Az alapigazságok

Az ajánló során igyekszünk néhány fontos alapfogalom definiálása mellett egy általános irányadást nyújtani – amennyire lehet, konkrét típusok megnevezése nélkül (bár a példák szükségszerűsége miatt ez nem fog sikerülni). Fogjuk fel úgy ezt a cikket, hogy egy gyorstalpaló a választáshoz – pontosabban saját igényeink felméréséhez –, hogy aztán a "Milyen egeret válasszak?" topikban már ne raboljuk hiába az önkéntes segítők idejét a korábban már százszor megválaszolt kérdések újra feltevésével.

Microsoft Intellimouse 1.1a és a Razer Diamondback legújabb verziója [+]

Mielőtt rázendítenénk, ki kell, hogy jelentsünk nyolc dolgot:

1. A legfontosabb szabály, hogy el kell felejteni azt, hogy ami újabb, az automatikusan jobb is. Ez egyáltalán nem így van.
2. Az, hogy a dobozokra mit írnak rá, vagy hogy a gyártó mit nyilatkozik a saját termékéről, teljesen érdektelen – de ez valószínűleg nem szorul különösebb magyarázatra.
3. Egy használható egérpad (a SteelSeries QcK (mini) a minimum) igenis fontos. Nem csupán precizitást igénylő feladatok elvégzésekor, de már egyszerű böngészés közben is érezhető a különbség az asztallaphoz vagy a pár száz forintos alátétekhez képest. DTP vagy játék közben pedig ez hatványozottan igaz. Szóval nem szabad sajnálni azt a plusz pár ezer forintot rá, mert meghálálja magát.
4. Kifejezetten játékra és/vagy precíziós munkára kizárólag vezetékes egeret érdemes venni. Bár az utóbbi években sokat fejlődött a vezeték nélküli technológia, a kábel sokkal kevesebb input lagot eredményez – arról nem is beszélve, hogy a "farkatlan" darabok általában jóval nehezebbek az akkumulátor miatt, és gyakran rosszabb minőségű mikrokapcsolókkal is szerelik őket. Sokak kifogása lehet, hogy a "farkinca" gátolja a szabad mozgást, de mióta a szigszalag/cellux/leukoplaszt és száz egyéb vezetékfixálási modus operandi létezik (az emberi találékonysággal megtámogatva), ez pusztán apelláta. A zsinór rögzítése amúgy is erősen ajánlott, hiszen így nagyságrendekkel csökkenthetjük az erek megtörésének sanszát. Az egyedüli kivétel (egyelőre) a Logitech Lightspeed wireless technológia, mert az valóban hozza a madzagos szintet, a hátulütő csak az ár, pláne, ha nem díjazzuk a féltégla tömegű rágcsálókat.
5. Ha nem csak általános felhasználáshoz (aminek amúgy nem része a játék) keresünk célszerszámot, mindenképpen részesítsük előnyben az optikai megoldásokat (az infra is optikai, csak a felületet infravörös fénnyel világítja meg) – a közhiedelemmel ellentétben sokkal szívderítőbb szenzorteljesítményt kapunk, mint ha egy lézeres sajtnyelőért fizettünk volna az üzletben. Ez utóbbiak esetén az A9500/S9500-as Avago szenzorral szerelt példányok egészen használhatók, de esetükben is tapasztalható +5%-os, felületfüggetlen pozitív gyorsulás. Szóval az optikai előnyösebb.
6. 2000 felett gyakorlatilag lényegtelen, hogy mennyi dpi-t (dot per inch, de a helyes verzió a "cpi" – counts per inch –, csak az előbbi terjedt el inkább – hibásan – a köztudatban; mi ezentúl cpi-t használunk a cikkben) tud az érzékelő. A legtöbb (bár nem az összes) egér natív felbontása valójában 800-1000 cpi, a többi érték interpolált, ami soha nem vezet jóra: csak növeljük a jitter, a smoothing és egyéb anomáliák előfordulásának esélyét, súlyosságát. Az alacsonyabb, natív felbontáso(ko)n sok esetben javul az egerek úgynevezett perfect controlja (tehát, hogy milyen sebességű rántást képesek még hiba nélkül lekövetni), netán valamivel precízebben is járatják a kurzort. Vannak olyanok is, amelyeknek kisebb lesz a LOD-ja (Lift-off Distance) vagy megszűnik a jitter. Így már nem is olyan csábító az az 5-6-8-12 ezer cpi, ugye?
7. A manufaktúrák a marketinganyagaikban szeretnek jól hangzó, de valójában teljesen felesleges jellemzőkre koncentrálni, amik csak arra jók, hogy megemeljék a termék árát és bevonzzák a hiszékenyeket. Ilyenek például:
   
   • súlyozhatóság – Az efféle egerek általában már alapból is elég nehezek…
   • On-the-Fly sensitivity – Egy beállítással kell megtanulni lőni, szükségtelen és kontraproduktív állandó jelleggel összezavarni az izommemóriát. Arról nem is beszélve, hogy a felbontás váltása mennyire lassú folyamat egy olyan környezetben, ahol sokszor szó szerint milliszekundumokon múlik egy-egy csetepaté végkimenetele. Egyedül Windows asztalon, esetleg Photoshopban jöhet néha jól a funkció.
   • fedélzeti memória – Ez alkalmasint azért hasznos lehet. Már ha gyakran járunk LAN-partikra vagy sokszor használjuk különböző számítógépekkel az egeret, mert az ugye a memória révén eltárolja magában a vele kapcsolatos beállításokat, nincs szükségünk szoftverre. Ennek ellenére ez egy olyan funkció, aminek javarészt nem látjuk akkora hasznát, de jelentősen növeli a cucc árát – szóval komoly játékos egérben nem elsődleges kritérium a megléte.
   • mindenféle LCD-kijelzők és RGB színorgiák – Csak holtsúly, valós értéke nincs.
   • aranyozott USB – Mivel digitális a jel, nem analóg, így hasznát nem vesszük. Ettől persze még jól hangzik.
8. Az egér (és az egérpad is!) egy nagyon fontos periféria (hiszen nem csak akaratunkat közvetíti a gép felé, de gyakorlatilag állandó kontaktusban vagyunk vele, csakúgy, mint a billentyűzettel vagy a monitorral), szánjunk rá időt, hogy megfelelő módon felmérjük az igényeinket, tájékozódjunk, alternatív variációkat keressünk mind az egzakt modell, mind pedig a beszerzést illetően. Vásároljunk céltudatosan, ne ugorjunk rá az első szembejövő lehetőségre – adott esetben ne féljünk az apróhirdetések, vagy aukciós oldalak irányába fordulni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!