Végszó
A Llano-alapú Fusionök megérkezésével véget ért egy korszak, valamint elkezdődött egy új. Az új APU-kkal lezárult egy 2003 óta élő mikroarchitektúra-vonal, és végre valóban elkezdődött az AMD által már jó pár éve folyamatosan csak szajkózott Fusion éra. Ennek végső következménye várhatóan az lesz, hogy idővel egyre több processzorban jelenik meg a grafikus mag, melynek teljesítményét idővel remélhetőleg egyre több, nem csak 3D-s megjelenítésen alapuló alkalmazással lehet majd kiaknázni.
Összességében a Llano korábban már jól bevált fejlesztésekre épült. A mérnökök nem szerettek volna a GPU-k számára ingoványos SOI gyártástechnológia mellett további kockázatokat vállalni még be nem járatott architektúrákkal. Ennek köszönhetőek a kissé módosított Stars CPU-magok és a Redwood GPU rész. Jövőre érkezik a második generációs, Trinity kódnevű utód, amely már Bulldozer-alapú modulokat, valamint Barts és Cayman GPU-k összegyúrásából megszülető GPU-t fog tartalmazni. Ezen felül a Turbo Core is tovább fog fejlődni, mely így megkapja a 3.0 jelölést. Ezekkel minden bizonnyal mind a CPU, mind pedig a GPU számítási teljesítménye tovább fog fejlődni.
Ennél egy hosszabb távú terv a CPU és a GPU még szorosabb összefonódása. Nem kizárt, hogy pár év múlva a a Bulldozer vonalat vélhetően majd hosszútávon is jellemző megosztott FPU valamilyen módon kiegészül a jelenleg még GPU-kban található shader tömbökkel. A Llano még csak a kezdet kezdete.
Cikkünk végéhez érve térjünk vissza a két Core i3 és Llano összecsapásához, pontosabban az eredmények összegzéséhez.
Az összesített számok alapján tisztán CPU teljesítményben kb. 11%-kal van lemaradva az kisebb A6-3650 a hasonló árban lévő i3-2100-tól. Az A8-3850 és i3-2120 viszonylatában ez a lemaradás kicsit kisebb, pontosan 7,8%. Pozitívum, hogy a nagyobbik APU mindent egybevéve bizony nem sokkal marad el a 300 MHz-vel magasabb órajelű Phenom II X4 955-től.
A CPU rész teljesítmény/fogyasztás mutatója esetén már sokkal nagyobb az Intel előnye. A 100 wattos APU-k többet fogyasztanak a 65 wattos i3-nál, ráadásul mindent egybevéve lassabbak is azoknál, ezzel nincs mit tenni. A házon belüli mezőnyből itt az A8-3850 ugrott az első helyre.
A GPU 3D-s megjelenítési teljesítményét nézve már változik a kép. Itt a két APU utcahossznyi előnnyel vezet. Az A6-3650 - i3-2100 viszonylatban 173%-kal gyorsabb az APU a HD Graphics 2000-nél, míg az A8-3850 113%-kal húz el az erősebb HD Graphics 3000-től. A két relatív teljesítményt taglaló grafikont nézve elmondható, hogy a két új AMD kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújt, ha mind a CPU, mind pedig a GPU sebességét számításba vesszük. Az A8-3850-ben lévő GPU mindent egybevéve 14,5%-kal marad el a
18 000 forint körüli áron megvásárolható diszkrét MSI HD 6570-től. Amikor ezt a kártyát még pluszban beraktuk a nagyobbik APU mellé, akkor átlagosan 62,7% plusz 3D-s teljesítményt kaptunk mindezért cserébe. A HD 6670 esetében pedig átlagosan valamivel több mint duplájára gyorsult a tesztelt játékok megjelenítési sebessége. Az idő szűkössége miatt már nem volt ezt lehetőségünk még alaposabban tesztelni, de ez utóbbival a DiRT 3 1920x1200-as felbontás és négyszeres élsimítás mellett is tökéletesen játszható szintet hozott (minimum 46 fps, átlag 56 fps).
A GPU-k teljesítmény/fogyasztás értékét vizsgálva az előbbiek után talán annyira nem meglepő, hogy még a magasabb fogyasztás ellenére is kedvezőbb mutatóval rendelkeznek az APU-k. Hiába fogyaszt kevesebbet a két HD Graphics IGP, ha ezzel párhuzamosan a számítási teljesítményük is jóval alacsonyabb. Itt feltűnhet még, hogy a két Dual Graphics szülött, a HD 6630D2 és a HD 6690D2 meglehetősen jó mutatókkal rendelkezik.
