Hirdetés
Teszt - szintetikus mérések, alkalmazások
| Alaplapok | Asus M2NPV-MV BIOS rev. 0405 ECS RS485M-M BIOS rev. 1.0i Gigabyte GA-M55plus-S3G BIOS rev. F5 MSI K9VGM-V BIOS rev. 1.0 |
| Közreműködtek még | Asus M2N32-SLI Deluxe BIOS rev. 0603 ECS KA3 MVP Extreme BIOS rev. 1.0e MSI K9N SLI Platinum BIOS rev. 1.1 |
| Processzor | AMD Athlon 64 3500+ (2,2 GHz; 512 kB L2 cache) |
| Memória | Corsair TwinX1024-8000UL – 2 x 512 MB |
| Órajel | DDR2-800 |
| Videokártya | Integrált megoldások Asus EN7900GT TOP (520/720 MHz) Sapphire Radeon X300SE |
| Merevlemezek | Fő HDD: Maxtor DiamondMax 10 250 GB (PATA; 16 MB cache) USB-tesztek: Samsung SpinPoint P120 200 GB (PATA; 8 MB cache) |
| DVD-meghajtó | NEC 3550 |
| Tápegység | Cooler Master RS-550-ACLY |
| Operációs rendszer | Windows XP Professional Service Pack 2 + DirectX 9.0c |
| Chipset-driver | NVIDIA Unified Driver 9.35 ATI Catalyst 6.6 Motherboard/IXP Driver Intel INF Update 7.2.2.1006 |
| Videokártya-driver | Catalyst 6.8 |
Minden alaplapot a fellelhető legújabb BIOS-szal teszteltünk. A memóriaidőzítéseket próbáltuk egyformára venni, de ez nem sikerült maradéktalanul. A két NVIDIA chipkészletes lapnál minden rendben zajlott, 5-4-4-9-16-1T-t állítottunk be rajtuk. A Radeon Xpress 1100-as ECS nem volt hajlandó DDR2-800-zal elindulni, ha változtattunk az alapbeállításon, így maradtunk 5-5-5-18-23-2T-nél. A VIA chipkészletes MSI-nél nem voltak állítási lehetőségek, az alap pedig 5-6-5-18-23-2T volt. A hendikep, különösen a 2T meg is mutatkozott a memóriasebességeken.
A két nForce-os lap egy picivel a vetélytársak előtt végzett. Az eredményt érdemes összevetni a grafikus kiegészítő nélküli lapkakészletekkel. Az integrált videochip nemcsak a rendszermemória méretéből, hanem a sávszélességből is elvett. Az írás kisebb mértékben lassult, mint az olvasás. Nem különösebben befolyásolta a sebességet, hogy mekkorára állítottuk a frame buffert.
Az FSB-t az Asus alaplapjai vették a legmagasabbra. Az integrált videochipes ECS és MSI pontosan 200 MHz-et tartott. Ezek a pici eltérések ott lehetnek mérvadóak, ahol kis sebességkülönbségeket kell kimérni.
Kíváncsiak voltunk a rendszerek fogyasztására is. Az integrált megoldásokat a ma kapható egyik leggyengébb videokártyával vetettük össze. A grafikonon a tápegység felvett teljesítményadatai szerepelnek, melyeknél megközelítőleg 20%-kal kisebb a rendszerek tényleges fogyasztása. Az üresjáratban 50 watt körüli értékek nagyon kellemesek. Érdekes, hogy a GeForce 6150 azért közel 10%-kal többet evett, mint az 50 MHz-cel lassabb társa. A diszkrét videokártyás rendszer sem fogyasztott túl sokkal többet. A processzort meghajtva hasonlóak maradtak az arányok. A három egyszerűbb integrált VGA-s lap fej fej mellett haladt, a GeForce 6150 megközelítette a Radeon X300 SE-t. Játékban a VIA chip fogyasztott a legkevesebbet, a kisebb GeForce és az integrált Radeon egyaránt 77 watt felvételére kényszerítette a tápot. Ez az érték csupán 62 W körüli fogyasztást jelent! A nagyobbik integrált GeForce ismét a különálló kis VGA nyakában lihegett. Az biztos, hogy aki integrált VGA-s alaplap és egymagos AMD processzor köré építkezik, annak fölösleges 300 wattnál nagyobb tápban gondolkodnia. Azért a minőségre ügyelni kell!
Azokban az alkalmazástesztekben, ahol egyértelműen a processzor végzi a munkát, minimális volt a különbség tesztalanyaink között, sőt a videokártya nélküli megoldások sem mutattak számottevő előnyt. A legnagyobb különbség a WinRAR tömörítésben volt, de az első és utolsó között itt is 8% alatti volt az eltérés.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
