Különböző megoldások egyazon célért
Az NVIDIA 2004 második felében úgy döntött, hogy újra életre kelti – ezúttal más technológiai tartalommal – a 3dfx idejében megismert SLI betűszót, s ezzel megszerzi a leggyorsabb grafikus rendszerek szállítójának járó címet. Erre akkoriban szüksége is volt, mert a Radeon X800 XT gyorsabb volt a GeForce 6800 Ultránál, és a 7800-asok megjelenéséig valamivel fel kellett hívnia magára a figyelmet. Először csak azt hittük, hogy egy halott próbálkozásról van szó, azonban már akkor sejteni lehetett, hogy ha a technológia életképes marad, akkor később sokkal „durvább” megoldások is napvilágot látnak. A kaliforniaiak terve bejött, hiszen két 6800-as összekapcsolva gyorsabb volt, mint bármelyik Radeon, ráadásul az NVIDIA ezt a dicsőséges helyzetet nagyon sokáig élvezhette is, hiszen az ATI erre hosszú időn keresztül nem tudott mit lépni. Idővel azonban megjelent az ATI-féle „SLI” is, a CrossFire, és innentől kezdve elmondhatjuk, hogy a két GPU-tervező cég a leggyorsabb grafikus alrendszerért járó díjat csak akkor zsebelheti be, ha a szintet kétkártyás üzemmódban is hozni tudja. Elkezdődött tehát egy harc, ami gyakorlatilag semmi másról nem szól, csak a sebességhajhászásról, és egyáltalán nem a felhasználók érdekeit szem előtt tartva folynak a fejlesztések, hanem egyetlen cél érdekében: mindenáron a leggyorsabbnak lenni.
Szóljunk először az NVIDIA – korábban általunk is bemutatott – megoldásáról, mely SLI névre hallgat. Az SLI, azaz Scalable Link Interface működéséhez két azonos típusú GPU-val szerelt videokártyára és egy SLI-kompatibilis alaplapra van szükség. Tegyük a két VGA-t az alaplapba, ezeket kössünk össze egy híddal (mely a két VGA közötti adatáramlásért felelős), a többit pedig elvégzi a meghajtóprogram – a gyorsulás akár 90 %-os is lehet. Az újabb ForceWare-verziókkal már a híd jelenléte sem szükséges, ez esetben a PCI Express sávokon keresztül továbbítódnak az adatok, ami azonban teljesítményveszteséghez vezethet. A rendszer – ha a meghajtóprogram fel van készítve az adott játékra – nagyon jól működik. A helyzet némileg tovább bonyolódott, amikor az NVIDIA bejelentette a GeForce 7900 GX-et (majd 7950 GX2-t), melyen két G71-es GPU helyezkedett el. Ez újabb megoldandó feladatok elé állította a programozókat, ugyanis ezúttal már kártyánként két GPU munkáját kellett felügyelni, ami egy SLI-s rendszer esetében négy GPU-t jelent (Quad-SLI). Tesztünkben arra is keressük a választ, hogy az NVIDIA jó munkát végzett-e.
ATI CrossFire X1950-es rendszer [+]
Az NVIDIA megoldásához hasonlít az ATI többkártyás rendszere, de több ponton el is tér attól. Az ATI megoldásának neve CrossFire lett, anno ezt is bemutattuk már. Az ATI-féle „SLI” kiépítéséhez szükség van egy master, azaz Radeon X850/X1900/X1950 CrossFire Edition kártyára, amely végül a „sima” verzióval összekötve képez egy CrossFire konfigurációt, amennyiben ezt a műveletet CrossFire-kompatibilis alaplapban visszük véghez. Az NVIDIA megoldásához hasonlóan az ATI kártyáit is egy kiegészítővel kell összekötni, ez a CrossFire-kábel. Az X1900 GT-ket és az ennél lassabb kártyákat (X1600, X1300) nem kell külön kábellel összekötni, ugyanis az adatok PCI Express adatsávokon mozognak, ami ugyan (elvileg) lassabb, mint a külön erre a célra szánt kábeles módszer, de ezeknél a kártyáknál ez nem okoz látható teljesítménycsökkenést. A kérdés csupán az, hogy az ötlet kiötlője, az NVIDIA avagy a jelentős hátránnyal érkező, de az ellenfél hibáiból tanuló ATI végzett-e jobb munkát, és erre ezúttal fényt is fogunk deríteni.
