz, ahol felkerülhet a VGA-kra. Egy szó mint száz, itt egy igen komplex, és ezzel együtt költséges folyamatról van szó, de ez szükséges, ugyanis HBM nélkül kvázi lehetetlen lenne elérni az 512 GB/s-os, illetve annál magasabb memória-sávszélességet.

Utóbbi szám úgy jön ki, hogy egyetlen 1 GB-os HBM memória 1024 bites buszon keresztül kapcsolódik a Fiji cGPU-hoz, és mivel négy darab memória kerül az interposerre, így teljes egészében 4096 bites összeköttetésről beszélhetünk. A memóriák 500 MHz-en üzemelnek, de mivel most is DDR interfészről van szó, így az effektív órajel 1 GHz. Ebből kiszámolható az 512 GB/s-os memória-sávszélesség, amely új csúcsot jelent a VGA-k történelmében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.