Pár hónappal ezelőtti Intel i3-2100 tesztünkben azt mondtuk, hogy annak teljesítménye egy átlagfelhasználónak tökéletesen elegendő lehet. Míg az A6-3650 összesítve 11%, addig az A8-3850 csak 1,7%-kal van lemaradva tőle, így az utóbbiról most elmondható ugyanaz. Egyetlen bökkenő a fogyasztás, ami a két 100 wattos APU esetén egyértelműen magasabb, így azonos ár mellett továbbra is az i3 lehet inkább az ajánlott, ha csak CPU-ként tekintünk ezekre a modellekre. Amennyiben viszont szükségünk van egy belépőszintű GPU teljesítményére is, azaz tudunk mit kezdeni az A8-3850 vagy az A6-3650 integrált grafikus processzorának erejével, akkor már inkább az AMD irányába billen a mérleg. Az A6-3650 HD 6530D nevű GPU-ja körülbelül egy most újonnan 10 000 forint környékén mozgó diszkrét HD 6450 sebességét hozza, míg az A8-3850 grafikus magja, a HD 6550D ennél durván 30%-kal gyorsabb. Ez utóbbi még ugyan nem éri el a 18 000 forint körül tanyázó diszkrét HD 6570 teljesítményét (esetleg csak tuningolva), de közepes részletesség mellett 1440x900-hoz vagy ezen felbontás alá, illetve tisztességesen optimalizált, vagy néhány éves játékok esetén akár az 1680x1050-hez is elegendő lehet. (Természetesen a különböző részletességi beállításokkal még lehet kísérletezgetni a lehető legjobb játszhatóság érdekében.) A korábbi integrált grafikai megoldásoktól hasonló produkció jóformán a lehetetlen küldetés kategóriába tartozott. Mindezekre kisebb ráadás, hogy IGP-s platformról lévén szó rendelkezésre áll az a kellemes tulajdonság, hogy a GPU hűtése a CPU hűtésével egy kalap alatt kipipálható, amivel egy potenciális zajforrással és porgyűjtővel kevesebb lehet a gépházban. További plusz, hogy a 3D-s megjelenítési teljesítmény később a Dual Graphics opció jóvoltából könnyen tovább bővíthető. Az utolsó pozitívum a tuningolhatóság, amit az Intel Sandy Bridge esetében már csak a K jelzésű modellek támogatnak.
Azt még meg kell jegyeznünk, hogy szerintünk a platform mellé nem árt egy legalább 1600 MHz-es órajelű DDR3 memóriacsomag. Egy ilyen sebességű 4 GB-os kit jelenleg már 7-8 ezer forint környékén beszerezhető, ami nagyjából 1-2 ezres többletköltséget jelent a DDR3-1333 szabványú csomagokhoz képest. Aki a legnagyobb sebességet szeretné kihozni a rendszerből, vagy még esetleg tuningolni is akar, annak érdemes elgondolkozni egy 1866 vagy annál magasabb órajelű kiten, ha a pénztárcája is engedi. Ez hosszútávon sem feltétlenül rossz vétel, mivel ha lehet hinni a híreknek, akkor már a jövőre érkező Intel és AMD platformok is hivatalos DDR3-2133 támogatással fognak érkezni.
Meglátásunk szerint aki jelenleg egy Core 2 Quad, Core i3-i5-i7, Athlon II X4, Phenom II X4 vagy ezeknél erősebb processzoros rendszerrel rendelkezik, annak nem éri meg ezekre a processzorokra átváltani, csak ha valamilyen különleges okból lenne szüksége pont egy ilyen platformra. Igen ám, de nagyon sokan még több éves, egy vagy kétmagos Pentium 4 vagy Athlon rendszereket nyúznak, korban hozzá illő grafikus kártyával. Nekik már megfontolandó alternatíva lehet fejlesztés esetében a Llano. Ahogy már utaltunk is rá, ez is leginkább csak abban az esetben igaz, ha a vásárló kihasználja a processzorban rejlő GPU-t is valamilyen módon. Erre most még elsősorban a különböző játékok és bizonyos videókonvertálók lehetnek alkalmasak, de később az OpenCL folyamatos terjedésével már akár szélesebb körű általános számításokhoz is felhasználható lesz az integrált grafikus mag ereje.
Mindent összevetve mi az A8-3850-et tudjuk ajánlani, már csak azért is, mert 31 000 forint környéki árával mindössze nagyjából 5 000 forinttal kerül többe, mint a kisebbik A6-3650. Ez utóbbi meglátásunk szerint ennek ismeretében egyelőre kissé túlárazott.
Mindenképpen említést érdemel még az ASUS F1A75-V PRO, amely az összes tesztünkben szépen, stabilan végezte a dolgát. Ezen felül a még viszonylag friss FM1 platformhoz és BIOS verziókhoz képest nem ütköztünk semmilyen, a teszteket hátráltató gyermekbetegségbe. Az FM1 foglalatos alaplapok táborában jelenleg a felsőházban helyet foglaló alaplap most 30 000 forintért vihető haza, ami a tudást, a felszereltséget és az újdonság már megszokott kisebb felárát is figyelembe véve szerintünk egy jó ár.
![]() |
![]() |
AMD A8-3850 APU ASUS F1A75-V PRO alaplap |
AMD A6-3650 APU |
Oliverda
Az A8-3850 APU-t az AMD, az A6-3650 APU-t pedig Gianni bazárja bocsátotta rendelkezésünkre. Az ASUS F1A75-V PRO alaplapot az ASUS magyar képviselete biztosította.