Szerelés, zajszint
Tesztünk során az ASRock Fatal1ty X99M Killer alaplapot használtuk egy NVIDIA GTX Titan grafikus kártyával megtöltve, ami méretét tekintve gond nélkül be is fért a házba. A mellékelt csavarok esetében azonban éreztünk némi zavart az erőben, ugyanis csak a ránézésre a tápegység rögzítésére szolgáló darabok értek át a lapon keresztül a távtartóig, ha viszont azokat használjuk, akkor a táphoz már nem jut. Szerencsére találtunk a szerkesztőségben ugyanilyen csavarokat, így a problémát megoldottuk, de aki nem tart otthon tartalékokat, és esetleg az ő esetében sem jó csavarokat mellékelnek, azt érheti kellemetlen meglepetés.
Ezen a problémán túllépve nem ütköztünk említésre méltó fennakadásba a hardverelemek beszerelését illetően. Jó pont, hogy a bővítőkártyák rögzítésére való csavarokkal szemben egy-egy lyukat fúrtak az oldallapot is tartó keretbe, így a csavarhúzót pont merőlegesen tudjuk a csavar fejébe illeszteni.
Az alaplaptálcára kerülő, 2,5 hüvelykes SSD felszereléséhez mindössze négy csavarra van szükségünk, a felerősítés nem igényel keretet, a rögzítés ugyanis közvetlenül az acéllemezhez, pontosabban az abba fúrt lyukakban elhelyezett szilikonbetétekhez történik. Az SSD-t az alaplaptálca bármelyik oldalára helyezhetjük, ebben egyik oldalon sem akadályoz minket semmi, az előlapi ventilátor melletti résbe kényelmesen befér a meghajtó. A HDD-k telepítéséhez még ennyi szerelés sem szükséges, a műanyag fiókokat mindössze rá kell pattintani a merevlemezre, és már tolhatjuk is be a helyére.
Az alaplaptálca mögött sem bővelkedünk helyben, a gépház összeszerelt állapotában mindössze 11 mm távolság áll rendelkezésünkre a kábelek rendezgetésére, ami valljuk be, nem sok. Érdemes már a bekötés előtt átgondolni, hogy mit hol szeretnénk majd elvezetni, mert ha például a 24 tűs és egy 6 tűs tápkábelt pont úgy sikerül elhelyeznünk, hogy egymáson fekszenek, akkor már csak nagyon nehezen tudjuk a helyére varázsolni az oldallapot. Nekünk viszonylag jól sikerült kihasználni a helyet, de még így sem volt egyszerű a végső összeszerelés, az oldallemez felhelyezése után egy dudor formájában érezhető volt, hogy hol van a kelleténél több vezeték.
A beépített ventilátorok alapesetben külön 3 tűs csatlakozóval rendelkeznek, de a dobozban találunk egy elosztót, aminek segítségével ahelyett, hogy egyesével az alaplapra kötögetnénk a légkavarókat, erre az adapterre csatlakoztatva őket mindössze egy molex csatlakozós tápkábelre van szükségünk, hogy a lapátok mozgásba lendüljenek. Amennyiben ezt a lehetőséget választjuk, érdemes az adapter helyét is előre kitalálni, hiszen a molex nem épp a kis méretű csatlakozók táborát erősíti. Hamar beletörődtünk, hogy a kábelmenedzsment sehogy sem lesz szép, ugyanis takarólemez nélkül a tápegység elé behajtogatott maradék kábelek gyönyörűen látszódnak az alaplap felől nézve – szerencsére nincs ablak, amin keresztül ez látható lenne, így ezt nem rójuk fel hibaként, viszont a szűkös helyet igen.
A képeken megfigyelhető még az is, hogy az alaplap processzorhűtő által elfoglalt területének nem minden része látszódik a hátsó szerelőablakon keresztül. Ez a mi alaplapunk esetében nem okozott gondot, hiszen a processzorhűtő felszereléséhez nincs szükség arra, hogy hátul is szerelgessünk, de azért érdemes ezt is előre ellenőrizni, mielőtt nekilátnánk a lap behelyezésének. Ezen a szerelőablakon kívül ráadásul nincs is más út az alaplap felé, leszámítva a jobb felső sarokban található apró nyílást, ami viszont takarásban van, ezért a processzor fölé csatlakoztatandó kábeleket oldalról kell bevezetnünk a memóriamodulokon keresztül – ez sem a legszebb megoldás.
Nem hagyhattuk ki szokásos zajcsillapítási tesztünket sem. Az Antec P5 belterében elhelyezett zajforrásunk 81 decibeles hangerejét mindkét felszerelt oldallappal és becsukott előlappal 67 decibelre sikerült lecsökkentenünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!