A Pascal és a Titan X

Mielőtt nekifognánk az aktuális egy GPU-s csúcs videokártya ismertetésének, az új grafikus magról, a friss architektúráról, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló részletes bevezető nem véletlenül marad ki ebből a cikkből is, hiszen korábban több alkalommal írtunk ezekről (Az NVIDIA bemutatta a GP104-es GPU-ra épülő GeForce-okat; Játékos szemszögből is előrelépés a Pascal; Bevezetés az NVIDIA Pascal architektúra rejtelmeibe; Új termékcsaládot teremt az NVIDIA az új GPU-jának).

A Titan X maga a megtestesült elegancia [+]

Több hasonlóság is tapasztalható a GeForce GTX 1060 tesztjében leírtakkal is, így a párhuzamokat megragadjuk. Látható, hogy az NVIDIA elmozdult az exkluzivitás irányába, azaz ahogy annál történt, úgy itt is csak közvetlenül a gyártótól vásárolható meg a videokártya. A Titan X azonban ennél is messzebbre megy: máshol nem is kerül értékesítésre, tehát nem épülnek rá különböző gyártók termékei, és egy felhasználó legfeljebb kettőt szerezhet be belőle.

A Titan X grafikus magja, a GP102-es GPU ugyanúgy a TSMC 16 nm-es FF+, azaz FinFET node-ján készül. Magában a lapkában 12 milliárd tranzisztor található a hatalmas, 471 mm²-es lapkaterületen, ebbe 30 darab streaming multiprocesszor férne bele (ennyit tartalmazna a teljesértékű chip), de ezek közül csak 28-at engedélyeztek. A szóban forgó részegységeket az NVIDIA SMP-nek jelöli, ez a Pascal streaming multiprocesszor rövidítése. Egy ilyen streaming multiprocesszor a GP104-gyel és a GP106-tal megegyezően 96 kB-os Local Data Share tárolóval rendelkezik, 128 darab CUDA magot tartalmaz. A textúrázási képességek területén sincs változás, a képességeket részletesebben a bemutatást követően már ismertettük, ahogy a számolási kapacitásról is szó esett.

A GP102 [+]

A GP102 szinte pontosan egy másfélszerezett GP104, de a magméret és a tranzisztorszám sem arányosan növekedett ahhoz képest, hiszen a változatlan PCI Express vezérlő, valamint a járulékos részegységek által igényelt szilíciumterület nem nőtt. Csupán a memóriavezérlő, valamint a shadertömbök száma szaporodott. Memóriavezérlő tekintetében az NVIDIA továbbra is maradt a crossbarnál, ami ezúttal 384 bit szélességű. A streaming multiprocesszorokban található PolyMorph motor itt is a geometriával kapcsolatos munkálatokat végzi, ebből 28 darab található. Továbbra is adott a virtuális valóságnak kedvező új multiprojekciós motor, valamint a már korábban bemutatott Delta Color Compression technika, nem mintha a Titan X-nek a hatalmas memória-sávszélességével túlzottan szüksége lenne erre.

SLI HB összeköttetés lehetséges [+]

A Titan X természetesen SLI képességű, ráadásul az új, nagy sávszélességű, ún. SLI HB hidakat is kezeli, ennek örömére tesztünkben kettőt is megdolgoztattunk a Titan X-ből. Doboza meglepően súlyos, minden sallangtól mentes és nem is túlméretezett, a videokártyán kívül csak egy pár lapos füzetet tartalmaz az újdonságról. Kiemelve belőle a jövevényt, nyilvánvalóvá válik, hogy az volt benne olyan nehéz.

Minimalistán dobozolják [+]

Kézbe venni a videokártyát olyan érzés, amit nehéz írásban visszaadni. Már tapintásra érezhető a minőség, és első ránézésre sugárzik róla a prémium szegmens bája. Szerencsére megtartották az átlátszó, plexiablakos hűtést is, aminek esztétikai szerepe szerintünk nagyobb, mint amennyire hasznos az esetleges porosodás ellenőrzésére. Az összeszerelési minőséget talán az érzékeltetheti kellően, hogy 64 csavart távolítottunk el a szétszereléskor, de még akkor sem szedtük ki belőle az összeset.

A régi kedvenc, az ablakos hűtés [+]

A Titan X a motorháztető alatt

Az NVIDIA Titan X kétségtelenül tetszetős, minőséget sugárzó darab, ezen belül is a GeForce GTX 690 kártyával debütált megjelenési koncepcióra épül a hűtése. Ez a kártya 26,7 centiméter hosszú, de természetesen ez is elkéri a dupla bővítőhelyet.

Az NVIDIA Titan X [+]

Tartozékok nélkül, bővebb körítés hiányában rögtön a kártyára tudunk koncentrálni. Ezt a modellt is az ezüst és fekete színben pompázó hűtés, annak marcona, szögletesebb formavilága uralja. A felső feliratot LED világítással látták el, ez itt is egy szinte kötelező extra, de az RGB színskálát nem kapjuk meg. A zölden világító GeForce GTX logót az NVIDIA által biztosított alkalmazással kapcsolhatjuk igény szerint ki és be, alapértelmezetten azonban világít. A GeForce Experience program telepítését követően arra most is van lehetőség, hogy a világítás ütemét, jellegét testre szabjuk.

A Titan X szemből, oldalról és a kimenetek felől [+]

Az új Titan X-nél már nem maradt el a leginkább mechanikai védelem és esztétikai megoldás gyanánt szolgáló hátlapi takarólemez, noha a hűtésben egyébként nem nagyon vesz részt, még ha fel is szerelik. A költségek alacsony szinten tartása láthatóan nem volt szempont, ez a VGA a prémium szintre, az abszolút csúcskategóriába nevez. Csatlakozók, azaz kimenetek terén az NVIDIA többi rokon generációs kártyájára vonatkozó ajánlását láthatjuk viszont, így a dual-link DVI-D mellett egy HDMI 2.0b és három darab DisplayPort 1.4 trónol, mindez a GTX 1070/1080-as megoldással egyezik. Az 1.4-es DisplayPort hitelesítés továbbra sincs meg hivatalosan, de nem hivatalosan megfelel a rendszer, így a VESA tesztje gyakorlatilag csak formalitás lesz.

[+]

Sok részegységből épül fel maga a hűtés, ami meglehetősen bonyolult, emiatt viszonylag nehézkes a szétszedése, mivel rengeteg csavar rögzíti, ahogy már említettük is, 64-nél tartottunk a számolással, amikor feladtuk. Azt meg kell hagyni, hogy a videokártya merevsége a legkisebb kívánnivalót sem hagyja maga után, ez tényleg nagyon egyben van! Az öntött alumíniumburkolatot eltávolítva tárul elénk a natúr alumíniumszínűre eloxált hűtőborda, erre egy radiális ventilátor fújja a gépházból távozó levegőt. A hűtés fő kerete a memóriákat és a tápellátás komponenseit is hővezető párnákon keresztül hűti, valamint tartja a légkavarót és az egyéb komponenseket. A GPU-val egy meglehetősen régen látott megoldás, hőkamra tartja a kontaktust, erről veszi át a meleget a lamellázat.

Összetett a Titan X hűtése... [+]

A ventilátortól jobbra elhelyezkedő kis bordarészlet itt nem csak csak díszítőelem, a hűtésben a Titan X esetén aktívan vesz részt. A lamellák a fő hűtőkerethez az alsó felületükön csatlakoznak, tehát a hőátadás sokkal nagyobb, mint a GTX 1060 esetén is volt, ráadásul a ventilátor levegőjének egy része ezeken keresztül távozik, így a főkeret hőelvezetését biztosítani tudják.

A Titan X nyomtatott áramköre [+]

A nyomtatott áramköri lap itt is fekete és szintén nagyon letisztult. Az alkatrészek többsége ugyan más, mint az eddigi Pascal architektúrával rendelkező akár referencia, akár egyedi nyomtatott áramkörrel rendelkező kártyákon, de az elrendezés és a koncepció hasonló, a tápellátó áramkör itt a klasszikus helyére, a grafikus mag után, a VGA hátsó harmadára került. Felül egy nyolctűs és egy hattűs PCI Express tápcsatlakozót helyeztek el, figyelembe véve a fogyasztást, ez teljesen indokolt volt. Az SLI csatlakozót itt már másodmagával találjuk elöl, de jó tudni, hogy ez a modell már nem feltétlenül támogatja száz százalékosan a klasszikus formában (ráadásul az NVIDIA is kezdi visszaszorítani), legfeljebb az explicit API-k multiadapter módján keresztül. Mindezt a tesztben ellenőriztük.

Az alkalmazott Micron GDDR5X chipek [+]

A GDDR5X típusú VRAM chipeket a Micron szállítja, FBGA kódjele D9TXS, ami a katalógus szerint a MT58K256M32JA-100:A chipnek felel meg. A 8 Gb sűrűségű FBGA tokozású lapkák üzemi feszültsége 1,35 volt, átviteli sebessége 10 Gb/s. Ezt az NVIDIA hajszálpontosan ki is használta, ennyin ketyeg ugyanis a kártya fedélzeti tára. A memóriachipek az általunk tesztelt GTX 1080-asokon is ilyenek voltak.

A VRM és a PWM integrált áramkör [+]

A tápellátást egy 6+1 fázisú megoldás szolgáltatja, aminek a lelke egy UPI Semiconductortól származó, uP9611P típusjelzésű PWM vezérlő. Az induktivitások mindamellett szerintünk jó minőséget képviselnek (ilyeneket alkalmaznak a GTX 1080 Founders Edition esetében is), meghajtásuk a DRMOS-hoz, így az eddig tesztelt megoldásokhoz hasonló. Az NVIDIA mérnökeinek az AP Semiconductor E6930 típusjelzésű példányaira esett a választásuk, de sajnos pontosabb specifikációkat nem sikerült kiderítenünk. A nyomtatott áramkörön sok üres helyet láttunk a VRM környékén, tehát még erősebb feladatra is felkészítették a panelt. Az NVIDIA Titan X videokártyáról egyértelműen kijelenthető, hogy GPU-ja és memóriakapacitása egy másfélszerezett GTX 1080, még a GDDR5X memóriák, amiket használtak is egyeznek, ám az alacsonyabb órajel miatt mégsem kapunk másfélszeres teljesítményt.

Tesztkonfiguráció, fogyasztás

Méréseink során törekedtünk arra, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk, amit olvasóink is könnyen reprodukálhatnak, így a játékok beépített benchmarkját használtuk. A tesztek egyik és legfontosabb alappillére jól bevált, X99-es tesztkonfigurációnk, mely sokaknak már bizonyára ismerős lehet. Az alaplap egy Asus X99-PRO modell, míg a processzor feladatát egy fixen 4 GHz-re tuningolt Intel Core i7-5960X tölti be, hogy minél többet ki tudjunk passzírozni a tesztelt alkalmazásból. A rendszermemória mérete továbbra is 32 GB. A HyperX Fury típusú DDR4 modulból összesen négy található az alaplapban, így azok négycsatornás üzemmódban, 2666 MHz-en hasítanak.

Az egyre csak hízó játékok okán SSD-ből már kénytelenek voltunk egy 500 GB-os modellt választani, egészen konkrétan egy Samsung 850 EVO-t, jelen tesztünkben az operációs rendszeren kívül alaposan megpakoltuk játékokkal is, amiknek a futtatása volt a feladata. Ez már a sokadik alkalom, hogy a 64 bites Windows 10 Próra frissített tesztrendszerünk játéktesztek során bevetésre kerül, aminek mostanra érett be a frissítése, hiszen a DirectX 12-es mód kizárólag ezzel érhető el. A tesztrendszer további komponenseit az alábbi táblázat részletezi.

A tesztkörnyezet (a képen lévő VGA csak illusztráció) [+]

Ami a meghajtóprogramokat illeti, a Radeon kártyákat a Radeon Software - Crimson Edition 16.8.2 driverrel teszteltük, az NVIDIA kártyáihoz pedig a GeForce Game Ready Driver 372.90 meghajtót telepítettük fel. A játékokat háromféle (Full HD, WQHD, 4K, azaz 1920x1080, 2560x1440, 3840x2160 képpontos) felbontásban teszteltük, a képminőséget játéktól függetlenül maximálisra állítottuk. A meghajtóprogramban mindent alapértelmezett beállításokon hagytunk, az anizotropikus szűrést, illetve az élsimítást mindig az adott játékban aktiváltuk. Korábbi szavazásunk eredménye alapján mostantól, ahol lehet, DirectX helyett a Mantle leképezőt választjuk a GCN-alapú Radeon kártyák esetében.

Játékok

• Tom Clancy's The Division (DirectX 11) – motor: Snowdrop Engine / műfaj: TPS/akció
• GTA V (DirectX 11) – motor: R.A.G.E. / műfaj: TPS/akció
• Sniper Elite 3 (DirectX 11/Mantle) – motor: Asura / műfaj: FPS/akció
• Thief (DirectX 11/Mantle) – motor: Unreal Engine 3 / műfaj: FPS/akció
• DiRT Rally (DirectX 11) – motor: EGO Engine 3.0 / műfaj: autóverseny
• Middle-earth: Shadow of Mordor (DirectX 11) – motor: LithTech Jupiter EX / műfaj: TPS
• Ashes of the Singularity (DirectX 12) – motor: Nitrous / műfaj: RTS/stratégia
• Total War: Warhammer (DirectX 12) – motor: Warscape Engine / műfaj: RTS/stratégia
• Hitman (DirectX 12) – motor: Glacier 2 / műfaj: TPS/akció
• Rise of the Tomb Raider (DirectX 12) – motor: Foundation / műfaj: TPS/kaland
• Far Cry Primal (DirectX 11) – motor: Dunia 2 / műfaj: TPS/akció

A mérésekhez használt játékok palettáját VGA-tesztjeinkhez használt játékaink közül, a már megszokott módon válogattuk össze. A tesztekből már a DirectX 12-t támogató programok sem hiányoznak. Ilyen például a Hitman, a Total War: Warhammer és a legelső DX12-es cím, az Ashes of the Singularity (amelynek a legfrissebb, 1.31-as verzióját használtuk). A könnyebb és pontosabb mérés, valamint az egyszerű összevetés érdekében minden játéknál a beépített benchmark toolt használtuk, és az ezek által rögzített eredményeket jegyeztük fel. A grafikonokat az átlag másodpercenkénti képkockák értékei alapján rendeztük csökkenő sorrendbe, ahol a WQHD felbontás az elsődleges szempont.

