GWings GW9300M

Mindig reményekkel tölt el bennünket, ha egy új márka jelenik meg a játékos egerek piacán, és nem volt ez másképpen most sem: érdeklődve fogadtuk az új, ráadásul hazai brand, a gWings üdvöskéit. Az újdonságok számukat tekintve igazodnak a honi szokásokhoz, hiszen a magyar igazság mintájára rögtön három modell közül választhatunk, melyek különféle felhasználói igényeket igyekeznek kielégíteni.

A három muskétás, egyelőre a doboz mélyén [+]

Sallangok nélkül, tesztre készen [+]

A termékek a Spider GW9300M, GW9800M és GW9900M nevet kapták, és sallangmentes dobozokban érkeznek, hacsak a mágnesesen rögzített, kihajtható borítót nem számítjuk annak. Belül az egereken és alkatrészeiken kívül csak egy információs füzetecskét találhatunk, de ez nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az árazásuk a mostani normákhoz képest visszafogottnak mondható.

GWings Spider GW9300M

Az ismertetést a GW9300M-mel kezdjük (összevont specifikációs táblázat a cikk második oldalán). Egy alapvetően jobbkezes, nyolcgombos rágcsálóról van szó, mely cserélhető jobb oldali panellel rendelkezik. A periféria 123 mm hosszú, 65 mm széles, legmagasabb pontján 41 mm magas és nagyjából 120 grammot nyom. A szerkezet lelke egy Avago A3050+ szenzor, melynek felbontását 500 és 4000 cpi közt állíthatjuk.

A mikrokapcsolókat a Huano szállítja: a bal- és jobb klikk alatt Huano White-okkal, a többi gomb esetében Huano Redekkel van dolgunk. A három tesztelt modell közül ennek volt talán a legjobb kattintási érzete. A görgő viszonylag puhán jár, és a fokozatok is egész jól elkülönülnek, a középen végigfutó gumicsíknak hála kényelmes a scrollozás, ám a dekóderről nem tudunk semmi biztosat. Azt azonban igen, hogy az RGB fényekből jutott ide is (a GW9300-as belsejében 8 darab LED van).

[+]

A hasi oldalon a négy teflontalp gyűrűjében megtalálhatjuk a kilencedik (és nem programozható) gombot, ami a régi Razer Abyssushoz/Salmosához hasonló módon, hardveresen állítja az USB port frissítési frekvenciáját. A 250 Hz itt kimarad (de driverben beállítható ez az érték), 125, 500 és 1000 Hz között viszont szabadon és drivermentesen léptethetünk. A kábel sztenderd 1,8 méter hosszúságú, harisnyás kivitelű, kissé merev darab, aranyozott csatlakozóval a végén. Az aranyozásnak ugyan gyakorlati haszna nincs, de kétségtelenül jól mutat.

[+]

Korábban már szóba kerültek a csereberélhető oldalsó burkolatok, melyekből összesen kettőt kapunk meg a csomag részeként. Az alapból felszerelt variáns konvencionálisabb, döntött formájú, míg a grátiszként kapott változat szolgál némi dedikált hellyel gyűrűsujjunk részére, ezzel kicsit a hajdani SteelSeries Ikari Optical formavilágára emlékeztetve minket. Ezek az oldalburkok három piciny mágnesnek köszönhetően rögzülnek, és pofonegyszerű a cseréjük. A lényeg, hogy mindenki számára adott a lehetőség, hogy eldöntse, melyik kényelmesebb neki. Akár még "csupaszon" is munkára foghatjuk, ezzel nyerve pár gramm mínuszt.

[+]

Összességében elmondható, hogy az összeszerelés minősége nem kiemelkedő, de nem is silány munka, ellenben a felhasznált anyagok nem keltenek kifejezetten prémium érzetet; dominál az olcsó műanyag – ám az ár is ehhez mért. Szerencsére a szétszedés sincs túlbonyolítva, mint mondjuk a Logitech G Pro Wireless túltervezett konstrukciójánál: a tappancsok alatt csak négy csavart kell kiimádkoznunk furataikból.

