ASUS Vivobook Snapdragonnal: talán egy új korszak kezdete!

Forradalom vagy csak epizódszerep? Közel egy hetet használtuk az ASUS új notebookját, hogy választ kapjunk a kérdésre.

Bevezető, külső

Ha Windows és notebook, akkor x86 – évtizedek óta érvényes ez a szabály, melyet eddig nem igazán sikerült megszegni, hiába próbálkozott a Microsoft a Windows on ARM-mal, a siker mindig elkerülte őket. Kompatibilitási problémák és az ebből fakadó korlátozások, gyenge teljesítmény, és a korábbi keserű tapasztalatokra emlékező partnerek húzódozása mind-mind okolható azzal, hogy ez a váltás eddig nem jött össze. Pedig az Apple már bizonyította, hogy a dolog nem lehetetlen, csak bele kell tenni a szükséges erőforrásokat, és úgy piacra lépni, hogy a felhasználók túlnyomó többsége egyből az új architektúra potenciális előnyeivel szembesüljön. Ezt próbálja most meg leutánozni a Microsoft és a Qualcomm a Snapdragon X platformmal.

Hirdetés

Ellentétben a korábbi esetekkel, itt nem félszívű próbálkozást láthatunk: a cégek mindent megtettek, hogy az új notebookok sikeresek legyenek. Ennek érdekében egyrészt igyekeznek kihasználni az AI generálta hullámot (lásd Copilot+ PC), másrészt a lehető legtöbb szereplőt meggyőzni arról, hogy a platformnak igenis van jövője. Ez látható volt a Computexen is, ahol szinte minden komolyabb notebookgyártónál láthattunk Snapdragon X Elite-re épülő gépet, aki pedig nem volt kint, az legalább a Qualcomm standjára elküldte saját megoldását. Az, hogy ezek aztán mikor kerülnek a boltokba, persze változó, de az egyik első fecske, az ASUS Vivobook S 15 S5507 már elérhető Magyarországon is, az általunk tesztelt konfigurációban 567 000 forintért.

Dizájn

Ha letakarjuk a szokásos, SoC-re utaló matricát a csuklótámasz bal szélén, az Vivobook S 15-ről meg nem mondanánk, hogy különleges: egy elegáns, hordozható, de azért otthoni felhasználásra szánt notebookot láthatunk, mely egyáltalán nem lóg ki a Vivobookok sorából. Selyemfényű ezüst fém burkolat, alapvetően jó összeszerelés, de a vártnál kissé hajlékonyabb billentyűzet jellemzi, kijelzőjét jól súlyozott, egy kézzel is mozgatható zsanérok tartják, melyek teljes, 180 fokos nyithatóságot biztosítanak.


[+]

Bár az ARM platform előnyei között általában extrém alacsony fogyasztását szokták emlegetni, a Qualcomm és a Microsoft úgy döntöttek, hogy nem egy nagyon keveset fogyasztó, cserébe gyenge notebookkategóriát fognak teremteni, hanem egy mindennapokban is jól használható gépcsaládot. Ez látszik a tesztgépen is, mert 15 hüvelykes kijelzőjével, 1,4 kg-os tömegével és 353 x 227 x 16 mm-es méretével ugyan nem egy kifejezett monstrum, de nem is tartozik már az ultrabookok közé. A gépház dizájnja nekünk tetszett, visszafogott, de azért elegáns, a díszítések minimálisak. Érdekes módon a billentyűzet világítása RGB-s, ami irodai környezetben kevésbé elterjedt. Itt azért jól jön, a világos alapszínű gomboknál jó, ha szabadon dönthetünk a LED-ek színéről. A szellőzés elsősorban hátrafelé dolgozik, a meleg levegő pedig egy bizonyos nyitási szög után a kijelzőt fűti, ami nem ideális.


[+]

A Vivobook S 15 vékony oldalain két USB4 (Type-C), két USB 3.2 Gen 1 Type-A, egy HDMI 2.1 csatlakozó és egy 3,5 mm-es kombinált jack áll rendelkezésre. Dedikált töltőkonnektor nincs, a mellékelt 90 wattos, USB-PD kompatibilis töltő használatával tehát elvesztünk egy USB4 interfészt (asztali környezetben ezt egy megfelelő monitorral vagy dokkolóval persze orvosolhatjuk).


[+]

A gép alján a szellőzőnyílásokat leszámítva nem találunk semmi érdekeset. Az ASUS az otthoni bővítést nem könnyíti meg, a látható csavarok kioldása még nem teszi felnyithatóvá a burkolatot, mert további két csavart a felragasztott lábak alá rejtettek. Belül egyébként csak az SSD-hez, az akkumulátorhoz és a hűtéshez férünk hozzá, a RAM-ot az alaplapra forrasztották. Mivel egy teljesen új platformról van szó, ezt a következő oldalakon kicsit részletesebben is körbejárjuk, mielőtt visszatérünk a konkrét notebookra és a tesztekre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés