Tesztelés I.

A routereket alapos tesztelésnek vetettük alá. Mivel a forgalmazótól csak PCI kártyákat kaptunk, így két asztali tesztszámítógépünk a helyén maradt, egymástól 2 méterre, és a routert hordoztuk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy egy eltérő gyártó – esetünkben az Edimax – MIMO hálózati adaptere hogyan teljesít a D-Linkekkel. Ehhez egy IBM T21 notebookot és egy Edimax MIMO PCMCIA kártyát használtunk.

A tesztkörnyezet egy vasbeton panelház volt, ahol négyféle beállítással próbálkoztunk. Először a routert a két gép közé helyeztük szabad rálátással, majd 4 méterre távolodtunk vele. Harmadjára a szomszéd szobába, 4 méteres távolságba egy betonfal mögé vittük a routert. Ilyenkor a jeleknek kétszer kellett áthaladniuk az akadályon, így a távolság akár a kétszeresének is felfogható. A legmegterhelőbb tesztben két fallal távolodtunk el a tesztgépektől, ami 8 métert jelentett. Ilyenkor a rádiójeleknek összesen 16 métert kellett megtenniük és közben négyszer kellett megküzdeniük a fallal. Értelemszerűen azokban a tesztekben, ahol vezetékes LAN-t is használtunk, kisebb volt a rádiós modul megterhelése.

A táblázatokban szereplő adatok közel csúcssebességek, melyeket legalább 30 másodpercig tartottak a routerek. A tesztkörnyezetünkben mért számok nehezen vetíthetőek ki más rendszerekre, ugyanis a vezeték nélküli hálózatokat nagyban befolyásolják a környező hálózatok és például az emberek mozgása is. Mindenesetre a routerek egymáshoz viszonyított sebessége megítélhető.

Közvetlen közelről vizsgálva a sima router és az ADSL modemes DSL-G684T sebessége nagyon közel állt egymáshoz. Ritkán mértünk a két gép között 10%-nál nagyobb eltérést, de ekkora ingadozás a router pici megmozdításával is elérhető volt. Aki vezeték nélküli hálózatot telepít magának, játsszon el kicsit a komponensek elhelyezésével. Gyakran egy kis igazgatás is párszáz kB/s-os gyorsuláshoz vezet. Érdemes megfigyelni, hogy míg a hálózat egyik végén vezetékes LAN volt, addig a 108 Mbps-os technológiát támogató modemrouter volt enyhe előnyben, de amikor mindkét egység WiFi-re váltott, akkor az 54 Mbps-os sima router megelőzte. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hopgy a 108 Mbps-os megoldások nem szomszédbarátok, ami annyit jelent, hogy gyorsulást a környező rendszerek kárára érnek el.

Vaskosabb antennájával és izmosabb processzorával a játékosoknak szánt fekete D-Link végig konkurensei előtt maradt. Persze előnye nem volt olyan tetemes, 10-25% között mozgott.

A 4 méteres távolságból végrehajtott tesztek bebizonyították, hogy a WiFi hálózat mennyire érzékeny az elhelyezésre. Az 54 Mbps-os sima router minden tesztben maga mögé utasította ADSL modemes márkatársát, és alaposan megszorongatta a fekete játékost is.

Érdekes, hogy bármit csináltunk, a Gaming Routerre csak 1400 kB/s-os sebességgel tudtunk adatot küldeni a DWL-G520 kártyáról, ha LAN volt a cél. Még érdekesebb, hogy két ilyen WiFi kártya már 1550 kB/s-os sebességgel kommunikált egymás között. Nem számítottunk arra sem, hogy az elvileg gyengébb és olcsóbb DLW-G510 tartja majd a lépést a DWL-G520-szal. Az is feltűnt, hogy a Pentium 3 processzoros notebookba szerelt Edimax MIMO kártya valamiért sokkal lassabban küldi a csomagokat, mint ahogyan fogadja őket. Ez talán a gyengébb processzorra nagyobb terhet rovó hálózati vezérlés miatt lehetett.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!