GWings GW9800M és GW9900M

GWings Spider GW9800M

A következő delikvens a középmezőny versenyzője, a 123 mm hosszú, 65 mm széles, 41 mm magas és közelítőleg 120 gramm tömegű GW9800M. Ő már szimmetrikus kialakítású (szoftverében egyetlen kattintással válthatunk a bal- és jobbkezes mód között), és 9+1 gombot visel magán. A tizedik, hasi oldalon található, felirattól mentes gomb működését nem igazán értettük, hiszen láthatóan csak annyit csinál, hogy kiírja a képernyő bal felső sarkában az aktuális cpi értéket (illetve hogy ez hányadik lépcsőfok a beállítások közt), továbbá hogy a bal- vagy a jobbkezes profil aktív-e. Másra nem is lehet felprogramozni.

[+]

A bal- és jobb klikkek alatt az öblös hangú Omron D2FC-F-7N(20M) kapcsolók pihennek, de elég kemények és nagyon nehéz őket lenyomni, huzamosabb ideig tartó használatuk határozottan megerőltető. A többi mikrokapcsoló Huano White, némileg lágyabb nyomásponttal és magasabb hanggal kísérve. A görgő fokozatai jól elkülönülnek, a görgő lenyomásához pedig pont annyi erő szükségeltetik, hogy nem fogjuk véletlenül kapcsolgatni.

[+]

Az érzékelő amúgy egy PixArt PMW3330-as egység, melynek felbontását 100 és 14 400 cpi közt változtathatjuk, 100-as léptékkel. Csakúgy, mint a GW9300M-et, a GW9800M-et is ellátták cserélhető jobb oldallappal (mely szintén mágnesekkel rögzül, csak itt nem hárommal, hanem kettővel), így egy jól irányzott mozdulattal aszimmetrikus (és némi gyűrűsujj támasszal megspékelt) egeret varázsolhatunk belőle, ám ilyenkor le kell mondanunk a vonatkozó oldal két gombjának használatáról – valamit valamiért. A periféria burkolata egyébként olcsó, ropogós plasztik, ami jellegéből adódóan hajlamos gyűjteni kezünkről a szennyeződéseket.

[+]

A hasi oldalon a már korábban említett, tisztázatlan funkciójú gomb tőszomszédságában csak a két, óriási méretű teflonpapucsot láthatjuk. Nem tartjuk szerencsésnek az ilyen konfigurációt, hiszen fölöslegesen nagy felületen valósul meg az egér csúszása, és a nagyobb felület több súrlódással jár; a több, kisméretű talp véleményünk szerint sokkal szerencsésebb. A harisnyázott vezeték 1,8 méteres, ismét aranyozott csatlakozóval.

[+]

A GW9800-as szétszerelése is szimpla folyamat, mindössze négy csavar kitekeréséből áll (melyek sajnos az orbitális méretű tappancsok alatt foglalnak helyet), és már szemünk elé is tárul a 12 darab LED-et hordó nyomtatott áramköri lap.

GWings Spider GW9900M

A harmadik tesztalany a "zászlóshajó", a jobbkezes dizájnt kapott, 12 programozható gombot hordó (közülük az egyik egy olyan "sniper" gomb, mint amilyen a GW9300m-en is található) GW9900M, mely 124 mm hosszú, 80 mm széles, 41 mm magas. Mintegy 140(!) grammot nyom, amit tovább növelhetünk a hasi oldalon található súlykazetta megpakolásával; a szivacsos foglalatba illeszkedő fémsúlyok (összesen 3 darab) további kb. 10 grammal nehezíthetik meg sorsunkat. Kézbe véve az eszközt decens összeszerelési minőséggel találkozunk, érződik rajta, hogy anyagból van.