Fogyasztás

A fogyasztást konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Logger 4000 készülékkel vizsgáltuk. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Sniper Elite 3 benchmarkja alatt végeztük, mely 2560x1440-es felbontásban került lefuttatásra. Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadozik a fogyasztás, ezért ide egy olyan értéket próbáltunk regisztrálni, ami a legtöbbször villant fel az eszköz kijelzőjén, vagyis nem a csúcsértéket jegyeztük fel.

Az NVIDIA Titan X kártyák fogyasztása nem kifejezetten kedvező a többi VGA-hoz képest, de a 12 milliárd tranzisztort mégis csak el kell látni árammal. Terhelve mind előző generációs elődjét, a GTX 980 Ti-t, mind mostani legközelebbi rokonát, a GTX 1080-at felülmúlta az áramfelvétele. Csak a régebbi, nagyobb csíkszélességen gyártott Radeon Fury X fogyasztott nála többet. Filmlejátszás és üresjárat alatt viszont máris kevesebb elektromosságot kért, jobb tudott lenni az általunk tesztelt 1080-nál és a GTX 1070-et is egészen megközelítette. A megjelenítőt kikapcsolva most nem tapasztaltunk üresjáratban anomáliát, ami jelentkezett a GTX 1080 tesztünkben, valamint a GTX 1060 esetében.

A DXVA lejátszás ismét megmutatta, hogy lehet akármekkora otromba a GPU, energiahatékonyság terén az NVIDIA megoldásai a Maxwell óta verhetetlenek, és a Pascal csak javított ezen. Realtíve kellemesen alacsony áramfelvétel mellett abszolválta a feladatot, 91 wattos fogyasztását házon belül, nála kisebb grafikus chipeknek sikerült csak felülmúlni. Az mindenesetre már biztos, hogy a Titan X nem fog vaskos áramszámlát generálni, hacsak meg nem dolgoztatjuk alaposabban.

Specifikációk, hűtés

Specifikációk

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Titan X technikai paramétereit, összehasonlítva a közvetlen elődökkel és a többi Pascal architektúrás videokártyával (tehát a GeForce GTX 1060/1070/1080-nal).

Kattintással a táblázat nagyítható (egyes adblockerek blokkolhatják) [+]

A teszt főszereplőjét a legfrissebb GPU-Z az alábbi módon detektálta, amihez ezúttal részletesebb magyarázatot nem is fűznénk, azon túl, hogy a nagy sávszélességű, ún. high-bandwidth (HB) SLI hidak használatát is érzékeli a program. Érdekesség, hogy a gyári paraméternél 1 MHz-cel magasabb GPU-órajelet olvasott ki az amúgy UEFI-kompatibilis VGA BIOS-ból.

A Titan X GPU-Z adatai, SLI-ben is [+]

A tesztelésre kölcsönkapott két Titan X grafikus kártya az NVIDIA referencia verziója, hiszen csak ilyen – a Founders Edition videokártyákra hasonlító – formában érhető el, ezért nem kellett állítanunk órajeleit, a mérések során a gyári beállításokat alkalmaztuk. A többi Pascal architektúrás VGA-hoz hasonlóan nagyon alacsony feszültséget alkalmaztak a mérnökök üresjáratban, ezen felül agresszíven visszaszabályozza órajeleit a GP102. A relatíve nagy kiterjedésű GPU miatt erre szükség is van az üresjárati fogyasztás kordában tartása érdekében. A hőmérséklete hosszabb tétlen periódust követően ennek köszönhetően alig emelkedett a környezete fölé – természetesen a belső szenzor adatai szerint.

Hűtés

Az NVIDIA kártyája értelemszerűen a gyártó referencia hűtését alkalmazza, így annak teljesítményéről kapunk ezúttal információt. Az általunk gyakorta tesztelt partnergyártók megoldásaitól eltérően, melyek terhelés nélkül passzívan üzemelnek, itt nem áll le a ventilátor üresjáratban. A megszokott módon, a Sniper Elite 3 benchmarkjának háromszori lefuttatásával teszteltük az új Titan X videokártyát e téren.

Kb. 22°C-os szobahőmérsékleten az NVIDIA Titan X terhelés nélkül nagyjából 32 °C-on tartotta a GPU-t, majd terhelésre egészen 86 °C-ig melegedett. Ehhez üresjáratban nagyjából 1200 rpm-es ventilátorfordulat tartozott, úgy tűnik, ez a referenciamodellek általános alap-fordulatszáma, ami ráadásul az NVIDIA referenciahűtésein található radiális légkavaróktól megszokottan ezúttal is szinte hangtalan volt. Terhelve már alaposabban, 2750-re emelkedett a percenként megtett körbefordulások száma, ez már jól hallható volt, de a hangerejére panaszunk a legkisebb mértékben sem lehet, nem volt túlságosan zavaró. Csupán mérsékelt szélzaj jelentkezett, a csapágyazás morgása nem hallatszott.

