Az AMD Radeon R9 Fury X

Elsőként az erősebbik kártyát, azaz Radeon R9 Fury X-et vettük szemügyre. Ebből a modellből (egyelőre) csak az AMD által tervezett referencia verzió létezik, azaz az egyes gyártók megoldásai között legfeljebb a csomagolás és a matrica térhet el.

[+]

Ami azonnal szembetűnik, hogy az elmúlt sok év trendjeinek ellentmondóan a kártya mérete jelentősen csökkent, mivel a hossza mindössze 19,5 centiméter.

[+]

Oldalról feltűnik egy Radeon felirat, mely működés közben piros színben pompázik. E fölött a kis lyukban egy DIP kapcsoló található, mely a szokásos, két BIOS chip közötti átváltást segíti elő. A kártya végébe két darab 8 tűs tápcsatlakozó került, melyen keresztül legfeljebb 375 wattot vehet fel a Fury X.

[+]

Az aljzatok felett 9 LED húzódik, melyek a kártya aktuális áramfelvételét, és ezzel annak terhelését mutatják, továbbá egy LED a ZeroCore funkció visszajelzését szemlélteti. Ezek színe két kapcsolóval szintén variálható. A fenti képen jól látható, hogy a megoldás egy fém hátlapot is kapott, így a NYÁK kvázi teljesen burkolva van.

[+]

A refrencia R9 Fury X kompakt vízhűtéssel rendelkezik, melyhez hasonlót tavaly már láthattunk a két GPU-s Radeon R9 295X2 esetében. A hűtés a Cooler Master műhelyéből érkezett, radiátora 12 x 15,5 x 6,5 centiméter méretű. A D1225C12B7ZP-62 típusjelzésű ventilátort a Nidec szállítja, melyről túl sok információt nem találtunk.

[+]

A külső, 12 centiméteres ventilátor helyére beépíthető egység két harisnyázott csövön, illetve egy kábelen keresztül csatlakozik a kártyában, a fedlap alatt található pumpához. A hűtés egyértelmű előnye, hogy rendeltetésszerű elhelyezés esetén a házon kívülre vezeti a meleg levegőt, míg hátránya, hogy elfoglalja a ház egyik 12 centiméteres ventilátorhelyét, ami például akkor lehet probléma, ha ezt már megteszi egy hasonló kialakítású, kompakt CPU-hűtés.

[+]

Mélyebre ásva már a csupasz NYÁK-ot is szemügyre vehetjük. A rövid nyomtatott áramkörről eltűntek a GDDR5-ös chipek, így jóval szellősebb lett az elrendezés. A tápellátás összesen 6 fázist vonultat fel, melyek vezérléséért az International Rectifier IR 3567 jelölésű chip felel.

[+]

A némi túlzással nagyjából fél kilogramnyi hűtőpaszta nehézkes eltávolítása után megcsodálhattuk a Fiji GPU-t, mely, mint említettük, a Radeon kártyák történelmében rekord nagy alapterületű. Szabad szemmel is remekül látható a négy, darabonkánt 1 GB-os Hynix HBM chip, illetve az azokat a GPU-val összekötő inteposer. A HBM további apró előnye, hogy ezzel a kialakítással már elég könnyű megoldani a memóriák hűtését is, melyek felülete egy síkban van a GPU-éval. Egyébiránt maga a grafikus processzor legfeljebb 1050 MHz-en ketyeghet, míg a HBM memóriák 500 MHz-en (effektív 1000 MHz).

[+]

A kártyák hátlapjára három darab DisplayPort 1.2a-s aljzat, illetve egy HDMI 1.4-es interfész került, ergo az öregecske DVI port alapértelmezetten már lemaradt. Ezt a gyártók egyénileg pótolhatják, de csakis a Radeon R9 Fury esetében. Tekintve, hogy mindkét kártyát 4K-ra tervezték, a DVI hiánya nem akkora érvágás, nem is beszélve arról, hogy a HDMI-re köthető átalakító. A HDMI 1.4-es interfész azonban már lényegesebb limitáció, mert ez ugyan a 4K-s felbontásra képes, de maximum 30 Hz-es frissítéssel, tehát a Radeon R9 Fury modellekkel leginkább a DisplayPort interfészeket érdemes használni, ezek ugyanis tudnak 4K-t 60 Hz-en is, illetve járulékos extra, hogy támogatják a FreeSync technológiát, miközben erre a HDMI egyik verziója sem alkalmas.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!