[+]

Egyedüli szépséghiba, hogy a borítás nem az a fényes műanyag, mint a többieknél, hanem textúrázott és enyhén gumiszerű érzete van. Ez abból a szempontból jó, hogy izzadó tenyérrel sem fog csúszni, ugyanakkor hatványozottan gyűjti a mindenféle jellegű és állagú koszt, és tisztítása sem merül ki annyiban, hogy egy mozdulattal letörölgetjük – magyarul kényes felületről van szó.

[+]

[+]

A szenzor egy PixArt PMW 3360 PRO egység, melynek felbontása a visszafogott 500 és az übercéltalan 24 000 cpi közt állítható (nem fixált léptékben és a 24 000-es végfokozat erősen interpolált). A görgő alatt fellelhető egy négyállású LED indikátor, ami hat fokozatban mutatja, hogy éppen melyik felbontást használjuk: az első négy lépcsőhöz egy-egy szint kapcsolódik, az ötödik, valamint hatodik lépcsőt pedig úgy jeleníti meg, hogy egyszerre kettő, illetve négy szintet világít ki. A mikrokapcsolókról sajnos csak annyit tudunk, hogy elvileg maximum 20 millió kattintásra hitelesített (és minden valószínűség szerint kínai) Omronok vannak a fő klikkek alatt.

[+]

Ennek a kissé hiányos információnak kimondottan prózai oka van (mármint azon felül, hogy a gyártói weboldalon is mindössze ennyi szerepel): a rágcsáló szétszedése embert próbáló feladat (legalábbis szeretnénk ezt hinni), mivel fél óra alatt sem sikerült elemeire bontanunk. A talpak alatt figyelő csavarok kilazítása és a bal oldali burkolat leemelése után már az utolsó fázisnál jártunk, de egyszerűen nem találtunk úgy fogást rajta, hogy a műanyag kettétörésének veszélye ne lebegett volna élénken lelki szemeink előtt. Könnyen lehet, hogy mások nagyobb szerencsével járnak, de mi nem szerettük volna úgy indítani az ismerkedést, hogy még a kibontakozás előtt "derékba törjük a karrierjét".

Driverek

Meghajtóprogram tekintetében nincs centralizált szoftveres platform, mint például az ASUS ROG ketyerék esetében, hanem mindhárom egérnek külön drivere van, bár a GW9300M-é és a GW9800M-é felépítésre gyakorlatilag ugyanaz, és e kettő még abban is hasonlít, hogy ha az egér épp nincs rákötve a gépre, akkor a felületet sem tudjuk megvizslatni, mert az app közli, hogy nem érzékelt megfelelő eszközt csatlakoztatva.

GWings Spider GW9300M

A GW9300M szoftvere mindössze 6,5 MB tárhelyet foglal, és meglehetősen egyszerű a felépítése. A főképernyő bal oldalán láthatjuk a nyolc gomb éppen felprogramozott funkcióit, és itt tudjuk variálni ezeket. Alatta, a "Macro Editor" feliratra kattintva rögzíthetünk/módosíthatunk makrókat, míg a "Profile" részen menthetjük el és tölthetjük be profiljainkat; szerencsére nincs túlságosan korlátozva a dolog ezek számát illetően.

A "DPI Setting" fülön az érzékelő felbontásával játszhatunk. Az alapértelmezett értékek az 1000, 2000, 3000, illetve 4000 cpi, de saját értéket beállítva 500 cpi-nként is léptethetünk (négy lépcsőben), a számok mellett látható színes négyzetek pedig az egér hátán elterülő gWings felirat LED világításának (nem RGB, csupán 7 előre definiált) színét hivatottak reprezentálni az adott felbontás alatt.

