A szereplők
Az öt processzor közül a Pentium 4 506 képviseli a belépőszintet, ez egy 2,66 GHz-es magórajelű, 133 MHz-es FSB-vel rendelkező Pentium 4 Hyper-Threading-támogatás nélkül. A leglényegesebb, hogy a Pentium 4 506 rendszerbusza a ma már megszokottnak számító 200 MHz helyett mindössze 133 MHz, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a rendszerbusz órajele hogyan befolyásolja a játékokat. Emellett ez a processzor képviseli azokat a gépeket, melyekben 2-3 éves CPU-k dolgoznak. Ugrottunk 533 MHz-et, és bevontuk a partiba a Pentium 4 540-et is, mely 3,2 GHz-en jár már 200 MHz-es rendszerbusszal. A P4 540 nem csak az alapjáraton 3,2 GHz-es processzort birtokló felhasználók számára lehet érdekes, hanem a régebbi, tuningolt 2,4-2,8 GHz-es P4-tulajdonosok számára is, akiknek 3,2 GHz körül jár a CPU-ja. Athlon 64-ből nincs 2,66 GHz-es P4-szintű, ezért a kisebbik AMD esetében a 2 GHz-es Athlon 64-re esett a választásunk, mely manapság egyre több felhasználó gépében teljesít szolgálatot Athlon 64 3000+, 3200+ vagy Sempron 3400+ képében, és ide vehetjük még a leggyorsabb Athlon XP-ket is, melyek legalább 2200 MHz-en járnak (vagy tuningolva felette).
Pentium 4-esek... [+]
A 3,2 GHz-es Pentium 4-et túlhajtottuk 600 MHz-cel, így eredményül kaptunk egy 3,8 GHz-es processzort. Azért a 3,8 GHz-re esett a választásunk, mert az E0 steppinges P4-ek, és a kétmagos Pentium D-k is nagyrészt bírják ezt az órajelet, vagy ha 3,8 GHz-et nem is, de 3,5-3,6 GHz-et biztosan. Ez már természetesen a csúcskategória. Ennek megfelelően a tesztbe bevont ötödik CPU egy 2,6 GHz-en járó Athlon 64 lett, melyről nincs mit mondani, jól tudjuk, hogy a 2,6 GHz-es Athlon 64 már az FX-55-nek felel meg, mely a klasszikus processzortesztekben a játékoknál nevetve az első lenne ebben a mezőnyben. A 2,6 GHz-et a legtöbb Venice Athlon 64 „lazán” viszi, és még a dual-core Athlon 64 X2-k számára sem jelent különösebb problémát.
...és Athlon 64-ek [+]
Adva van tehát öt processzor, két teljesen eltérő architektúra, szép nagy órajelugrások, már csak a videokártyák bemutatása maradt hátra.
A videokártyák kiválasztásánál is elsődlegesen azt vettük figyelembe, hogy az adott GPU-val minél jobban lefedjük a piacot, ezért tesztünk leggyengébb kártyája a GeForce 6600 GT lett. A 6600 GT megjelenése óta igen felkapott, mára pedig igen széles körben elterjedt 3D-gyorsítóvá vált, hiszen annak idején az NVIDIA az NV43-as GPU-ra épülő kártyával többszörösen is túlteljesítette az elvárásokat, olcsón nyújtott nagyon jó teljesítményt, és a konkurens ATI Radeon X700-asain is felülkerekedett. Tesztünkben a GeForce 6600 GT a Radeon X800 GT, X700 Pro és ezekhez hasonló teljesítményű kártyák (9800 Pro/XT, 7600 GS, FX 5900 Ultra, stb) „megtestesítője”, tehát amikor a 6600 GT-t leteszteltük, akkor nem csak konkrétan ennek a típusnak a teljesítményét vizsgáltuk, hanem az összes fentebb felsorolt 3D-gyorsítóról szerettünk volna egy elnagyolt képet alkotni – ez a 30 000 forintos árkategória.