VGA megnevezése | NVIDIA GeForce 7950 GX2 | NVIDIA GeForce 7900 GTX | ATI Radeon X1950 XTX | ATI Radeon X1900 XT |
GPU kódneve | 2 x G71 | G71 | R580 | R580 |
Gyártástechnológia | 0,09 µm (TSMC) | 0,09 µm (TSMC) | 0,09 µm (TSMC) | 0,09 µm (TSMC) |
Tranzisztorok száma | 2 x 278 millió | 278 millió | 380 millió | 380 millió |
Magméret | 2 x 196 mm2 | 196 mm2 | 353 mm2 | 353 mm2 |
GPU órajele | 500 MHz | 650 MHz | 650 MHz | 625 MHz |
Vertex shaderek száma | 2 x 8 | 8 | 8 | 8 |
Pixelfutószalagok száma | 2 x 24 | 24 | 16 | 16 |
Textúrázók száma | 2 x 24 | 24 | 16 | 16 |
Pixel shaderek száma | 2 x 24 | 24 | 48 | 48 |
ROP-egységek száma | 2 x 16 | 16 | 16 | 16 |
Pixel fillrate | 16000 Mpixel/s | 10400 Mpixel/s | 10400 Mpixel/s | 10000 Mpixel/s |
Textúra fillrate | 24000 Mtexel/s | 15600 Mtexel/s | 10400 Mtexel/s | 10000 Mtexel/s |
Támogatott PS- és VS-verzió | 3.0+ / 3.0+ | 3.0+ / 3.0+ | 3.0+ / 3.0+ | 3.0+ / 3.0+ |
Memória órajele | 600 MHz | 800 MHz | 1000 MHz | 725 MHz |
Memória-sávszélesség | 76800 MB/s | 51200 MB/s | 64000 MB/s | 46400 MB/s |
Memória mérete | 2 x 512 MB | 512 MB | 512 MB | 512 MB |
Tesztünkben négy különböző konfiguráció kap szerepet, két SLI-s és két CrossFire-ös. Az egyszerűbb SLI-s konfiguráció két GeForce 7900 GTX kártyából tevődik össze, jelen pillanatban ez a második leggyorsabb NVIDIA kártya, ha a GeForce 7950 GX2-t is számításba vesszük, ami egyben másik SLI-s konfigurációnk alapját képezi. Mivel a 7950 GX2-k esetében négy GPU „összekapcsolásáról” van szó, ezért ezt a megoldást az NVIDIA Quad-SLI-nek nevezte el. Az SLI kiépítéséhez két azonos típusú VGA kell, a márka és a kártyák BIOS-veziója sem lényeges már, amit azért érdemes kiemelni, mert amikor megjelent az SLI, az NVIDIA még az SLI-kompatibilitás feltételéül szabta az azonos gyártójú és BIOS-verziójú VGA-kat. Mi is két különböző márkájú (egy gyári NVIDIA és egy MSI) 7950 GX2-t dolgoztattunk meg.
Az ATI egy másik ösvényen indult el, ugyanis a CrossFire-höz kell egy CrossFire Edition kártya, ami tartalmazza a technológia alapjául szolgáló chipet is (az NVIDIA esetében a GPU tartalmazza ezt az áramköri részt, ezért nem kell master kártya). Ez az X1900 esetében a csúcs XTX jelölésű VGA-nál alacsonyabb (az XT verzióéval megegyező) órajeleket kapott, azonban az X1950 megjelenésével az ATI szakított ezzel a „hagyománnyal”, ugyanis az XTX és a CrossFire-kártya is azonos órajeleken jár (a GPU-t és a memóriát tekinktve is).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!