Az NVIDIA Titan X hűtése részletesebben [+]

Jól megfigyelhető az MSI Afterburner hardvermonitor logján, hogy a grafikus mag bemelegedésével hogyan csökkent a GPU Boost órajele, több mint 200 MHz eltérés van a maximális és az állandósult érték között, ami jelentősebb különbség, mint a kisebb GPU-k esetén láttuk, ezt a magasabb hőtermelés indokolja. Illetve látszik az is, hogy a hűtés szabályozása mentes mindenféle hirtelenségtől; a fordulatszám felfutása is lassan történt meg, és gyönyörű összhangban volt a hőmérséklet emelkedésével. A szabályozás a 86 °C elérésekor már a ventilátorfordulat emelésével igyekezett a hőfokot állandó értéken tartani. A lehűlési periódusban is csak lassan, finoman vette vissza a légkavaró sebességét a kártya. A ventilátor a tesztjeink során a rendelkezésre álló fordulatszám-tartományt valamivel több mint félig használta ki, ami kis híján 5000 rpm-es maximális tempót jelent, itt már azért jócskán hallható a hűtés.

DX11: Division, GTA V, Sniper Elite 3, FC Primal

A DirectX 11 API-s címek közül a Tom Clancy's The Divisiont emelnénk ki, hiszen ez egy relatíve új játék, itt a GeForce GTX 1080 is csak pisloghat a Titan X által produkáltakon. A sebességelőnye nem másfélszeres, az alacsonyabb órajel fogja vissza, valamint a két letiltott SMP a GP102-ben, de így is elképesztő, amit művelt.

A GTA V-ben fordult a kocka, már nem először, itt kiválóan teljesített a GTX 1080, és a teszt főszereplője csak a két nagyobb felbontásban tudta elkalapálni, Full HD-ben alulmaradt. Ugyan ez a játék a GeForce-okat preferálja, ami látszik is az eredményeken, de jó eséllyel a magas órajelű GeForce-ok vannak előnyben, legalábbis az eredmények tükrében. A játék mindenesetre nem épp optimalizáltságáról híres, ami a rapszodikus minimum képkockaszámon is visszaköszön, mindezek ellenére a mai napig roppant népszerű.

A gyönyörűen skálázódó Sniper Elite 3 futtatása során nem nagyon ért minket meglepetés ezúttal sem, ez az egyik kedvenc címünk, ha a mértani pontossággal kiszámolt elméleti eredményt kell a gyakorlatba átültetni. Ismét megmutatta, hogy motorja kiválóan optimalizált. A számláló persze emiatt még 3840x2160-ban is 100 fps felett tartózkodik ideje legjavában.

A Far Cry Primal diagramja szinte az előbbi kiköpött mása, csak az alsóházban van némi átrendeződés, amit a Titan X tisztes magasságból szemlél.

DX11: Thief, Dirt Rally, Shadow of Mordor

A fenti három játékteszthez nem sokat lehet hozzáfűzni; első pillantásra lerí a grafikonokról a Titan X abszolút dominanciája. Nem mindenhol húz el, például 1920x1080-ban, Thiefet játszva látható, hogy ott már nem a VGA a szűk keresztmetszet, de nem is erre a felbontásra szánták ezt a fenevadat.

DX12: AOTS, Warhammer, Hitman, ROTTR

Újdonságnak számítanak a DirectX 12 mérések, amihez már egy ideje négy játékot válogattunk össze. Az API egyelőre csak szárnyait bontogatja, így érdeklődéssel figyeljük, hogy a teljesítmény minként alakul majd a jövőben. A jelenlegi állás szerint az rajzolódik ki, hogy a Titan X a legfontosabb alkalmazásban, az AMD grafikus kártyái által meglehetősen favorizált Ashes of the Singularity-ben is igencsak ott van a szeren.

A Total War: Warhammerben 90 fps-nél korlátba ütközött a számláló, de nem valószínű, hogy a processzor ereje korlátozna, sokkal inkább a videojáték-motor korlátozása lesz a ludas. A két nagyobb felbontásban ugyanakkor a gyorsulás számottevő a GTX 1080-hoz viszonyítva.

A Hitman sem hatotta meg különösen az ifjú Titánt, könnyűszerrel vette az akadályt.

A Rise of the Tomb Raider esetében a Warhammerhez hasonló jelenséget tapasztaltunk, csak itt nem stagnált, hanem egész konkrétan vissza is esett az fps. A felbontásokat nem cseréltük fel, ezt alaposan ellenőriztük, valamint a tesztet is többször is újrafuttattuk, és ezek az értékek köszöntek vissza.

A Titan X letarolta a DirectX 12-es tesztcsokrot is, nem érdekelte, hogy ez az AMD felségterülete (volna), habár a Fury X egy kósza pillantás erejéig feljebb kacsintott, azonban ráeszmélt, hogy nem egy ligában versenyeznek az NVIDIA Titan X-szel. Itt leginkább a kisebb friss GeForce-okon látható jól, hogy azért az NVIDIA optimalizált a Pascalban a Maxwellekhez képest a DX12-es kódutak tekintetében, de az architektúra örökségéül szolgáló gyengeségeket nem tudta teljesen kiküszöbölni.