[+]

[+]

A "Lighting" tabon a fényorgonával bíbelődhetünk, alkalmazhatunk különféle effekteket (11 féle, plusz a kikapcsolt állapot), valamint beállíthatjuk ezek animációjának irányát és sebességét. A "Mouse Parameter" részlegen hangolhatjuk az érzékenységet (sensitivity) és a rámutatás pontosságának javítását (amolyan Windows-csúszkás kiszerelésben), továbbá a görgetés, no meg a dupla kattintás tempóját. Az utolsó, "Polling Rate" fülön értelemszerűen az USB port mintavételezési frekvenciáját állíthatjuk be a megszokott 125, 250, 500 és 1000 Hz-es értékekre (a gyári default 1000 Hz).

GWings Spider GW9800M

A körülbelül 7,5 MB helyet igénylő GW9800M saját applikációja nagyon hasonló a GW9300M-éhez (a háttértől eltekintve), a különbség csak annyi, hogy a nyitólap bal felső sarkára irányítva figyelmünket egy kattintással válthatunk bal- és jobbkezes üzem között, a "DPI Setting" oldalon pedig nem négy, hanem hat cpi-lépcsőt határozhatunk meg, 500 helyett 100-as finomsággal (egészen a teljesen szükségtelen 14 400 cpi-ig), illetve a gyári alapértelmezett értékek picivel tradicionálisabb vonalat követnek, hiszen 800, 1600, 2400, 3600, 5200 és 7200 cpi-ről beszélünk. Mellékesen jegyeznénk még meg, hogy a bal- és jobbkezes mód közt úgy is ugrálhatunk, hogy ha az USB portba csatlakoztatáskor a bal klikk + középső klikket (balkezes üzem) vagy a jobb klikk + középső klikket (jobbkezes üzem) nyomjuk le egyszerre.

[+]

[+]

A fényeffektek színét megadhatjuk a színmintákra kattintva vagy decimális kódban (255 x 255 x 255), és tudjuk szabályozni a fényerőt is. A gyári USB ráta itt nem 1000, hanem 500 Hz, de ez persze szabadon változtatható.

GWings Spider GW9900M

A GW9900M kb. 4,6 MB-os meghajtóját már másféle fából faragták, hiszen minden tekintetben saját felületet kapott, ráadásul ez már gond nélkül hajlandó elindulni akkor is, ha az egér kilométeres messzeségben van USB aljzatainktól. A "Main" tabon a gombokat programozhatjuk fel tetszés szerint. Itt végre értelmes funkciót rendelhetünk a bal klikk mellett terpeszkedő, Button 8 névre hallgató, alapból háromszoros bal kattintást kieszközölő piros gombhoz; számunkra talán a Sajátgép parancs volt a legkézenfekvőbb, de példának okáért akár Windows alkalmazásokat, e-mail kliensünk indítását, esetleg médialejátszónk bizonyos aspektusának vezérlését is rábízhatjuk (mint az a legördülő menüt tartalmazó screenshoton látszik). Az alul látható Restore, Import és Export feliratok a profilokra vonatkoznak, használatuk magától értetődő.

[+]

[+]

Továbblavírozva az "Advanced" fülre a szenzorral kapcsolatos beállítások garmadájával nézhetünk farkasszemet. Balra láthatók az elkülönített cpi-lépcsők (a gyári alap az 1000, 2000, 3000, 5000, 8000 és 12 000 cpi), ám ezeket most nem fixált értékekkel tudjuk változtatni, hanem változó jelleggel 200-300-400-500-as léptékben, az utolsó fokozatnál pedig 12 000-ről egyből 24 000-re ugrunk. A szokásos érzékenységi, görgetési és duplakattos beállítások társaságába került az USB port frissítési rátája is, nem kapott külön oldalt, és 500 Hz a default. A "Light" fülé a világítás rabigába hajtása, az effektek száma 11 itt is, ám a színen kívül most csak a fényerő intenzitását adagolhatjuk pluszban (négy szinten: 25, 50, 75 és 100%). A záró szó a "Macro" fülé, ahol természetesen makrókkal játszadozhatunk.

A három meghajtóprogram közös pontja, hogy az éppen aktuális szenzorfelbontást – a cpi-váltó gomb megnyomását követően – a képernyő bal felső sarkában felugró kis indikátor ablakocska segítségével is nyomon követhetjük.

