Újévi Adrenalin
Az AMD még 2015-ben döntötte el, hogy minden évben kiad legalább egy, a felhasználók számára több hasznos újítást hozó illesztőprogramot. Ez a stratégia a 14.12-es Catalyst Omega csomaggal vette kezdetét, amit egy esztendővel később követett a 15.11-es Radeon Software Crimson Edition, majd 2016-ban befutott a 16.12.1-es Radeon Software Crimson ReLive Edition. A 2017-es esztendő óta már születtek évközi frissítések is, kezdve a 17.7.2-es Radeon Software Crimson ReLive Edition jelzéssel, majd később megérkezett a 17.12.1-es Radeon Software Adrenalin Edition, amelyet fél éve követett a 18.12.1-es Radeon Software Adrenalin 2019, míg az utolsó nagyobb frissítés a 19.7.1-es Radeon Software Adrenalin 2019 nevet viselte. Nem érhet tehát senkit meglepetésként, hogy év végére időszerűvé vált egy újabb váltás, amely ezúttal a Radeon Software Adrenalin 2020 jelölést kapta. Itt túl sokat nem időztek a cégnél az elnevezéssel, valószínűleg az Adrenalin jelző bejön a közösségnek, vagyis csak a dátumot módosították, ami azért csalóka, mert funkcionalitásban jelentős átalakítások történtek.
[+]
Az AMD kritikus tényezőként jelöli manapság a grafikus vezérlőpultot. Ebből a szempontból sok fejlődésen ment át a piac, amit a cég három korszakra oszt. Kezdetben szimplán a Windows felhasználói felületébe integrálták a vezérlés lehetőségét, amit a Catalyst Control Center váltott még 2002-ben, és ettől a pillanattól tekinti úgy a gyártó, hogy grafikus vezérlőik saját vezérlőpanelt használtak. Ez az irányzat nagyon sokáig húzta, de a vállalat szerint döbbenetesen gyorsan változnak a lehetőségek és ezzel az igények is, amelyekre 2015-ben egy átdolgozott felhasználói felülettel reagáltak. Ennek a technológiai alapjait nehezebb volt lerakni, elvégre az AMD kritikus tényezőnek tartja a reszponzivitást, ami valóban elég fontos, hiszen nem mindegy, hogy a felület pillanatokon belül jelenik meg vagy akár egy percet is kell várni a betöltésére. Ezért is nevezik ezt a felhasználói felület érájának, ahol adott egy olyan technológiai háttér, amivel sűrűn lehet majd változtatni a felhasználói felületet, ezzel alkalmazkodva a rendkívül gyorsan módosuló piaci viszonyokhoz.
[+]
Itt lényegében el is értünk a Radeon Software Adrenalin 2020 legnagyobb újításához: legyen minden annyira egyszerű, hogy a felhasználók lehetőleg mindig csak egy kattintásra legyenek a kívánt hatástól. Az AMD szerint az elmúlt években végrehajtott változtatásaikat kifejezetten értékelték a PC-s játékosok, de volt egy réteg, amely számára ez egyszerűen túl bonyolult volt. Utóbbi egyébként nem csoda, annyi funkció van már a Radeon Software-ben, hogy még kellő tapasztalat mellett is el lehet benne tévedni. Nem nehéz elképzelni, hogy ha valaminek a beállítása még egy sokat látott felhasználónak is gondot okoz, akkor egy tapasztalat nélküli játékos mit érezhet a funkciók tengerében.
[+]
A megfelelő hatás érdekében az AMD a teljes szoftvercsomagot átdolgozta. Az alapot az új Radeon Software Installer adja, ez kijelzi az elérhető legfrissebb WHQL aláírással rendelkező, illetve a legújabb opcionális meghajtót. Az egyiket kiválasztja a felhasználó, esetleg pár konfigurációs lehetőséget még megad (például a korábbi beállítások megtartását), majd mehet a kattintás az install gombra. Ha ez kész, akkor jöhet az első indítás, melynek során érkezik a nagy döntés: ki kell választani, hogy miképp működjön a Radeon Software. Ha jó volt a korábbi rendszer, akkor érdemes a Standard opciót választani; ilyenkor az AMD a FreeSync technológiát aktiválja, amennyiben elérhető, de minden más funkció bekapcsolását a felhasználóra bízza. Ez a mód leginkább a tapasztalt rétegnek szól, akik nem nagyon szeretik, ha a gyártók döntenek helyettük.
