GWings GW9800M és GW9900M

GWings Spider GW9800M

A következő delikvens a középmezőny versenyzője, a 123 mm hosszú, 65 mm széles, 41 mm magas és közelítőleg 120 gramm tömegű GW9800M. Ő már szimmetrikus kialakítású (szoftverében egyetlen kattintással válthatunk a bal- és jobbkezes mód között), és 9+1 gombot visel magán. A tizedik, hasi oldalon található, felirattól mentes gomb működését nem igazán értettük, hiszen láthatóan csak annyit csinál, hogy kiírja a képernyő bal felső sarkában az aktuális cpi értéket (illetve hogy ez hányadik lépcsőfok a beállítások közt), továbbá hogy a bal- vagy a jobbkezes profil aktív-e. Másra nem is lehet felprogramozni.

[+]

A bal- és jobb klikkek alatt az öblös hangú Omron D2FC-F-7N(20M) kapcsolók pihennek, de elég kemények és nagyon nehéz őket lenyomni, huzamosabb ideig tartó használatuk határozottan megerőltető. A többi mikrokapcsoló Huano White, némileg lágyabb nyomásponttal és magasabb hanggal kísérve. A görgő fokozatai jól elkülönülnek, a görgő lenyomásához pedig pont annyi erő szükségeltetik, hogy nem fogjuk véletlenül kapcsolgatni.

[+]

Az érzékelő amúgy egy PixArt PMW3330-as egység, melynek felbontását 100 és 14 400 cpi közt változtathatjuk, 100-as léptékkel. Csakúgy, mint a GW9300M-et, a GW9800M-et is ellátták cserélhető jobb oldallappal (mely szintén mágnesekkel rögzül, csak itt nem hárommal, hanem kettővel), így egy jól irányzott mozdulattal aszimmetrikus (és némi gyűrűsujj támasszal megspékelt) egeret varázsolhatunk belőle, ám ilyenkor le kell mondanunk a vonatkozó oldal két gombjának használatáról – valamit valamiért. A periféria burkolata egyébként olcsó, ropogós plasztik, ami jellegéből adódóan hajlamos gyűjteni kezünkről a szennyeződéseket.

[+]

A hasi oldalon a már korábban említett, tisztázatlan funkciójú gomb tőszomszédságában csak a két, óriási méretű teflonpapucsot láthatjuk. Nem tartjuk szerencsésnek az ilyen konfigurációt, hiszen fölöslegesen nagy felületen valósul meg az egér csúszása, és a nagyobb felület több súrlódással jár; a több, kisméretű talp véleményünk szerint sokkal szerencsésebb. A harisnyázott vezeték 1,8 méteres, ismét aranyozott csatlakozóval.

[+]

A GW9800-as szétszerelése is szimpla folyamat, mindössze négy csavar kitekeréséből áll (melyek sajnos az orbitális méretű tappancsok alatt foglalnak helyet), és már szemünk elé is tárul a 12 darab LED-et hordó nyomtatott áramköri lap.

GWings Spider GW9900M

A harmadik tesztalany a "zászlóshajó", a jobbkezes dizájnt kapott, 12 programozható gombot hordó (közülük az egyik egy olyan "sniper" gomb, mint amilyen a GW9300m-en is található) GW9900M, mely 124 mm hosszú, 80 mm széles, 41 mm magas. Mintegy 140(!) grammot nyom, amit tovább növelhetünk a hasi oldalon található súlykazetta megpakolásával; a szivacsos foglalatba illeszkedő fémsúlyok (összesen 3 darab) további kb. 10 grammal nehezíthetik meg sorsunkat. Kézbe véve az eszközt decens összeszerelési minőséggel találkozunk, érződik rajta, hogy anyagból van.

[+]

Egyedüli szépséghiba, hogy a borítás nem az a fényes műanyag, mint a többieknél, hanem textúrázott és enyhén gumiszerű érzete van. Ez abból a szempontból jó, hogy izzadó tenyérrel sem fog csúszni, ugyanakkor hatványozottan gyűjti a mindenféle jellegű és állagú koszt, és tisztítása sem merül ki annyiban, hogy egy mozdulattal letörölgetjük – magyarul kényes felületről van szó.

[+]

[+]

A szenzor egy PixArt PMW 3360 PRO egység, melynek felbontása a visszafogott 500 és az übercéltalan 24 000 cpi közt állítható (nem fixált léptékben és a 24 000-es végfokozat erősen interpolált). A görgő alatt fellelhető egy négyállású LED indikátor, ami hat fokozatban mutatja, hogy éppen melyik felbontást használjuk: az első négy lépcsőhöz egy-egy szint kapcsolódik, az ötödik, valamint hatodik lépcsőt pedig úgy jeleníti meg, hogy egyszerre kettő, illetve négy szintet világít ki. A mikrokapcsolókról sajnos csak annyit tudunk, hogy elvileg maximum 20 millió kattintásra hitelesített (és minden valószínűség szerint kínai) Omronok vannak a fő klikkek alatt.

[+]

Ennek a kissé hiányos információnak kimondottan prózai oka van (mármint azon felül, hogy a gyártói weboldalon is mindössze ennyi szerepel): a rágcsáló szétszedése embert próbáló feladat (legalábbis szeretnénk ezt hinni), mivel fél óra alatt sem sikerült elemeire bontanunk. A talpak alatt figyelő csavarok kilazítása és a bal oldali burkolat leemelése után már az utolsó fázisnál jártunk, de egyszerűen nem találtunk úgy fogást rajta, hogy a műanyag kettétörésének veszélye ne lebegett volna élénken lelki szemeink előtt. Könnyen lehet, hogy mások nagyobb szerencsével járnak, de mi nem szerettük volna úgy indítani az ismerkedést, hogy még a kibontakozás előtt "derékba törjük a karrierjét".

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!