Tesztek

A szenzorok teljesítményét és az USB frekvencia stabilitását a már korábban is használt, magyar eredetű OxyPlot Mouse Tester 1.5-ös verziójával mértük. Először a perfect controlra voltunk kíváncsiak, a gyárilag beállított felbontásokon.

[+]

Vegyes érzelmek láttak napvilágot a próba végén. A GW9300M 2000 cpi-ig kb. 1,5 m/s-os értéket tudott, s innentől egyre csökkent a teljesítmény; 4000 cpi-n már mindössze 0,8-0,9 m/s-ot mértünk. A 2000-es határ azért nem annyira szörnyűséges, mivel jellemzően eddig a felbontásig érdemes használni egerünket, és a 1,5 m/s simán elég lehet, ha nem túlságosan alacsony egérérzékenységgel játszunk (vagy az alacsony érzékenység mellé nem használunk egérgyorsítást).

Emlékezzünk csak vissza: a nagy öreg Microsoft WheelMouse Optical 1.1a/Intellimouse 1.1/Intellimouse Explorer 3.0 (tehát az STMicroelectonics OS MLT04 szenzorral szerelt darabok) esetében sem volt ennél több (500 és 1000 Hz-en) a perfect control, mégis mennyire jó és népszerű modellek voltak ezek. Úgyhogy ha nem vagyunk túlzottan szélsőségesek, megfelelhet a GW9300M is, de az biztos, hogy semmi olyan eredmény nem született, amire egy modern egérnek büszkének kellene lennie.

GWings Spider GW9800M perfect control [+]

A GW9800M már inkább sziporkázott, hiszen felbontástól függetlenül végig 4 és 5 m/s közti eredménnyel zárt, ami még a legelvetemültebbek számára is kielégítő produkciónak számít.

GWings Spider GW9900M perfect control [+]

A GW9900M-et viszont nem nagyon értettük; minden cpi-lépcsőn 1,7-2 m/s tájékán mozgolódott. Már-már kezdtük önnön képességeinket kétségbe vonni, ám akkor sem tapasztaltunk változást, amikor egy másik kolléga karizmait is implementáltuk az egérpadon történő söprögetés folyamatába. Nagyjából itt is áll az, mint ami a GW9300M-nél, csak egy picit nagyobb mozgásterünk (mintegy plusz 0,2-0,4 m/s-nyi) van a "hétköznapibb" beállítások vonatkozásában.

GWings Spider GW9300M polling rate [+]

GWings Spider GW9800M polling rate [+]

GWings Spider GW9900M polling rate [+]

Az USB port frissítését illetően nem volt különösebb probléma tesztünk egyik tárgyával sem, egészen szépen hozták azt, ami elvárható tőlük (bár a GW9900M kicsit "szétszórtabb" volt 1000 Hz-en, mint a többiek). Jöhet a zöld pipa.

Záróakkordként a digitális művészek végső eszközét, a Microsoft Paintet vettük elő, amiben aztán számokat, betűket, egyenes(nek szánt) vonalakat, illetve spirálokat rajzolgattunk, hogy tetten érhessük a szenzoranomáliákat, ha vannak.

Balról jobbra: a GW9300M, GW9800M és GW9900M Paint tesztje [+]

A GW9300M-nél mintha lett volna néha egy minimális jitter, ami aztán erősödött, ahogy a felbontás egyre feljebb vándorolt. Az 1000 cpi még teljesen komfortos, ám 2000 fölött már nem éppen maradandó élmény a virtuális ecsettel való bűvészkedés. Más érzés volt a GW9800M, mert az 800-on és 1600-on példás (különösen 800-on volt kellemes rajzolni vele), és igazán csak 3600 cpi-től kezd romlani a helyzet. A 7200 már bőséggel az értelmetlenség igen tág halmazában leledzik, ezért sem láttuk túl sok értelmét még 14 400-zal is kipróbálni a Paintet. Különösebb rendellenességet nem tapasztaltunk, azt viszont nem tudtuk egyértelműen eldönteni, hogy van-e egy minimális angle snapping vagy nincs – akárhogy is, ez nem befolyásolta érdemben a használatot.