GeForce 6600 GT [+]
Tesztünk második leggyengébb kártyája a GeForce 7600 GT. Ez még nem terjedt el széles körben, ám választásunk mögött egy logikus elgondolás húzódik meg. Ha ugyanis végignézzük netszerte a GeForce 7600 GT-teszteket (beleértve a sajátunkat is), akkor láthatjuk, hogy a kártya teljesítménye nagyon közel áll a 6800-as család erősebb tagjaihoz (6800, 6800 GT, 6800 GS, 6800 Ultra), melyek, mint tudjuk, körülbelül a Radeon X800 és X850-es széria sebességével vannak megegyező szinten. A 7600 GT teszteredményei tehát egyben a GeForce 6800-as sorozat és a Radeon X800-as, illetve X850-es széria sebességét reprezentálják. A GeForce 7600 GT (és az annak megfelelő kártyák) a 40–60 000 forintos árkategóriába esnek bele.
GeForce 7600 GT [+]
A 7600 GT fölé egy ATI GPU-t állítottunk csatasorba, méghozzá a Radeon X1800 XL-t. Felvetődött lehetőségként a Radeon X1800 GTO neve is, de végül az XL mellett döntöttünk, mert egyrésztől a GTO hamarosan kifut, másrészről amikor a teszt készült, akkor a GTO mindössze 3–4000 forinttal volt csak olcsóbb az XL-nél, mely egyértelműen gyorsabb nála, ráadásul az X1800 XL már valamilyen szinten elterjedt, és teljesítménye összevethető a GeForce 7800 GT-jével is. Ez a kártya tehát a 70 000 forintos árkategóriát képviseli.
Radeon X1800 XL [+]
A Radeon X1800 XL után ismét egy NVIDIA kártyára esett a választásunk, nevezetesen a GeForce 7900 GT-re, több okból is. A 7900 GT körülbelül megegyező gyorsaságú a 7800 GTX-szel (amit lassan kivonnak a forgalomból), másrészt a Radeon X1800 XT-t is ide sorolhatjuk (és a mostanság megjelenő X1900 GT-t is, amit elvileg hamarosan lehet kapni is); mindemellett a 7900 GT már most slágertermék. Ez a kártya képviseli a 80–90 000 forintos árkategóriát.
GeForce 7900 GT [+]
Végül a csúcskategória felső régióját tesztünkben a Radeon X1900 XT testesíti meg, ezúttal is számos indokot tudunk felhozni. Először is a Radeon X1900 XT simán viszi az X1900 XTX órajeleit, viszont jóval olcsóbb annál, így nem lett volna értelme az XTX-et vizsgálni. Felmerülhet a kérdés, hogy a Radeon X1900 XT helyett miért nem a GeForce 7900 GTX-et szerepeltetjük – az indok egyszerű, egyrészt már így is van két NVIDIA kártya a tesztben, másrészt a 7900 GT-vel könnyen elérhető egy közel 7900 GTX-szintű kártya túlhúzás árán, harmadrészt pedig a Radeonoknak már volt idejük elterjedni, míg a 7900 GTX még csak az utóbbi hetekben kezdett szélesebb körben elérhetővé válni. A Radeon X1900 XT a legdrágább, vagyis 100 000 forint fölötti videokártyák demonstrálására kapott szerepet.
Radeon X1900 XTX [+]
Azok a felhasználók, akik nem találták meg videokártyájukat a felsorolásban, ne keseredjenek el, egyszerűen arról van szó, hogy az előző generáció közép- és felsőkategóriás GPU-inál gyengébb chipeket már nincs értelme még egyszer megvizsgálni, hiszen ezekről már számos esetben írtunk. Számukra már most, a tesztek előtt egy 2,8-3 GHz körüli P4-et vagy egy 2 GHz körüli Athlon 64-et tudunk javasolni (ezek érik meg manapság a legjobban az árukat), és akkor még ezekkel a processzorokkal túl is biztosítottuk magunkat CPU-oldalról. Abban az esetben, ha mindkét komponens cserére szorul, mi elsőként a processzor cseréjét javasoljuk, hiszen inkább rakjunk 2 GHz-es Athlon 64-et a GeForce 6600 GT alá, majd később megvesszük az erősebb videokártyát, mint hogy Radeon X1900 XT-t tegyünk az Athlon XP 2100+ processzoros konfigba (ami mellesleg sosem fog megtörténni, mert nincs AGP-s X1900 XT, de hát ez csak egy példa volt). A videokártyák ára egyébként is sokkal gyorsabban esik, mint a processzoroké.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