[+]
Az igazi újítás a Gaming és az eSport profil. Előbbi azoknak a játékosoknak szól, akik nem nagyon értik, hogy melyik funkció mit csinál, egyszerűen csak játszani szeretnének, de közben ki szeretnék használni a hardvert is, amit vásároltak. A Gaming opció globálisan aktiválja a FreeSync technológiát (ha elérhető), illetve az Enhanced Sync, a Radeon Image Sharpening, a Radeon Anti-Lag és a Virtual Super Resolution funkciót. Ezek működnek egymás mellett, tehát nem lehet belőlük probléma. Az eSport viszont egy speciális profil, amit kifejezetten arra alakítottak ki, hogy a játékos lehetőleg konzisztens sebességet kapjon, a lehető legalacsonyabb késleltetéssel. Ez a mód az opcionálisan elérhető FreeSync technológia mellett a Radeon Image Sharpening és a Radeon Anti-Lag megoldást kapcsolja be, illetve a tesszellációs faktort fixen nyolcszorosra állítja. Utóbbi beállításból nem kizárt, hogy később még vita lesz, ugyanis nem egyértelmű, hogy csalás-e vagy sem. Maguk a csalás elleni védelmek nem fogják tudni kiszűrni, hiszen olyan szinten történik meg a módosítás, amit már nem ellenőriznek, márpedig a mai esport játékoknál azért nem ritka, hogy az egyes objektumok túl vannak tesszellálva.
Ez a mai hardverek tesszellátorainak nem baj, játszva elviselik az alkalmazás jelentette terhelést, de a raszterizálás még mindig négyes pixelblokkokon zajlik, és bőven előfordul, hogy rengeteg háromszög kisebb lesz 16 pixelnél. Márpedig ha ez megtörténik, akkor minden, piacon kapható hardver hatékonysága drámaian romlani fog, ugyanis számos felesleges munkát kell elvégezniük. Ez ugye önmagában gond, de különösebben nem érdekelt senkit, mert a tipikusan túltesszellált jeleneteknél mindegyik hardver raszterizálója benyelte a problémát, tehát az adott pálya kritikus pontjainál mindenkinél esett 10-20-30%-ot a sebesség. Az AMD viszont a fenti módosítással kiszedi magát a probléma alól, és sebességvesztés nélkül is képesek lesznek az eddig gondot jelentő pályaszakaszokat átvészelni. Nem véletlen, hogy az egyes esport versenyeken nem engedik felülírni a tesszellációs faktort a Radeon Software által, mert olyan előnyt ad az adott játékosnak, amely másnak hátrányt jelent, pusztán a program rosszul felépített pályadizájnjából kifolyólag. Ezen pedig nincs hardver, ami javít, mert a gond a program szintjén keletkezik, vagyis ezeket a pályaszakaszokat kellene jobban optimalizálniuk a fejlesztőknek, akik sajnos nem igazán foglalkoznak a kérdéssel, elvégre eddig az volt a magyarázat, hogy mindenkit ugyanolyan hátrány ér, és amúgy sem lehet vele mit kezdeni. Nos, az AMD kezdett vele valamit, nagy kérdés, hogy erre lépne-e a programfejlesztők. A nyolcszoros tesszellációs faktor egyébként nem véletlenül lett kiválasztva, ez a határ ugyanis, ahol az elterjedt esport játékokban még nem látható képminőségre vonatkozó veszteség, miközben a sebességelőnyt a beállítás által megkapja a játékos.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