Luxmark, CompuBench

OpenCL-es tesztjeink között a Luxmark régi versenyző. A LuxRenderre épülő sugárkövetésre fejlesztett tesztprogramban hagyományosan nagyon erősek a Radeonok, amióta az alapjukat a GCN architektúra adja. Az NVIDIA kevésbé tervezi robusztusra rendszereit a compute teljesítmény szempontjából, így általános számításokra ezek nem annyira jók, mint a konkurens megoldások.

Már korábbi teszünk fórumában is kaptunk visszajelzést, hogy a Luxmark GTX 1080-as eredményei nem stimmelnek. Többszöri mérésre, két eltérő gyártó videokártyájával is ezt kaptuk azonban, de sikerült rájönnünk, mi okozta. Valamiért a GDDR5X memóriák nem kapcsoltak teljes sebességre, ha ez a program fut, de kimértük, hogy a memória-sávszélesség nagyon befolyásolja a végeredményt. Ez magyarázza az említett anomáliától mentes GTX 1070 erősebb szereplését a GTX 1080-hoz képest, és a GTX 980 Ti erős értékéből is erre következtethetünk, ahogy az ilyen téren bőségesen megáldott Fury X is jól érzi magát. Meglepő módon a Titan X eredményei a fentiek és a GDDR5X ellenére a helyükön voltak, és a VRAM is a maximumon pörgött. A Fury X csak a hatalmas sávszélességű HBM miatt van még előtte.

A CompuBench az egyik újdonság a megújult OpenCL-es tesztcsomagunkban, és ezen belül is közkívánatra a Bitcoin és a T-REX programokat futtattuk le a tesztelt hardvereken. Előbbi egy általános képet ad arról, hogy a virtuális valuták bányászására mely hardverek a jobbak, míg utóbbi szintén egy sugárkövetésre épülő applikáció, ugyanakkor a Luxmarkhoz képest azzal a különbséggel, hogy ez már egy dinamikus jelenetet használ. Ebben a két tesztben vegyesen domináltak a GeForce-ok és a Radeonok, de a Titan X lesöpörte a pályáról a többieket. Itt jól látható, hogy amennyiben csak nyers erő kell, akkor az NVIDIA is alaposan oda tudja tenni magát.

A Bitcoin számolásos tesztet szokatlanul erősen vették a zöld gyártó megoldásai, noha azt tradicionálisan inkább Radeonokra szokás bízni ilyen téren mutatott többszörös teljesítményük miatt. Valószínűleg nem egy algoritmust használnak ezzel a programmal. Itt is ugyanúgy tudta maga mögé utasítani a teljes mezőnyt a Titan X, ahogy fentebb.

Igazából nagy meglepetésre nem lehetett számítani a GPGPU-s tesztekben, hiszen a Pascal architektúra továbbra is a Fermi alapjaira építkezik, így általános számításban továbbra is igen erősek a GCN-es Radeonok, de a Titan X képében azért legyőzőre leltek. Mondhatni minden a papírformának és a bezsúfolt számolóegységek számának megfelelően alakult.

SLI DirectX 11-ben

Ahogy az SLI hidak kapcsán már említettük, két Titan X állt rendelkezésünkre, így megvizsgáltuk azt is, mire képes két ilyen brutális fenevad, ha összedolgoznak. A Full HD-s eredmények kicsit kiábrándítottak minket eleinte, ekkor ötlött fel az, hogy fórumunkban gyakran szoktak CPU-limitet emlegetni egy-egy kisebb felbontású teszt, illetve erősebb VGA mérése esetén. Ezért elővettük a Core i7-6700K tesztprocesszorunkat, és egy Skylake rendszerben is megnéztük, mit teljesít a Titan X kettős. Nos, meg kell hagynunk, arra nem számítottunk, hogy az esetek felében nem hogy növekedés nem lesz, még visszaesést is tapasztalunk. Hiába magasabb a Skylake egyszálas számítási kapacitása, gyanúnk szerint az x8-x8 konfigurációjú PCIe slotok korlátozzák a sávszélességet, ami az SLI egyik gyenge pontja.

A fentiek, és a legtöbbször említésre sem méltó többlet miatt mindezt csak megemlítjük, a grafikonokon a bevált X99-es konfigurációban mért SLI-s eredmények szerepelnek majd. Érdekességeket azonban így is szemezgethetünk szép számmal, annak ellenére, hogy a DirectX 11-es programokkal a multi-GPU még relatíve problémamentes volt. A magas számítási kapacitás azt is indokolja, hogy már csak a WQHD és a 4K UHD felbontás eredményei szerepeljenek.

A Dirt Rally és a Tom Clancy's The Division egész jól skálázódott a két kártyával, természetesen a duplázódást mindezek ellenére elfelejthetjük. A Far Cry Primal ugyan gyorsult a 3840x2160-as felbontást használva, de lassulást tapasztaltunk, amint 2560x1440-ben futtattuk együtt a tesztalanyokat. Többször ellenőriztük, jók-e a beállítások, újraindítás és drivercsere is volt, de a furcsa eredményt makacsul reprodukálta a kettős.