A GW9900M ismét kilógott a sorból, mert feltűnően könnyű volt vezérelni, még 12 000 cpi-vel is. Valamiféle bug lehet ez a szoftverben, mert ezek az übermagas felbontások egyáltalán nem érződtek annyinak, mint amennyinek kellettek volna, és ezen a meghajtóprogramos érzékenységbabrálás sem igazán változtatott; persze észlelhető volt, hogy a csúszka függvényében változott az érzékenység, de még így is messze álltunk attól, amit más, korábban tesztelt egerek esetében megfigyelhettünk hasonlóan magas értékeken. Valami itt nem kerek.

Mindennapi használat, összegzés

Mindennapi használat

Ahogy látható, felemás eredményekkel zárult a tesztelés első fázisa, ám ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk. Az egereket kipróbáltuk a mindennapok során, amibe persze beletartozik némi játék is, és itt már közel sem volt olyan vészes a helyzet, mint az első blikkre tűnhet (a GW9300M-re és GW9900M-re gondolunk). Az kétségtelen, hogy mindhárom kurzorkergető legnagyobb problémája a tömege. Tudjuk, hogy ez nagyon szubjektív tényező, és számos olyan felhasználó van, aki csak legyint az ilyesmire, de szerintünk nagyon nem járja, hogy a legkönnyebb példány is 120 gramm. Ez már nem is közép-, hanem nehézsúly.

A GW9300M-ben van a leggyengébb szenzor (A3050), ennek ellenére lehet vele tisztességeset lőni (a videó egy korábbi implementációval, a Roccat Luával lett elkövetve, de átemelhető tesztünkbe példaként). Az bizonyos, hogy ajánlott kerülni a túlontúl alacsony egérérzékenységet, mert ott már akadhatnak problémák, ám amennyiben relatív közelségben maradunk az arany középúthoz, nem fog megkeseredni az életünk.

Hiába a rossz számok, felhasználói szinten kellemesen elvoltunk a "kis" 9300-assal, és inkább csak a kifejezetten magas LoD (kb. 3,5 mm) zavart bennünket. Ez megintcsak egyéni preferencia kérdése, mert vannak, akik imádják és vannak, akik ki nem állhatják az ilyet. Ha az utóbbi csoportba tartozunk, akkor sem kell kétségbe esnünk, hiszen erre több megoldás is kínálkozik. Az egyik a jó öreg tapefix, azaz egy átlátszatlan szigszalag darabbal részlegesen kitakarjuk az érzékelő lencséjének látószögét, a másik pedig az, hogy vastagabb teflontalpakat használunk (szükség esetén e két metódus kombinálva is alkalmazható, bár az gyakran már kontraproduktív).

A GW9800M szenzorosan már jóval kellemesebb összképet mutat, ám nála a tömegen kívül a bal és jobb klikkek alatt megbúvó mikrokapcsolók nyomáserejét sokalltuk; nem kérdés, hogy (kis költői túlzással élve) irtózatos munka őket lenyomni, hosszútávon bizony kimerítő dolog kattintgatni velük. A GW9900M is megállta a helyét a hétköznapokban, semmi különösebb említésre méltó nem jut az eszünkbe vele kapcsolatban, tette a dolgát, ahogy kell. A LoD-ja igen alacsony, körülbelül 1,5-2 mm, ebben párra talált a 9800-assal. A sok programozható gomb megkönnyítheti a létezést, mert az operációs rendszer/egyéb szoftver sűrűn használt funkcióinak jó részét jobb tenyerünk alá csoportosíthatjuk; az sem kérdés, hogy ezt a MOBA- és MMO játékosok üdvözítőnek fogják találni.

