SLI vs. CrossFire

Üzemmódok

Tavaly novemberben az AMD útjára indította a Phenomot, és egyúttal bejelentette a 790FX chipsetet is, amely a négy felkínált PCI Express foglalat révén elődeitől szemmel láthatóan is különbözött. Akkortájt még csak annyit tudtunk, hogy a négy bővítőfoglalat révén akár három-négy VGA is összeköthető lesz, de az ezt támogató videokártyák és meghajtóprogramok hiányában még nem volt kihasználható. Az AMD az idei év elején bocsátotta ténylegesen útjára a CrossFireX-et, amely a CrossFire továbbfejlesztésének tekinthető, és lényegében annyiban különbözik tőle, hogy segítségével akár kettőnél több GPU-t is összekapcsolhatunk. A helyzet egyben tragikomikus is volt, mert az AMD ezt a kiépítést eredetileg kifejezetten AMD processzorra épülő konfigurációra, a Spider platformra szánta, azonban a Phenom relatíve gyenge teljesítménye a rivális Intel Core 2-jével szemben ezt az ötletet azonnal megpecsételte. Ehhez persze kellett az is, hogy VGA-fronton az NVIDIA szinte kikényszerítse az AMD-ből a két GPU-s Radeon HD 3870 X2 kifejlesztését, amely – miután már fel van készítve a CrossFire-re – ebben a módban egy szimpla CrossFire-kompatibilis Intel lapkakészletes alaplapban is használható.

Az NVIDIA a négy GPU-s SLI-t, azaz a Quad SLI-t már 2006-ban bemutatta, ám a GeForce 7950 GX2 baklövés volt, na nem a kártya teljesítménye miatt, hanem azért, mert a meghajtóprogramok kiforratlansága nem engedte kibontakozni. Idén az NVIDIA újra előhozakodott egy két GPU-s szörnnyel, a GeForce 9800 GX2-vel, amely szintén SLI-kompatibilis, így kettőt összekapcsolva négy GPU-s, úgynevezett Quad SLI kiépítést tarthatunk a kezünkben. Az NVIDIA még a 9800 GX2 premierje előtt bemutatta a 3-way SLI-t is, melyhez három darab egy GPU-s videokártyára van szükségünk (jelenleg csak a 8800 GTX/Ultra és 9800 GTX használható), azonban az NVIDIA úgy érezhette, hogy AMD CrossFireX ellenében ez már kevés lesz, ezért született meg végül a 9800 GX2 és a második generációs Quad SLI.

A CrossFireX megjelenése

A CrossFireX bevezetése megkövetelte a meghajtóprogram-írók rugalmasságát is. Mint tudjuk, a szimpla CrossFire három üzemmódot ismer, azaz három különböző módon képes kiszámolni a képkockákat. A legalapvetőbb mód az AFR, azaz az Alternate Frame Rendering, amikor egy-egy GPU egy-egy képkockát számol (jellemzően az egyik a párosakat, a másik a páratlant). A Scissors módban a két GPU az adott képkocka felső vagy alsó felét számolja ki, 50–50%-os arányban. Végül a legígéretesebbnek a SuperTile mód mutatkozott, ebben az esetben a GPU-k sakktáblaszerűen osztoztak meg a képkockán (32x32 pixeles blokkok), ezzel nagyon szép skálázódást lehetett elérni.

A három vagy akár négy számolóhoz, azaz GPU-hoz azonban muszáj volt azt a módszert használni, ami minden körülmények között optimálishoz közeli eredménnyel kecsegtet, így végülis a CrossFireX csak és kizárólag AFR módban működik. A CrossFireX-ről tudni kell, hogy több különböző videokártyával is kiépíthető, de alapfeltétel, hogy ezek egyazon teljesítménykategóriába tartozzanak (tehát pl. 3800-asok). Ha több különböző órajelű és/vagy memóriaméretű videokártyát kötünk össze, akkor a gyorsabb VGA-knak meg kell várniuk a lassabbat, tehát ez egy korlátozó tényező lehet. A memóriaméretek különbözősége nem okoz galibát, de ez esetben is a kisebb memóriaméretű videokártyákhoz igazodik a teljesítmény, tehát ha összepárosítunk egy 512 és egy 256 MB-os videokártyát, akkor az 512-es is 256-osnak fog látszódni.