GTA V-ben, valamint a Thief esetén a WQHD értékek nem nőttek annyit, mint mi szerettük volna, de a 4K-s fps mindegyikben hízott egy szép kövéret. Itt a processzorunk is limitálhatna, ha nem lettek volna hasonló eredmények a magasabb órajelű Skylake használatával, így valószínűleg a játékmotorban található a szűk keresztmetszet.

A játékok menüiben alkalmanként tapasztaltunk villogást, néha akár elég erőset is, de ezt az okozhatta, hogy nem egyszerre váltott mind a két GPU órajelet. Ezek a grafikai hibák megszűntek, amikor már egységesen a 3D órajelen szaladt mindkét kártya, legfeljebb egy-egy apróbb, elszórt villanást láttunk a teljes teszt során. Egyedül a Middle-Earth: Shadow of Mordor esetén voltak a fentiektől eltérően komolyabb textúrahibák, ami meglepő, hiszen ez épp egy NVIDA által támogatott fejlesztésű játék. Megjegyeznénk, hogy külön-külön mindkét kártya tökéletesen és hibamentesen futtatta az összes címet.

SLI DirectX 12-ben és OpenCL esetén

DirectX 12 esetén olyanról, hogy SLI, nemigen beszélhetünk, legfeljebb multiadapter funkció néven említhető. A dolog turpissága, hogy az explicit API-k használatakor (a DirectX 12 is ilyen), magának a fejlesztőnek kell implementálnia a programjába a több GPU-s támogatást, nem a driver konfigurálja azt. Az Ashes of the Singularity-vel már teszteltük mindezt, ott még eltérő gyártókkal is működött. Ugyanez a magyarázata annak is, hogy sem a Hitman, sem a Total War: Warhammer esetén nem kaptunk semmi gyorsulást, csak lassult a feldolgozás. Ezekbe vagy nem építették be a funkciót, vagy nem volt a menüben ilyesmi bekapcsolására lehetőség.

Az AOTS esetén ezt nekünk kellett bekapcsolni, míg a Rise of the Tomb Raider DirectX 12 is automatikusan kezeli a két kártyát. Míg az előbbi csak a legnagyobb felbontásban mutatott érdemi előrelépést (CPU-limitbe ütköztünk, a feldolgozandó batchek jelentették a szűk keresztmetszetet), addig a másodikban szépen emelkedett az átlag fps. A minimumok ellenben csökkentek a szimpla kártyához képest, ez mikrolagra is utalhat.

A Compubench-nek csak a Trex tesztje támogatja a több VGA-t, ott valamekkora gyorsulást láttunk, míg a Luxmark renderelt képe olyan jól párhuzamosítható, hogy ott megkaptuk a duplázott sebességet.

A tuningolatlan, alapórajeles videokártyák étvágya is alaposan megmutatkozott tandemben; majd' 600 wattot igényelt a rendszer a konnektorból. Itt jött el az a pont, hogy látjuk a 850 W-os tápegységek létjogosultságát, de már kisebb tuninggal is a látókörbe kerülhet a kilowatt feletti tartomány. A korszerű felépítésnek köszönhetően azonban mindez csak teljes terhelésen mutatkozik; üresjáratban, de még filmlejátszás során sem nőtt jelentősen a fogyasztás, így az energiagazdálkodás a két VGA-s környezetben is jól vizsgázott.

Tuning

Ezúttal is megvizsgáltuk, mit bír a tesztelt VGA tuningban. A Pascal architektúránál megszokott módon, az MSI Afterburner alkalmazással álltunk neki, az összes értéket manuálisan állítottuk be, ami a GPU-nak sajnos csak a gyári feszültséget jelentette, hiszen ez egyben a szoftveresen maximálisan adható feszültség. A VRAM-ot szintén alapfeszültségen hajtottuk, ennek állítására sem adott lehetőséget a program, míg a ventilátor fordulatszámát fixen 100%-ra állítottuk. A Power Limitet 125%-ra emeltük, hogy ne (illetve minél később) avatkozzon közbe a hardveres teljesítménylimiter az ütősebb jelenetek által kikényszerített magasabb áramfelvétel során. A teljesítménylimit növelésével a hőmérsékleti küszöb is kitolódott, egészen 92 °C-ig, de megjegyezzük, hogy ezt lehet az előbbitől függetlenül is, akár alacsonyabbra konfigurálni.

A Titan X némi tuninggal [+]

Tuningolási kísérleteink során a grafikus chip tekintetében végül kereken 1600 MHz-ig jutottunk, ami a fenti GPU-Z képernyőről leolvasható, ez kis híján 200 MHz-cel több a gyári alapórajelnél, és hozzávetőlegesen 13%-os többletet eredményez. A játékok futtatása során az így elért GPU boost órajel már 2 GHz felett járt, és nagyobb hajlandósággal tartotta is azt a kártya, ami a magasabb áramfelvételi limit számlájára írható. A GDDR5X videomemória viszont csak 125 MHz-es valós órajelbeli emelést viselt el, amivel effektív órajele 11 GHz-re nőtt, ez pontosan 10% emelkedés. Úgy tűnik, ezek az 2100 MHz körüli maximális GPU frekvenciaértékek jellemzők a Pascalokra, ahogy az 1350 MHz körüliek is a konkurens Polarisokra.

