Az NVIDIA bejelentette, hogy 5 milliárd dollárért, nagyjából 4,9%-os részesedést vásároltak az Intelben, amit az utóbbi vállalat is megerősített, és ez 23,28 dolláros részvényenkénti árat jelent.
Az üzlet az NVIDIA oldaláról elsődlegesen a későbbi, Intel 14A node-ot célozza, ugyanis a vállalat gyártókapacitása jelenleg a TSMC-től függ. Bár a nagy teljesítményű, AI gyorsítók bizonyosan a tajvani bérgyártónál maradnak, a kisebb piacokat célzó megoldások, például a játékosoknak fejlesztett GPU-k átkerülhetnének máshova. Erről már régóta vannak pletykák, és valószínűleg a zöldek a TSMC-n kívüli összes lehetséges alternatívát kutatják, de ez igazából kimerül a Samsungban és az Intelben.
Hirdetés
Bár az NVIDIA számára a TSMC tökéletes partner, tényleg gondot jelent az, hogy jelentős mennyiségű wafert kell felhasználni olyan termékekhez, amelyek nem számítanak a cég fő bevételforrásának. Az erre szánt gyártókapacitás gyakorlatilag kevesebb AI gyorsítót eredményez, mint amennyit elméletben gyártani lehetne, és ez az oka annak, amiért a kevésbé fontos termékeket inkább más bérgyártóhoz vinné a vállalat. A jelenlegi bejelentéssel az Intel lehet az elsőszámú kiszemelt.
A fentieken túl az Intel és az NVIDIA közös projekteket is tervez. Ezeket ráadásul nem most, hanem sok hónappal korábban indították el, tehát esélyes, hogy még a Santa Clara-i cég előző vezetője, Pat Gelsinger kötötte az alapot biztosító egyezményt. Az egyik projekt egy klienseket célzó x86-os SoC dizájn, amelyre az NVIDIA tervezne GPU chipletet, kvázi IGP-t.
A másik projekt érdekesebb, mivel ennek részeként az Intel egyedi x86-os CPU-kat tervezne az NVIDIA számára a szerverekbe. Ezek fő képessége az NVLink támogatása lenne, illetve valószínűleg a dizájnt is alapvetően úgy alakítanák ki, hogy megfelelően illeszkedjenek az NVIDIA aktuális AI gyorsítói.
A szerveres irány abból a szempontból érdekes, hogy az NVIDIA már kínál saját tervezésű ARM processzorokat ide, de valójában nem lehetnek teljesen elégedettek. Bár sokan az AI munkafolyamatokban csak a gyorsítót látják meg, elképesztően sok múlik a host CPU-n is, és erre egyre inkább gondolnak az adatközpontok építésénél, hiszen már nem feltétlenül tréningspecifikus a piac, vagyis kezd jelentős fókuszt kapni a gépi tanulás következtetés szakasza. Egy AI chatszolgáltatás szempontjából, amelyre jelenleg annyi cég épít alternatívát, az egyik legfontosabb paraméter TTFT (Time To First Token). Ez nem csak azt határozza meg, hogy mennyire gyorsan válaszol a gép egy kérdésre, hanem a rendszer kihasználtsága szempontjából is döntő tényező, mivel túl magas TTFT esetében kevesebb ügyfél szolgálható ki egy szerverről, mert a beépített gyorsítók várakoznak a host CPU-kra. Ez pedig skálázási gondokat is felvet, ugyanis a lassú válasz miatti késleltetés felhalmozódik.
Az NVIDIA egyik problémája ez a TTFT paraméter, amiben a jelenlegi ARM-os szerverprocesszorok nem túl jók. Nem csak a saját dizájnjuk, hanem alapvetően a többi sem. Ez jelenleg még nem akkora gond, hiszen az adatközpontok zömét manapság úgy optimalizálják, hogy a TTFT maximum egy másodperc legyen, de ez már egy olyan érték, ami nem jó a skálázás és a kihasználtság tekintetében sem, a nem túl gyorsan érkező eredményről nem is beszélve. Tehát az NVIDIA számára kritikus szempont, hogy legyen egy olyan szerverplatform a piacon, ami jól teljesít itt, és egyben támogat NVLinket. Az még kérdéses, hogy ezt idővel egy saját ARM-os processzorral érik-e majd el, vagy esetleg az Intel egyedi megoldásával. Jelen helyzetben utóbbit nehezebb elhinni, hiszen az Intel aktuális dizájnjai még az ARM-os alternatíváknál is rosszabbul működnek ebben a tekintetben, viszont az x86-os architektúrát tekintve már létezik a friss EPYC generáció az AMD-től, ami stabilan jó eredményeket ad 300 ms alatti TTFT-vel. Ez már az a szint, ami elég az élő interakcióra, így hosszabb távon ezt a határt célozhatják a szolgáltatók is, hogy az ügyfelek reszponzív élményt kapjanak, és egyben az adatközpontok kihasználtsága is jobb legyen.
A fentiek alapján nem kizárt, hogy az NVIDIA az ARM dizájnokat látva úgy ítéli meg, hogy az optimálishoz közelítő TTFT-t hamarabb elhozza egy jövőben érkező Intel CPU, abból kiindulva, hogy a megegyező utasításarchitektúrát használó AMD már most is tudja ezt a gyakorlatban. Ha viszont ezt a zöldek így gondolják, akkor az elég komoly gyomros lehet az ARM törekvéseinek. Utóbbi persze kevésbé érdekelheti az NVIDIA-t, hiszen végül nem vették meg a céget, vagyis számukra kvázi mindegy, hogy a host CPU-t ki szolgáltatja, csak legyen elég jó, és kínáljon NVLinket.