A régi és az új többutas SLI: régen az SFR AFR-je, most szimplán AFR [+]

Az NVIDIA is belátta, hogy a régi módszer nem túl okos, ezért egy újat fejlesztett ki. A klasszikus SLI alapvetően csak két módot ismer a képkocka kiszámolására. A már említett AFR ugyanúgy működik, ahogyan az AMD kártyáinál. A másik az SFR, azaz Split-frame Rendering mód, amikor is a megjelenítendő képkocka komplexitásától függően a GPU-k a frame csak egyes részeit számolják ki (pl. GPU1 felső 40 %, GPU2 alsó 60 %), ezzel növelhető a GPU-k kihasználtsága. A GeForce 7950 GX2-esre épülő Quad SLI kiépítés egy úgynevezett AFR of SFR (bal kép), azaz az SFR AFR-je módban számolt, ami azt jelenti, hogy a két videokártya egy-egy képkockát (AFR) számolt ki SFR módban (2 GPU). Okos ötlet, csak a megvalósítás nem ért célt.

Erre az NVIDIA is rájött (vagy csak szimplán átvette az AMD ötletét), és a GeForce 9800-ra épülő három- vagy négyutas SLI esetében megváltoztatta ezt a szisztémát, ettől a ponttól kezdve ők is szimplán AFR módot használnak. Mint tudjuk, ebben az esetben egy-egy GPU egy-egy képkocka kiszámolásáért felelős, aminek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. A probléma ott van, hogy a DirectX 9-es játékokat alapból könnyebb AFR-rel skálázni, hiszen csak a texture render targetekkel kell foglalkozni. A DirectX 10 esetén képbe kerülnek a stream output segítségével a Geometry shaderből vagy szimpla render targetből renderelt index és vertex bufferek. Ott van még a copy blt művelet, a DirectX 10-ben megjelenő konstans bufferek, a Vista új programozási lehetőségeinek kihasználatlansága stb., tehát van még hova fejlődni ezen a téren.

Résztvevők

GeForce 9600 GT és 8800 GT SLI [+]

Lássuk a résztvevőket. Úgy gondoltuk, hogy bár a teszt elsősorban a nagyokról szól, ne maradjanak ki a „kicsik” sem. A legnépszerűbb videokártyák közé tartozik a GeForce 9600 GT és a 8800 GT egyaránt. A köréjük épített SLI ára márkától függően változó, de egyáltalán nem nevezhető már drágának annak fényében, amire képesek, legalábbis egymagukban. Az SLI révén szép kis teljesítménytöbbletre tehetünk szert. Bár a tesztelést csúcs-alaplapokban végeztük, egy effajta SLI kiépítéséhez bőven elegendő egy olcsóbb SLI-kompatibilis chipset köré épülő alaplap is, jó példa erre a már korosnak tűnő nForce 650i SLI chipkészletes Asus P5N-E SLI a maga alig 20 000 forintos árával, vagy az M2N SLI (nForce 570) még ennél is olcsóbban (mondhattunk volna Gigabyte vagy Abit alaplapokat is). Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy ezek csak 2 x 8 PCI Express sávot kínálnak, és ez még csak nem is 2.0-s verziójú, ezen a szinten egyáltalán nem számít semmit (ez kiderült korábbi tesztjeinkből).

GeForce 9800 GTX 3-utas SLI [+]

Az első nagyágyú a 3-utas SLI 9800 GTX-ekkel kirakva. A 3-utas SLI kiépítése már nem egy olcsó mulatság, ugyanis ehhez olyan videokártyákra van szükségünk, melyen két darab SLI csatlakozó található, márpedig ennek a feltételnek csak a csúcskategóriás GeForce-ok felelnek meg: a korábbi csúcs 8800 GTX/Ultra, illetve a nemrég debütált 9800 GTX. De ez még nem minden, ugyanis a három videokártyához három teljes értékű (legalább 8 sávos) PCI Express foglalatra is szükségünk lesz, ezt pedig csak az nForce 680/780/790 chipsetek képesek biztosítani. Az Intelnek csak CrossFire-kompatibilis chipkészletei vannak (a Skulltrail-platform más tészta), az AMD lapkakészletei pedig nem támogatják az SLI-t (pontosabban az NVIDIA nem engedélyezi azt az AMD chipkészletes alaplapokon).