A tuningolt videokártyával az alábbi grafikonokon látható teszteket futtattuk le, ezek nem igényelnek különösebb kommentárt.

Mind a DirectX 11-es, mind a DirectX 12-es játékok szépen gyorsultak a tuning hatására, és néhol igen közel állunk az órajelemeléssel arányos gyorsuláshoz. Itt ki kell emelnünk, hogy ez azért nem a kiválóan skálázódó VGA érdeme, mert általában a túlhajtás mértékénél arányaiban kisebb az elért többlet fps, hanem jócskán kiveszi belőle részét a megemelt teljesítménykeret is.

A szintetikus tesztprogramok is a várt gyorsulást hozták, nincs köztük meglepetésre okot adó eredmény, teljes mértékben a papírformán rögzített értékeket láthatjuk viszont.

Hiába nem emeltünk GPU-feszültséget, a magasabb órajel és a kitolt TDP megtette hatását, és igen alaposan érződik a grafikus kártya étvágyán. 62 wattal kért többet tesztkonfigurációnk, ahol ezzel meg is leltük a húzott órajelekkel nem arányosan növekvő fogyasztást. Sajnos a túlhajtás során azt mindig figyelembe kell venni, hogy a veszteségek jobban nőnek, mint amennyit nyerünk a folyamattal.

Összegzés

A Titan X tesztelését követően nehéz szavakat találni, hiszen az általa nyújtott teljesítmény szinte példa nélküli. Az abszolút csúcskártya címét magabiztosan elnyerte, és nem ám egy orrhossznyi előnnyel, ugyanis szinte állva hagyta a mezőnyt maga mögött, legyen szó gyártón belüli rokonairól vagy konkurenciáról.

[+]

Az órajelekből számolva kb. 132%-os teljesítménye kellene, hogy legyen a GTX 1080-nal szemben, de a játékok sem skálázódnak tökéletesen, és a kisebb felbontás is egy kicsit visszahúzza az összesítést. Így is kiváló, 25%-os előnye van a márkatárssal szemben. Az arányaiban kisebb minimumok valószínűleg az alacsonyabb órajel számlájára írhatók.

Árát tekintve a Titan X szintén a végletek videokártyája, a legdrágábbak között található, átszámolva körülbelül 335 000 forintot kérnek érte. Természetesen erre jön még szállítási költség, és ha nem EU-n belüli NVIDIA raktárból küldik, akkor vám és ÁFA. Ez arányaiban szintén meglehetősen vaskos összeg, de az abszolút csúcskategóriát mindig is meg kellett fizetni. Az NVIDIA emellett láthatóan az exkluzivitást helyezi előtérbe, nincs sem kis-, sem nagykereskedői haszon, és a gyártó is saját maga, így az a kellemes mellékhatás adódik, hogy nagyobb hasznot tehet zsebre.

[+]

A teljesítmény/fogyasztás nem alakult meglepetésszerűen, remek, ahogyan a Pascal architektúrával rendelkező összes testvérének is. A teljesítményszint szerinti eltérések a tesztprocesszorunk állandó fogyasztását belekalkulálva lépnek fel, hiszen mi a teljes gépet mérjük. A Titan X fogyasztotta a legtöbbet, így nála ront le a legkevesebbet a teljes gépre eső hatékonysági mutatón a processzor étvágya.

Ami az NVIDIA produkcióját illeti a Titan X tekintetében, a kártya kiválóan sikerült. Tápellátás terén az elvárható szintet kapjuk, de azért semmi többet. A GPU, a RAM és a VRM hűtés megvalósításában okunk nem lehet a panaszra, a hűtés az NVIDIA referenciakártyákhoz hasonlóan pazar, elmondható róla, hogy kellően halk és hatékony. Ezen túl semmi felesleges, oda nem illő részlet nem árnyalta a képet, az összeszerelési minősége pedig messze az elvárt felett van, de ez teljes mértékben helyénvaló, hiszen prémium kategóriás termékről beszélünk.

[+]

Véleményünk szerint ez az ár nemigen fog csökkenni, inkább kivezetik a piacról, ha oda kerül a sor. Ezzel együtt jelenleg a nála jóval olcsóbb, de 210 000 forint környékén is beszerezhető a nem sokkal gyengébb GTX 1080, így a Titan X videokártyát a teljesítmény tekintetében maximalista felhasználóknak tudjuk javasolni. Nekünk mindezekkel együtt nagyon tetszett, szívesen elfogadnánk egyet, de akár kettőt is saját konfigurációnkba.

NVIDIA Titan X 12 GB videokártya

04ahgy

A két Titan X-et deicide fórumtársunk adta kölcsön.