Játékokat illetően most nem a Quake franchise nagyjait vettük elő, hanem az újkeletű Apex Legends trendvonatára ültünk fel, és persze némi Call of Duty: World at War kooperatív zombi módot is eszközöltünk néhány esti LAN keretein belül. Megintcsak azt kell elmondanunk, mint korábban: a tesztelő személyére levetített fizikai diszkomforton túl (a tömeg, ugye) derekasan helytálltak a gWings üdvöskéi, igaz, a sensitivity nem volt csutkára lehúzva. Lényeg a lényeg, zavaró anomáliákkal nem találkoztunk.

Összegzés

A végszóhoz érkezve több szempontot is célszerű figyelembe vennünk. Ne felejtsük el, hogy egy friss belépőről van szó a játékos egerek (illetve egyéb gamer perifériák) piacán, ezért inkább szárnypróbálgatásként tekintünk a termékekre, mintsem kiforrott mérnöki folyamat gyümölcseiként; remekül lehet építkezni OEM komponensekből is, csak a megfelelő receptet kell megtalálni. Ezt megerősíti a gyártói weboldal egyszerű volta – de ezeken biztos még dolgoznak majd.

Az kétségbevonhatatlan, hogy a gWings a belépőszinten igyekszik szétszórni portékáit (egyelőre legalábbis), és ezzel a törekvéssel tulajdonképpen nem lő túlságosan mellé, hiszen a 12 gombos csúcsmodell is megáll a 15 000 forintos határon.

Ahogy már korábban is leírtuk, a legnagyobb gondunk az egerek tömegével volt. Igen, ez nagyon erősen személyes preferencia kérdése, de nem értjük, hogy ha már háromfelé osztották a kínálatot, miért nem lehetett egymástól jobban differenciálni a modelleket: több értelmet tulajdonítanánk annak, ha a GW9300-as például 90-100 gramm környékére, a GW9800-as mondjuk 110 gramm tájára, a legtermetesebb GW9900-as pedig 120 gramm vonzáskörzetébe lett volna pozicionálva. A jelen felállás szerint aki könnyebb (vagy csak középsúlyú) rágcsálót keres, még véletlenül sem gondolhat a magyar gyökerű brand felhozatalára, mert nem fog találni magának megfelelő típust.

A mérsékelt árazással pariban van a dobozok tartalmának egyszerű volta, a felhasznált, olcsó anyagok és a kisebb gyermekbetegségek (mint amilyen például a GW9800-as "izmozós" Omron kapcsolói vagy a GW9900-as szoftveres sensitivity/felbontás bugos szabályozása). Ha a tömegtől eltekintünk, talán a három egér kombinációjából születhetne egy olyan termék, amit már bátran mernénk ajánlani. Mi elsősorban egy GW9300M burkolatban lakó GW9800M szenzort tudnánk elképzelni, GW9300M mikrokapcsolókkal, talpakkal és dedikált polling rate váltóval, a GW9900M-éhez hasonló, textúrázott felülettel, ám harisnyázatlan, csupasz kábellel. És persze nagyjából 20 grammal könnyebben, de azt mondtuk, tekintsünk el a tömegtől.

[+]

Ezektől függetlenül simán megeshet, hogy valaki megtalálja a számára tökéletes egeret már a gWings elsőkörös kínálatában is, de erre még nagyobb sanszot szolgáltatna, ha egy-két ezressel tovább mérsékelnék az árcédulákon szereplő (amúgy nem túlságosan elszállt) összegeket. Azzal az életbölcselettel zárjuk jelen írásunkat, amit már számtalanszor elismételtünk a múltban: vásárlás előtt, ha tehetjük, mindenképpen tapogassuk meg a kiszemelt példányt, és a komfortot illetően ne adjunk mások szavára; ahány ember, annyi kényelmi szempont és igény létezik.

Synthwave

A gWings Spider egereket a hazai forgalmazó bocsátotta rendelkezésünkre.