GeForce 9800 Quad SLI [+]

És itt a nagy ő, a GeForce 9800 GX2 Quad SLI, amit az NVIDIA egyszerűen csak a leggyorsabb létezőként aposztrofál. A két GeForce 9800 GX2 összekapcsolásából létrejött konfiguráció nagyon költséges mulatság, elvégre a 9800 GX2 jelenleg a legdrágább videokártya. Szerencsére a kiépítéséhez szükséges alaplap esetében nincsenek túl nagy követelmények, szimplán egy SLI-t támogató modellre van szükségünk. Ezt ugyan nem mértük ki, de a két G92-es chip ereje és a rendkívül sok és gyors memória már kellő adatátviteli terhelést jelenthet a rendszernek, ezért mi egy effajta konfiguráció alá már nem raknánk 20 000 forintos alaplapot, bár valószínűleg túl nagy veszteség nem érne minket ebben az esetben sem, de ha már a csúcsok csúcsáról van szó, akkor adjuk alá megfelelő lovat (alaplapot) is. A 3-utas SLI-nél nem említettük, de rá is igaz, hogy egy ilyen kiépítéshez lehetőleg jól szellőző házat válasszunk, és minél nagyobb tápegységet. De ezt valószínűleg nem kell elmondani azoknak, akiknek erre fáj a foguk. Az SLI-vel kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy van egy nagy hátránya, ez pedig az, hogy nem támogatja a többmonitoros megjelenítést, csak az SLI-mód kikapcsolása után használhatunk egyszerre több kijelzőt.

Radeon HD 3850 és 3870 CrossFire [+]

Az AMD-től négy lehetséges CrossFire-változatot teszteltünk le, ezek közül a legolcsóbb a két Radeon HD 3850-esre épülő verzió. Napjainkban a HD 3850 az egyik legkelendőbb videokártya, a GeForce 9600 GT-vel és 8800 GT-vel egyetemben viszik, mint a cukrot. Talán ma még nem, de később, ha a jelenlegi videokártya már kevés lesz, a HD 3850 jelenlegi tulajdonosa is elgondolkodik egy CrossFire kiépítésén. Tesztünkben a legelterjedtebb, 256 MB-os változatot vizsgáltuk meg. A CrossFire második lehetséges változata a HD 3870-re épül, ez egy kis árkülönbözetért cserébe lényegében magasabb órajelekkel és dupla annyi memóriával rendelkezik. Tekintve, hogy mi a legnagyobb felbontásokat vizsgáltuk, a memória mennyisége egy sarkalatos pontja lehet a teljesítmény kérdésének, legalábbis egyes játékokban biztosan. A CrossFire kiépítése az SLI-től eltérően a tulajdonost nem kényszeríti rá az NVIDIA chipset használatára. AMD-oldalon AMD chipset kell alá, Intel platformon pedig Intel lapka, ami nem gond abból a szempontból, hogy a nagy többség Intel alá úgyis Intelt rak, viszont problémás abból a szempontból, hogy csak a csúcskategóriás Intel lapkák (975X, X38, X48) támogatják maradéktalanul ezt a módot, tehát az olcsó kiépítés valamilyen szinten csorbát szenved (bár a P45 színre lépésével változhat a helyzet).

Radeon HD 3870 3-utas és 4-utas CrossFireX [+]

Az AMD 790FX chipset megjelenésével együtt köszöntött be a három-, illetve négyutas CrossFire, azaz CrossFireX korszaka. A CrossFireX-nek az az egyik legnagyobb előnye az SLI-vel szemben, hogy nagyon rugalmasan alakítható. Lényegében bármilyen RV670-es GPU(k)-ra épülő VGA beépíthető bármilyen módon. Mi a 3-utas CrossFireX kiméréséhez egy két GPU-s Radeon HD 3870 X2-t és egy szimpla HD 3870-et kötöttünk össze, a négy GPU-s rendszerhez pedig két darab HD 3870 X2-est használtunk, erre ugyanis Intel oldalon rá vagyunk kényszerítve, elvégre nem létezik négy, elektromosan is legalább nyolcsávos PCIe foglalattal rendelkező alaplap. AMD chipsettel szerelve is csak nagyon kevés olyan alaplap létezik, melybe négy kétszlotos HD 3870-et építhetünk be, többségük egyszlotos méretű videokártyákra lett felkészítve.

A CrossFire-rel kapcsolatban is meg kell említenünk, hogy több monitor egyidejű üzemeltetésére csak a CrossFire mód kikapcsolása után van lehetőségünk, ez egy nagy hátránya az összes efféle, több GPU-t összekapcsoló technológiának.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!